Tolnai Népújság, 2013. január (24. évfolyam, 1-26. szám)

2013-01-21 / 17. szám

4

SZEKSZÁRDI JÁRÁS

2013. JANUÁR 21, HÉTFŐ

HÍRSÁV

Vers- és prózamondás Mészöly emlékére

szekszárd A 92 éve Szekszárdim született Mészöly Miklós emléke előtt a hagyományokhoz híven vers- és prózamondó versennyel is tisztelegtek. A megmérettetésen az 1. helyet Kovács Balázs, a dunaújvárosi Pannon Oktatási Központ magángimnáziumának tanulója szerezte meg,

2. lett Balogh Márton István,

3. Mikó Zsuzsanna, mindketten a szekszárdi I. Béla gimnázium diákjai. A PTE IGYK különdíját Elekes Boglárka, a szekszárdi Garay gimnázium tanulója, a Babits Kiadó különdíját Frank Evelyn, a bonyhádi Petőfi gimnázium diákja érdemelte ki. ■ S. K.

Eltáncolták, amit megtanultak

szekszárd Bemutató táncházzal zárult a Magyar embernek magyar tánc elnevezésű program. A Babits művelődési ház és a Bartina Néptánc Egyesület tíz alkalmas közös tanfolyamának célja a magyar néptánc alapjainak tanítása, a néptánc és népzene szereteté- nek erősítése volt. ■ V. M.

Értelemről, érzelemről is szót ejtenek

szekszárd A Bibliai lélektan a fő témája annak a rendezvénysorozatnak, ami múlt pénteken indult a Gos- pei Centrumban. Wolf József előadó olyan témákat boncolgat, melyekről a hittanórákon, amiséken kevésbé hal». ... lani, mint az értelem, az érzelem, az akarat, a lelkiismeret furdalás. A 6 részes, péntekenként megrendezett sorozat egymásra épülő előadásokból áll, ám azok is bátran csatlakozhatnak, akik az első részekből kimaradtak. ■ M. Á.

HIRDETÉS

MUNKAVEDELEM, TŰZVÉDELEM, ÜZEMORVOSLÁS, KÖRNYEZETVÉDELEM + 36 30- 247 92 22 wvsfw.ergonom.hu

Trombitás, aki zongorát is cipel

carpe diem Egy tévésorozat szereplőjeként is ki kellett próbálnia magát

Kisebb fajta rajongói őrületet váltott ki tanítványai körében Hepp Attila egy közelmúltbeli tévészereplésével. A szekszárdi művész-tanár azonban nem csak amatőr színészként tehetséges. Ért például a hűtő- szekrény, de akár a zongora cipeléséhez is.

Steinbach Zsolt- Egész életemben bántam volna, ha nem próbálom ki magam ebben a szerepben is. - Ezzel indokolta a szekszárdi trombi- taművész-tanár, hogy jelentkezett az egyik kereskedelmi tévécsatorna amatőr színészekkel forgatott, önálló epizódokból álló sorozatába. Igaz, kellett hozzá párja édesanyjának rábeszélése is, aki szintén regisztrált a sorozatba szereplőnek, és ugyancsak kiválasztották egy szerepre.

Hepp tanár úr persze már régóta kíváncsi volt arra, milyen a színpadon, esetleg a kamerák előtt mozogni. Lehetett némi elképzelése is erről, hiszen korábban tizenöt évig dolgozott színházban - Debrecenben és Székesfehérváron - zenészként. Sőt, egyszer színpadi szerepet is bíztak rá: részeg trombitást kellett alakítania. - Rutinból ment - szögezte le ironikusan.

Ebben nincs is okunk kételkedni, bár az az alakítás vélhetően nem aratott akkora sikert, mint a nemrégiben vetített televíziós opuszban főszereplőként nyújtott teljesítménye. A tanítványai valósággal megőrültek, a műsor után folyamatosan szólt a család öt telefonja, a közösségi oldal „bedugult”, az énekóráin pedig élménybeszámolót követeltek tőle a gimnazistái. Az egyébként is nagyon kedvelt Hepp tanár úr még népszerűbbé vált a diákok körében.- Nem a népszerűség a lényeg. Az én filozófiám a carpe diem (ragadd meg a napot!). Sokkal fontosabb, hogy ezzel a szerepléssel is bizonyítottam: én valóban azt teszem, amiről a gyerekeknek beszélek az órákon. Amilyen módon szerintem érdemes élni az életet, azt én tényleg úgy csinálom - magyarázta.

Hepp Attila életében a zene, a trombita az első. Sok mindent kipróbált, kíváncsiságból és kényszerből, egy évig a Tolnai Népújság kézbesítője is volt

Mindenesetre a jelenben élő trombitaművészről már óvódás korában kiderült, hogy a jövőjére is érdemes figyelni. Főleg a zene területén. így történt, hogy a szekszárdi zenei általános iskolában kezdte a tanulmányait. Sváb származású lévén nem volt ismeretlen előtte a svábbálok világa, ahol a trombita fontos szerepet játszott. Nem csoda, ha a zeneiskolában, Szili Lajos irányításával trombitálni tanult. Nem is akárhogy.

Többször kivágta a rezet

Rangos zenei versenyeken is úgymond többször kivágta a rezet, nyolcadik után fel is vették a veszprémi zeneművészeti szakközépiskolába, ahonnan érettségi után egyenes út vezetett a debreceni zeneművészeti főiskolára. Nem elégedett meg

A 37 éves művésztanár magánélete sem szokványosán alakult. Elvált, van egy 11 éves, „nagyon apás”, tehetséges zongorista lánya (Anna Jázmin) és egy 3 éves kisfia (Márk). Hepp Attila gyermekcentrikusnak tartja magát, a ruhavásárlástól a körömfestésig olyan dolgokat

a trombitatanári diplomával, következett az öt éves Zeneakadémia, de mindjárt a negyedik évfolyamtól. 2000-től trombitá- művész-tanár diplomával a zsebében Székesfehérváron fújhatta, a Vörösmarty színház zenekarában, illetve az Alba Regia Szimfonikus Zenekarban, mint első trombitás. (A zenekar karmestere Drahos Béla volt, Hepp Attila tőle tanulta a vezénylést.) Közben sok helyre hívták, zenélt az Állami Hangversenyzenekarban; a győri és a debreceni filharmonikusokkal, fellépett a világ számos pontján, öt éven át rendszeresen járt például Kínába. Olyan karmesterekkel dolgozhatott, mint Kocsis Zoltán, Fischer Iván, és máig őrzi a fényképet a koncertről, amelyen Ennio Morricone zenekarában játszott, a mester dirigálásával.

is megcsinál a gyerekeinek, ami inkább csak az anyákra jellemző.

MENYASSZONYÁVAL, RÓZSA/ohannával három éve él együtt. A fiatal lány pszichológiát tanul, emellett modellkedik. Vőlegénye szerint rendkívüli társ, minden téren.

Ennek a korszaknak azonban kilenc év után vége lett, az aktív szimfonikus zenekari pályáját 2009-ben lezárta. - Azt szeretném, ha úgy emlékeznének rám: ez a srác egy jó trombitás volt. De ha az ember már nem lehet száz százalékosan a zenéé, ha nem tud napi 4-5 órát gyakorolni, akkor abba kell hagyni - fogalmazott.

A megélhetéshez ugyanis tanítania kellett. 2004-ben a tolnai Fusz zeneiskolában kapott főállást. Jó ideig még ingázott Fejér és Tolna megye között, előfordult, hogy naponta kétszer is Fehérvárra autózott: délelőtt próbára, este előadásra.

Három iskola, három kórus, két zenekar

A 2009-es váltás után sem vált nyugalmasabbá az élete. A tolnai zeneiskolán kívül egy általános iskolában és két gimnáziumban tanított, a középiskolák kórusait is vezetve. Ő szervezte újjá a tolnai ifjúsági fúvószenekart, amellyel rá két évre kiemelt arany minősítést szereztek egy „A” kategóriás nemzetközi minősítő hangversenyen. (Ezidáig pedig három rézfúvós tanítványát is felvették a veszprémi zenei szakközépbe.) Ő a tolnai Ad Libitum Kamarakórus karnagya. És ki ne maradjon: 2011. óta a Funky Fever Band-ben is muzsikál. Mindemellett hangszereli a fúvószenekar műveit, zenét szerez, verset ír. Utóbbi két dolgot azonban kizárólag magánhasználatra.

Elismeri, hogy nem normális dolog ennyi felé szakadni, napi 12-13 órát dolgozni. Bár az is igaz, hogy nem olyan típus, aki akár két percig is nyugodtan meg tud1 ülni. A pörgés viszont kényszer is számára, még ha imádja is, amit csinál. A pedagógusok anyagi megbecsültsége ugyanis olyan, amilyen - valamiből el kell tartania a családját.

Alakját elnézve nem meglepő, hogy a hét hat napján hajnalban a konditeremben kezd, emellett fut, ha teheti focizik. Ha egy nap nem mozog, este nem tud elaludni.

Ennyi elfoglaltság, munka, vállalás mellett egy évig még a Tolnai Népújság kézbesítője is volt. Naponta reggel négytől hétig hordta a lapot. Nyaranta pedig háztartási gépeket szállít házhoz, mosógépet, hűtőszekrényt cipel. Ha kell, esetleg zongorát is vállalna. De csak cipe- lésre. Az ő hangszere már csak a trombita marad.

Mindent szívesen megcsinál a gyerekei kedvéért

Bözsi néni: bronzba öntik a piacos asszonyt

Nem kockáztatják meg a „lincselést”

mentes kutyák Egyelőre sehol nem vezették be az ebrendészeti hozzájárulást

sióagárd Szoborral állítanak emléket a sióagárdi piacozó asz- szonyoknak a faluban. A Sióagárd Jövője Alapítvány titkára, dr. Varga Katalin érdeklődésünkre elmondta: az ön- kormányzat sikeresen pályázott a Nemzeti Kulturális Alaphoz (NKA), és 2,5 miUió forintot nyert erre a célra. Az életnagyságú bronz szobor egy sióagárdi piacos asz- szonyt - nem konkrét személyt - ábrázol majd, hagyományos helyi viseletben. Az alkotás elkészítésére Szatmári Juhos László szekszárdi szobrászművészt kérték fel, a tervek már elkészültek. Az

alkotást „Bözsi néni”-ként emlegetik a faluban, a szobor a leendő sióagárdi piac mellett kap majd helyet. (A piac kialakítására is pályázott az önkormányzat, az elbírálás még nem történt meg.)

A szobor elkészítéséhez nem elég az NKA támogatása. A Sióagárd Jövője Alapítvány félmillió forintot tud biztosítani erre a célra, de további egymillió kellene még ahhoz, hogy megvalósuljon az elképzelés. Az alapítvány és az önkormányzat ezért közösen igyekszik támogatókat találni „Bözsi néni” bronzba öntéséhez. ■ S. K.

szekszárdi járás - Nem akarjuk, hogy meglincseljenek bennünket - mondta tréfásan az egyik járásbeli település polgármestere, amikor arról kérdeztük, bevezették-e az ebrendészeti hozzájárulást (ebadót). A polgármester ennek megfelelően nemmel válaszolt.

Az ebrendészeti hozzájárulás kivetésére - az állatvédelmi törvény 2011-es módosítása alapján - 2012-től van lehetőségük az önkormányzatoknak. A hozzájárulást például az ivartalanítás támogatására, állatmenhelyek, ebrendészeti telepek fenntartására, ebösz- szeírásra, állatjóléti intézkedésekre szabad fordítani. A teher

■ Hiányzik még egymillió forint, támogatókat keresnek.

mértéke legfeljebb 6 ezer forint (veszélyes kutyák után maximum 20 ezer). „Mentesek” viszont többek között a magyar fajták, a mentő-, a jelző-, a vakvezető, az ivartalanított, az állatmenhelyről örökbefogadott ebek. Emellett a tulajdonosok szociális helyzetét is figyelembe kell venni.

Múlt heti érdeklődésünkre a szekszárdi járás valameny- nyi önkormányzatánál arról tájékoztattak, hogy nem vezették be ezt a terhet. Több helyen is azt mondták: nem akarják anyagilag tovább terhelni a lakosságot.

Ez nem jelenti azt, hogy korábban sok helyen ne fontolták volna meg az ebadó bevezetéUtána sem kell még adózni

sét. Sióagárdon például készült egy ebösszeírás is, amiből kiderült, hogy a község bő négyszáz kutyájából több, mint százhetven, nagyjából az ebek kétötöde mentesülne valamilyen okból az adó alól. Háry János polgár- mester elmondta: jó lenne, ha a hozzájárulás fedezetet nyújtana az önkormányzat számára kötelező ebrendészeti feladatok ellátására, de a sok mentesség miatt várható szerény bevétel nem jelentett volna erre megoldást. Ráadásul az ebek kötelező chippel való ellátása is sújtja a tulajdonosokat, ezért idén biztosan nem vezetik be az ebadót. Amiről viszont nem mondtak le véglegesen. ■ S. Zs.

t

4