Tolnai Népújság, 2013. január (24. évfolyam, 1-26. szám)

Vasárnapi Tolnai Népújság, 2013-01-20 / 3. szám

A HÉT TEMAJA 2013. JANUAR 20., VASARNAP veszély Halálosan jól záródó műanyag nyílászárók, szabálytalanul bekötött kazánok, elöregedett kémények és akár egy otthon barkácsolt konyhai szagelszívó is életveszélyes lehet. Szén-monoxid-jelző garantálhatja csak a biztonságot. Ha gyanús tüneteket észlel, azonnal szellőztessen és menjen friss levegőre! ÉLETEKBE KERÜLHET A SPÓROLÁS Az idei fűtési szezonban már többen haltak meg szén-monoxid-mérgezés miatt, mint tavaly egész télen és szerencsés kimenetelű balesetből is több volt, mint szokott. Szinte az összes tragédia elkerülhető lenne nagyobb odafigyeléssel vagy egy mindössze négyezer forintos egyszerű műszer segítségével. Fábos Erika Az elmúlt héten Tahitótfalu- ban egy anya és két gyermeke szenvedett súlyos szénmonoxid mérgezést, Komáromban pedig két ember meghalt: egy anya és tízéves fia, a fürdőszobában let­tek rosszul. A két másik gyerek értesítette a mentőket, de már nem tehettek értük semmit. Az idei év első három hetében, már négy halálos áldozata volt a szén-monoxidnak. A hónap első hetében két gyerek és egy fel­nőtt kapott szén-monoxid-mér- gezést Pécsett. Néhány nappal később két embert szállítottak kórházba szén-monoxid-mérge- zés gyanújával egy nyíregyhá­zi lakásból, január 9-én pedig egy 18 éves lány volt az áldozat Győrben. Január 14-án egy kaposfüre- di családi házból két felnőttet és három fiatalkorút szállítottak kórházba szén-monoxid-mér­gezés miatt, ugyanazon a na­pon pedig egy budapesti XXII. kerületi kislány vesztette éle­tét értelmetlenül a gyilkos gáz miatt. Leikauf Tibor, a Magyaror­szági Kéményseprőmesterek Szövetségének elnöke szerint a balesetek 60-70 százalékát a nem megfelelő szellőzés, 20 százalékát a tüzelőberendezés vagy a rendszer szabálytalan­ságai és 5-10 százalékban a ké­mények hibája okozza. Ez tehát azt jelenti, hogy meg is lehetne előzni őket, hiszen csak azok a nagyon ritkán előforduló mérgezések kivédhetetlenek, amelyeket az időjárás okoz. Nyomott, párás, vagy nagyon szeles időben ugyanis a kémé­nyekből visszaáramolhat az égéstermék, gáztüzelésnél ez a szén-monoxid. Persze, ha jól vannak beszerelve és a rend­szert szakember tervezi meg, a mai korszerű gázkészülékek veszélytelenek. A legtöbbjüket égésbiztosítóval láttak már el, ami megakadályozza a gázszi­várgást. A gond akkor van, ha a régi, nem zárt terű kazánok, kályhák azokkal a helyiségek­kel érintkeznek, ahol a család él. Ilyenkor nagyon körültekin­tőnek kell lenni. Érdemes szak­embert hívni a fűtési szezon kezdetén és gázszivárgás mérőt beszerezni. Ez egyébként a leg­modernebb rendszerek esetén is ajánlatos. Az épületgépészetben jára­tos szakemberek szerint azon­ban nem is a fűtőberendezé­sek, hanem az új nyílászárók miatt növekszik évről évre a szén-monoxid balesetek szá­ma. A szakemberek szerint az energiatakarékossági program a lakosság kellő tájékoztatása nélkül elindult, ezért minden szereplőnek különös gondot kell fordítania a veszélyforrá­sok megismertetésére. Hogy a takarékosságért ne kelljen az életükkel fizetni. Egy köbmé­ter földgáz elégéséhez ugyan­is tízszer annyi levegőre van szükség.- Az új műanyag ajtók, abla­kok miatt lecsökken a lakások­ban a légáramlás - mondta. - Ezekkel együtt légpótló beren­dezést is fel kellene szerelni, ugyanis különben a szén-mon­oxid visszaáramlik a kémény­ből. Egy másik probléma, amit gyakran tapasztalunk az, hogy egyre többen vegyes tüzelést folytatnak azért, hogy a drága gázt valahogyan kiváltsák. En­nek a legegyszerűbb módszere, hogy cserrépkályhát, kandallót építettnek a lakásokba, általá­ban a nappali helyiségbe. Fotos azonban tudni, hogy a fatüze­léssel nagyobb nyomás kelet­kezik a kéményben, míg a gáz­fűtéses kéményekben alacso­nyabb ez a szint. Ilyenkor pedig az egyik kémény, visszaszív­hatja a másikból az égéstermé­ket. Jelen esetben a gáztüzelés égéstermékét, akkor is, ha a két kémény nem helyiségben van, hanem esetleg több ajtó is el­választja őket. A téli fűtési bal­esetekhez tartozik, hogy egyre többször hívnak minket kiégett kéményekhez. Olyankor kelet­kezik tűz a kéményben, amikor A szén-monoxid-jelző berendezés néhány ezer forintért kapható nem hozzáértéssel, vagy rossz anyagokkal fűtenek a fával és ettől beszurkosodik a kémény, majd ettől annyira eltömődik, hogy begyullad. Ez akár lakás- tüzet is okozhat, érdemes tehát odafigyelni rá. A kéményseprők szerint az országban található 4,5-5 mi­liő kéménynek a 15 százaléka életveszélyes, 30-40 százalé­kuk pedig javításra szorulna. Az Országos Katasztrófavé­delmi Főigazgatóság adatai sze­rint hazánkban minden évben több száz szén-monoxid-mér- gezéssel járó baleset történik, ezek közül tucatnyi halállal végződik. A tavalyi fűtési sze­zonban 93 alkalommal kellett szén-monoxid-mérgezés miatt beavatkozni a tűzoltóságok­nak. A korábbi balesetek elem­zése alapján egyértelműen azt lehet mondani, hogy azok nagy részét szabálytalan kivitelezés, az időszakos ellenőrzés és kar­bantartás elmulasztása, vagy a szellőző elemek lezárása okoz­ta, tehát megelőzhetőek lettek volna. Petróczi Tímea, a katasztró­favédelem szóvivője azt mond­ta: fontos, hogy fűtési szezon előtt, vagy ha nem tette meg, akár később is mindenki el­lenőriztesse a tüzelő-, fűtő- berendezések és a kémények műszaki állapotát, karbantar- tottságát, hiszen ezzel fontos lé­pést tesz saját biztonsága érde­kében. Az ellenőrzést célszerű olyan szakemberre bízni, aki a műszaki biztonsági felülvizs­gálat elvégzésére is jogosult. Fontos az is, hogy azokat a he­lyiségeket, amelyekben a tü­zelőberendezések találhatóak, rendszeresen szellőztessék, így is megakadályozható a mérge­ző gázok felhalmozódása. Azt, hogy van-e a levegőben szén-monoxid nem lehet tudni, hiszen nem olyan mint például a füst, hogy a szagával felhívja magára a figyelmet. Éppen at­tól alattomos, hogy színtelen és szagtalan, így jelenlétét már csak a tünetek kialakulásakor lehet észlelni. A gyilkos gáz ak­kor keletkezik, amikor kevés oxigén jelenlétében történik az égés. Nemcsak a fűtésnél termelődik, jelen van a kipu­fogógázban, a cigarettafüstben is. Gyorsan, 2-3 óra alatt, ki­alakulhat a mérgezést előidé­ző koncentrációja. A szóvivő hangsúlyozta: nagyon fontos, hogy megtaláljuk a szén-mon­oxid forrását, de ezt ne mi csi­náljuk, kérjük a tűzoltók segít­ségét. Szén-monoxid-mérgezések Magyarországon Év Baleset Haláleset 2003 53 22 2004 121 18 2005 69 10 2008 79 4 2010 99 11 2011 93 8 2012 (11. hónapig) 154 13 A szén-monoxid-mérgezés okozta haláleseteknél a leg- szívszorítóbb az, hogy az ese­tek nagy részében úgy is meg­előzhető lett volna a tragédia, ha a lakásban van szén-mon- oxid-érzékelő. Ezeket a mű­szereket már a legutolsó szu­permarketben is bele lehet szerezni, a legolcsóbb, de meg­bízható berendezés alig négy­ezer forintba kerül. Fontos azonban, hogy ellenőrizhető forrásból, barkácsáruházban vagy olyan helyen szerezze be, ahol garanciát is vállalnak rá. Ezek az eszközök rendkívül hatékonyak, nagymértékben segítik a balesetek megelőzé­sét. Érdemes gondolni arra is, hogy a fürdőszobába is kerül­jön ilyen, hiszen a balesetek többsége ott történik, mivel a cirkofűtések esetében a leg­több helyen a kazánt melegvíz előállításra is használják. Németországban, ahol a gázkészülék-állomány nem annyira elöregedett, mint ná­lunk, törvény írja elő a készü­lékek évenkénti kötelező felül­vizsgálatát. A Magyar Épület- gépészek Szövetsége azt java­solja, a készülékeket egy-, de legalább kétévenként minden háztartásban vizsgáltassák át szerelővel. Ha gázszagot, füstöt érzünk vagy a készülék burkolata megérinthetetlenül meleggé válik, esetleg csökken a ké­szülék teljesítménye (a szol­gáltatott meleg víz nem elég meleg, a fűtés nem megfelelő) ne késlekedjünk, hanem for­duljunk szakemberhez. Ez egyébként már Magyarorszá­gon is kötelező: az idei évtől öt évente kell felülvizsgáltat­ni a fűtőberendezéseket, a kéményeket pedig gázfűtés esetén évente, szilárd tüzelés­nél pedig évente kétszer köte­lezően látnia kell a kémény­seprőknek. HALÁL 1-3 PERCEN BELÜL A szén-monoxid koncentrációjának hatásai ENYHE FEJFÁJÁS, FÁRADTSÁG, SZÉDÜLÉS, HÁNYINGER 2-3 ÓRA ALATT. HOMLOKTÁJI FEJFÁJÁS 1-2 ÓRÁN BELÜL, AZ ÉLET VESZÉLYEZTETÉSE 3 ÓRA ELTELTÉVEL. HÁNYINGER, SZÉDÜLÉS, ESZMÉLETVESZTÉS 2 ÓRA ELTELTÉVEL, 2-3 ÓRÁN BELÜL HALÁL. FEJFÁJÁS, SZÉDÜLÉS, HÁNYINGER 20 PERCEN BELÜL, HALÁL 1 ÓRÁN BELÜL. FEJFÁJÁS, SZÉDÜLÉS, HÁNYINGER 5-10 PERCEN BELÜL, HALÁL 15-20 PERCEN BELÜL. FEJFÁJÁS, SZÉDÜLÉS, HÁNYINGER 1-2 PERCEN BELÜL, HÁLÁL 10-15 PERCEN BELÜL. Zacher Gábor: amikor tünet van, az már régen rossz ZACHER GÁBOR tOXtr kológus azt mondta: a szén-monoxidnak gyorsan kialakul a mérgezést előidéző koncentrációja. Úgy mérgez, hogy meg­köti a vérben lévő hemoglobint, így a szervezetbe nem tud elég oxigént szállítani a vér és oxigénhiányos állapo­tot, idegrendszeri tüneteket okoz. Már enyhébb mérgezés esetén is zavartságot, fejfájást, hányingert, szédülést idéz elő. Hosszabb belégzésekor tudat­vesztés, halál következhet be. „az azonban, amikor már tü­netek vannak, bajt jelent, az egyetlen megoldás az, ha védekezünk ellene és szén-mon- oxid-detektort ve­szünk a lakásba - mondta Zacher Gá­bor. - Amikor már tünetek vannak, a legfontosabb a szellőztetés és az, hogy elhagyjuk a helyiséget. A szén-monoxid felezési ideje hat óra a szabad levegőn, tiszta oxigénnel egy óra, oxigén sátor alatt pedig 20 perc, ezért min­denképpen fontos orvoshoz for­dulni, mentőt hívni. Azért is, mert csak vérvizsgálattal lehet pontosan meghatározni a mér­gezés mértékét.” ( Az országban található 4,5-5 miliő kéménynek a 15 százaléka életveszélyes, 30-40 százalékuk pedig javításra szorulna.

Next

/
Oldalképek
Tartalom