Tolnai Népújság, 2013. január (24. évfolyam, 1-26. szám)

2013-01-19 / 16. szám

2 2013. JANUÁR 19., SZOMBAT KORKÉP JEGYZET HANOL ERZSÉBET Jengázik az ország- mi szeretnél lenni, ha nagy leszel? - kérdezték a tanító nénik az általános iskola el­ső napján. - Régész - jött a válasz. - És melyik kor érde­kel? - kíváncsiskodott tovább Helga néni és Zsuzsa néni.- A dinoszauruszok - érke­zett az újabb felelet. (Meg­jegyzem, akkoriban dívott a mozikban a Jurassic Park.) a párbeszédet ugyan nem velem, hanem az egyik osztálytársammal folytat­ták a pedagógusok, de erre valahogy mégis jobban em­lékszem, mint a saját vála­szaimra. Végül aztán nem lett „dinológus” a fiúból, és nemcsak azért, mert azok közé tartozott, akik - egy nemrégiben napvilágot látott felmérés alapján - az életü­ket spontán módon alakítók táborát erősítik. A kutatás elemzői egyébként arra jutottak, hogy hazánk­ban közel fele-fele arányban vannak azok a fiatalok, akik tudatosan próbálják alakíta­ni a jövőjüket és" azok, akik inkább a jelenre koncentrál­nak. A mának élők jobbára az alacsony iskolázottsá- gúak közül kerülnek ki. HASONLÓAN ÉRDEKES adat, hogy ki mit tart sikeres élet- útnak. Az alacsonyabb társa­dalmi rétegek tagjai közül a többség az anyagi jólétet jelöl­te meg, míg a felsőbb csopor­tok képviselőinek túlnyomó része a munkával való elé­gedettséget. S mint tudjuk, e kettő nem mindig esik egybe. arról azonban nem szól a fáma, hogy a gondos karrier- építésre törekvő fiatalok me­lyik országban képzelik el a jövőjüket. Az itthoni viszo­nyok ugyanis egyre inkább a jenga nevű játékhoz hason­lítanak. Ahhoz, amelyben a játékosok mindig kihúznak egy-egy elemet az építmény­ből, bízva abban, hogy az minél később dől össze. így a legtöbben mégis azok van­nak az országban, akik nap­ról napra élnek. ► írásunk A 3. oldalon. Túl vagyunk a sokkon? élelmiszer A tavalyi durva árnövekedést idén nem követte újabb dél-dunántúl Úgy tűnik, ezúttal elmaradt az év eleji „szokásos” élelmiszer-áreme­lés, és a következő hónapok­ban sem kell árrobbanásra számítani. Katus Eszter Az ENSZ élelmiszerügyekért felelős szervezete szerint vár­hatóan ezen a viszonylag ma­gas szinten stabilizálódnak az élelmiszerárak (vagy csak ki­sebb mértékben növekednek), vagyis a tavalyi durva áremel­kedés után nyugodtabb hóna­pok jöhetnek. Egyes szakértők szerint akár még árcsökkenés­sel is lehet számolni, mivel a nemzetközi élelmiszerpiacon olcsóbb lett a gabona, a magya­roknak pedig egyre kevesebb elkölthető pénzük van, így a kereskedők nem szívesen koc­káztatnak áremeléssel. A családok mindebből csak annyit érzékelnek, hogy a be­vásárlásnál több vagy kevesebb termék kerülhet a kosárba. A piacokat, illetve a hipermar­keteket járva megpróbáltunk egy listát készíteni azoknak az alapvető élelmiszereknek az áráról, amelyek szinte minden háztartásban megtalálhatóak. A következőkre jutottunk: ami­nek novemberben nagyon nőtt az ára, és ezt azóta is tartja, az a burgonya. Szeptemberben még arról számolhattuk be, hogy 70-80 forintba kerül egy kiló, ma ugyanekkora, meny- nyiséget 150-200 forintért kapunk. A vöröshagyma ára is nőtt, és ezzel együtt szinte minden zöldségé: drágább a kí­gyóuborka, a paprika, a paradi­csom. A narancs, a banán és az alma ára viszont alig változott. A tejért és a tejfölért ugyan­nyit kell fizetnünk, mint pár hónapja, hasonlóan az olajhoz, a liszthez, a cukorhoz és a ke­nyérhez. A kávék, a csokoládék és a sós ropogtatnivalók vi­szont egyre drágábbak: a kilós őrölt kávék ára 1400-3500 fo­rint között mozog, a 100 gram­mos csokik 220-350 forintba kerülnek, míg a 75 grammos chipsek 200-300 forintba. A sertés- és a marhahús is töb­be kerül, mint pár hónappal ezelőtt. Előbbi kilója 1200-tól, utóbbié 2400 forinttól indul. Alapvető élelmiszerek árai a szupermarketekben és a piacokon, 2013. január W Ü v:> __ M V á > ■ \* zsemle jé f mm 20-25 Ft/db vöröshagyma 130-160 Ft/kg búzadara SS fehérrépa —r 4Q0-649 Ft/kg ecet 140250 F^/kg sárgarépa CUKOR m cukor 279-299 Ft/kg 119-200 Ft/kg 139-213 Ft/kg finomliszt ^jjj 139-259 Ft/kg 2 chipsek 200310 Ft/75 g paradicsom 399-599 Ft/kg kifli őrölt kávé 1400-3500 Ft/kg kígyóuborka 150-219 Ft/kg csokoládé 220350 Ft/100 g zsemlemorzsa 129-256 Ft/500g JELMAGYARÁZAT: ^ t nem változott kismértékben drágult 1 I nagymértékben drágult Várhatóan idén sem fog csökkenni az áfa a termékek árát több minden befolyásolja, így például a ter­mények mennyisége, minősége, a kereslet-kínálat viszony; vagy az általános forgalmi adó (áfa). Utóbbi tekintetében rossz híre­ket kaptunk tavaly év elején, mivel az általános forgalmi adókulcsot 25-ről 27 százalék­ra emelték, emiatt nőttek a re­zsikiadások, az élelmiszer- árak, az utazási költségek, és sok más szolgáltatás ára is. (így például az üzemanyago­kon is érződött az áfaemelés: akkoriban egyszerre hat, illet­ve hét forinttal lett drágább a benzin és a gázolaj). mindemellett a kormány az úgynevezett „chipsadóval” ter­helt élelmiszerek listáját is bő­vítette, ami szintén megemelte egyes termékek árát. a becslések szerint az emelé­sek összességében havi 8-12 ezer forint pluszterhet róttak a családokra. idén még csak annyit lehetett hallani az áfa változtatásáról, pontosabban az esetleges csök­kentésről, hogy „a kérdéskör napirenden van". az alapvető élelmiszerek áfájá­nak mérséklésével kapcsolat­ban azonban konkrét intézke­dés egyelőre nem várható, mivel az országnak erre jelenleg nincs pénze. Pedig az élelmiszeripari szereplők már régóta lobbiznak azért, hogy csökkentsék az alapvető élelmiszerek áfakul­csát 10 százalék körüli szintre, ami jelentős árcsökkenést ered­ményezne, a párhuzamosan megnövekvő kereslet pedig rész­ben kompenzálhatná az áfa­kiesést, és visszaszorítaná az áfacsalásokat is. az ernst& Young tanácsadó cég tavaly publikált tanulmá­nya szerint viszont a lépés 30 milliárd forintos azonnali mínuszt jelentene az egyéb adóbevételekkel korrigálva. Zsákban olcsóbb gyakran hallani a tanácsot, hogy akkor érdemes bevásárol­ni valamiből, amikor éppen ala­csony az ára. Akik így tettek, és még ősszel megvették a több tíz­kilós zsákos krumplit, jól jár­tak, hiszen kilónként akár száz forintot is megspórolhattak. A háziasszonyok azonban gyak­ran panaszkodnak arra, hogy a lisztet, a búzadarát vagy a zsemlemorzsát ma már nem lehet hetekig, hónapokig tárol­ni, mert „pókhálós" lesz. ugyanez igaz a pékárura és a tejtermékekre is: egy-két nap alatt megromlanak, megpené- szesednek. így ha valamiből egyszerre so­kat veszünk olcsón, de végül nem tudjuk felhasználni, a ta­karékoskodásból pénzkidobás lesz. A társasházakban ráadá­sul gyakran megfelelő helyiség (így például pince) sincs, ahol az élelmiszereket megfelelően tárolni lehetne. Másodszorra dual az író városában íjat kapott költő szekszárd - Először 17 évesen jártam Szekszárdon, egy Porko­láb-völgyi tanyán töltöttem egy meghatározó éjszakát. Mészöly Miklóst idézve „azóta történik minden ugyanúgy másképp” - fogalmazott Győrffy Ákos költő, aki 20 évvel későbbi - tegnapi - szekszárdi látogatásán átve­hette a Mészöly Miklós-díjat. Tavaly jelent meg Haza címmel az 5. - prózai - kötete, amely Szörényi László, a Mészöly egye­sület elnöke szavai szerint elra­gadtatott kritikákban részesült. A Mészöly-emlékplakettel ki­tüntetett Németh Judit, a megyei könyvtár megbízott igazgatója úgy emlékezett a magyar iroda­lom egyik emblematikus alak­jára, hogy neki már akkor isme­rősen csengett Mészöly Miklós neve, amikor még nem is tudott olvasni. Családja révén ugyanis személyes kapcsolatba kerülhe­tett vele, és őt is lenyűgözte az író emberi és szellemi nagysága. A X. szekszárdi Mészöly-em- léknapon Szkárosi Endre tartott előadást „élőben”. Másik két, a rendezvényre eljutni nem tudó Mészöly-díjas irodalmár, Péter- fy Gergely és Zalán Tibor refe­rátumát írásban és narrációval ismerhette meg a közönség. Az elismerések átadása során szekszárdi középiskolások, Lányi Péter zongoraművész, Lo- zsányi Tamás orgonaművész, a szekszárdi Gárdonyi kórus mű­ködött közre, a moderátor Pócs Margit volt. ■ S. K. Bemutatták az Alomnaplót idén sem maradt el Mészöly Mik­lós emléktáblájának megkoszo­rúzása az író szülőházánál, illet­ve az emlékező, beszélgető dél­után sem, Jankovics József, a Mé­szöly egyesület alelnöke és Szöré­nyi László elnök vezetésével. a tegnapi program egyik külön­legessége volt az író egykori fele­sége, Polcz Alaine posztumusz kötete, az Álomnapló - Ablon- czy Anna szerkesztő általi - be­mutatása. az emléknap egyik csütörtöki előrendezvénye volta vers- és prózamondó verseny a megyei múzeumban, a PTE Illyés Gyula Karán pedig filmvetítésekkel em­lékeztek Mészöly Miklósra és Polcz Alainre. Még idén tovább faragna a rezsiköltségen a kormányzat árak A szemétszállítás, a víz és a kéményseprés is olcsóbb lehet, a jelenlegi elképzelések szerint 10 százalékkal Még két lépcső? Budapest Még idén olcsóbb lehet a szemétszállítás, a víz- és a csatornadíj, valamint a kéményseprés a kormány el­képzelése szerint. Egységesen tízszázalékos csökkentésről lehet szó. Lapunk információi szerint még ebben az évben - nem kizárt, hogy már tavasszal - végrehajtják azt a kormány­zati célkitűzést, hogy tíz százalékkal olcsóbb legyen a szemétszállítás, a víz- és a csatornadíj és a kéménysep­rés. Úgy tudjuk, egységes lesz a csökkentés mértéke. A szóban forgó közszolgál­tatások árát illetően megyén belül is nagyok a különb­ségek, ezért az, hogy meny­nyit takaríthatunk meg, attól függ, hogy lakóhelyünkön most mennyibe kerül. Ezek a díjak havi szinten akár ezer forinttal is csökkenhetnek. A víz- és csatornadíjak ese­tében szintén nagy a szórás, a csökkentéssel a megtakarí­tás havonta ebben az esetben is elérheti az ezer forintot. A kéményseprésnél éves szin­ten lehet szó pár száz forintos csökkentésről. így - ha a kormány tervei valóra válnak - mindezek­kel évente további több mint húszezer forinttal mérséklőd­hetnek a családok rezsikiadá­sai. \ \ A vízdíj sok családban komoly tétel - ez is olcsóbb lehet január elsejétől tíz százalék­kal olcsóbb a földgáz, az áram és a távhő. Kormánypárti poli­tikusok már korábban jelezték, a díjak csökkentése tovább folytatódik. Úgy tudjuk, az el­képzelések között szerepel, hogy két lépcsőben húsz száza­lékkal mérséklik az árakat: áp­rilisban tíz százalékkal, majd ősszel ismét tíz százalékkal. Mindez nem azt jelenti, hogy a decemberi árakhoz képest kell majd harminc százalékkal ke­vesebbet fizetni, mivel a csök­kentés bázisai az éppen aktuá­lis díjtételek. Érthető számlák már készül az a törvényja­vaslat, amely alapján átlátha­tó, mindenki számára érthető számlák kiállítására kötelez- hetőek a szolgáltatók - ezen a téren ugyanis sok fogyasztó szerint bőven vannak még hi­ányosságok. SZINTÉN BEKERÜLHET a még egyeztetés alatt álló tervezet­be, hogy a közműcégek évente négyszer legyenek kötelesek leolvasni a mérőórákat, vala­mint az is, hogy a nagyobb településeken mindenképpen ügyfélszolgálatot kell működ­tetniük. *

Next

/
Oldalképek
Tartalom