Tolnai Népújság, 2013. január (24. évfolyam, 1-26. szám)

2013-01-15 / 12. szám

2 KÖRKÉP 2013. JANUÁR 15., KEDD JEGYZET VÍZIN BALÁZS Jótékony pillanatok sosem felejtem el, ahogy a gesztenyefa alatt vergődött, a szülei után csivitelve. Szív­szorító érzés volt gyermek­fejjel szembesülni azzal, hogy a fészekből kiesett ve­rébfióka sorsa megpecséte­lődött egy óvatlan mozdulat miatt. De mi nem adtuk fel! Ha addig volt is némi „nézet- eltérés” a markolós autó, az új focilabda, vagy éppen a világítós ugrókötél birtoklá­sából adódóan a csoportok között, az egy szempillantás alatt a feledés homályába veszett: az ovi egy ember­ként fogott össze Csűri meg­mentéséért. Mivel a fészekbe több nap elteltével sem tér­tek vissza a szülők, ezért az óvónénik segítségével doboz­ból és szivacsból egy pöpec, puha otthont készítettünk a kismadárnak, akit felváltva etettünk az udvaron talált apró rovarokkal. Sajnos minden erőfeszítésünk elle­nére Csűri a kiesése utáni nyolcadik napon feladta a küzdelmet. Szomorúak vol­tunk, de ugyanakkor tiszta lelkiismerettel temettük el a gesztenyefa árnyékában, mert nem hagytuk magára a bajba jutott kis párát. a fióka történetét alapul 11' véve hamar tudatosult ben­nem; hogy minden élethely-' ‘ zetben érdemes inkább a megpróbáltatást választani - még ha az kudarccal is vég­ződik - a sokkal egyszerűbb lemondás helyett. Valószínű ez is hozzájárult ahhoz, hogy felnőttként különösen értékelek minden olyan kez­deményezést, szerepvállalást amely egy nemes cél érdeké­ben jön létre. a paksi jótékonysági futball­gála ékes példája annak, hogy a sport közösségterem­tő ereje határtalan. Nem szá­mít, hogy az ember fiatalon, vagy idősebb korában húz edzőcipőt, a segítségnyújtás­sal szerzett gólok az igazán díjnyertesek, emlékezetesek! a témával kapcsolatos írá­sunk a 12. oldalon olvasható. Lepakolni a múlt terheit egyetem A gazdasági főigazgató szerint nem romlott a helyzet Csokonai-díjat kapott a tamási fúvószenekar „Tavaly is voltak nehézségeink, ám 2013-ban valószínűleg még keményebb lesz a helyzet” pécs A 2012-es év a fegyel­mezett gazdálkodásról szólt a Pécsi Tudomá ny egyetemen. Kíváncsiak voltunk, vajon 2013 milyen lesz - erről beszélgettünk dr. Krutki Józsefnéval, az egyetem gaz­dasági igazgatójával. Fülöp Zoltán- Kezdjük a negatív oldallal. A tavaly év végén bejelentett, ösz- szesen 700 millió forintos kor­mányzati zárolás minden valószí­nűség szerint elvonássá alakul. Lehet ezzel a helyzettel kezdeni valamit?- Lehet, mivel fel tudtunk készülni erre. Igaz, egyáltalán nem volt örömhír november­ben, hogy az év végén ismét sok százmillió forintról mond­hatunk le. Hat hét alatt reális gazdasági döntéseknek nincs meg a kifutási idejük. Ráadásul most úgy történt, ahogy a leg­rosszabb forgatókönyvekben: egyik nap még a számlánkon volt a pénz, másik nap már nem. De így is elkerültük a ko­molyabb problémákat, mivel szigorú, kockázati tartalékokra alapozó tervet készítettünk a 2012-es évre. És ezt végig is vit­tük, kompromisszumok nélkül.- Azért konkretizáljunk kicsit ezen a téren! A leépítésekre gon­dolok...- A törzskarban, az admi­nisztrációban valóban szükség volt létszámcsökkentésekre, igaz, szerencsére nem Olyan mértékűre, hogy az mondjuk, a működést veszélyeztette volna. Ezeket végre is hajtottuk. Ne­héz döntés volt, de ez jelentette a biztosítékot a továbbélésre.- Gondolom, a szénszünet meg­lépése sem volt könnyű döntés. Ez a napokban ért véget. Ezzel valóban sokat lehetett spórolni?- Igen. De ennél is fontosabb talán, hogy az egésznek volt egy üzenetértéke is.- Amely reményeik szerint el is jut az érintettekhez?- Bízom benne, hogy igen, annál is inkább, mert fölöttébb lényeges, hogy a 2013. év gaz­dálkodására vonatkozóan is elfogadható megállapodás szü­lessen.- De ebben a pillanatban semmit sem tudunk arról, mi lesz 2013- ban. Nevezetesen, hogy mennyi lesz az annyi - hány új diák jön Pécsre, mennyi lesz utánuk az ál­lami támogatás, és így tovább.- Ez igaz. Már 2012-ben is voltak nehézségeink, amely­nek kis része az oktatásban is lecsapódott, ám 2013-ban való­színűleg még keményebb lesz a helyzet. Az új finanszírozás­ról csak részleges ismereteink vannak, de a jelek komoly for­ráshiányra utalnak. Próbálunk mindenre felkészülni, de amíg nem tudunk semmit a támoga­A PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM Klinikai Központja immár évek óta az intézmény költség- vetésének meghatározó ténye­zője. A KK ugyanis hosszú ide­je veszteséges, s évről évre fo­lyamatos kihívást jelent ennek csökkentése. A tavalyi eszten­dő mindenesetre bizakodásra adhat okot: ha összevetjük a 2011-es és a 2012-es év végét, megállapíthatjuk, hogy a vesz­tés mértékéről, addig nagyon nem tervezhetünk. Tény, hogy kimenő a rendszer, azaz azok­kal a diákokkal, akik már itt vannak, számolhatunk - de hogy mennyien lesznek jövőre, meg azután, meg azután, azt nem tudjuk felmérni.- A klinikák terén, a közelmúlt­ban azonban egy örömhírről is beszámolhattunk: összesen 900 millió forint érkezett az Országos Egészségügyi Pénztártól. Megvolt a helye a pénznek?- Persze. Ez a fajta „kassza­söprés” minden évben eljön, az teség körülbelül egymilliárd forinttal csökkent.- fontos megjegyezni, hogy a racionalizáló intézkedések nagy része az egyetem egészét érintették - fűzte hozzá Krutki József né. - A költségeken pél­dául úgy tudtunk visszavenni, hogy a felhalmozott tartalék- készleteket jelentősen csökken­tettük, azaz kevesebb anyag- és gyógyszerköltséggel oldot­OEP decemberben szét szokta osztani az év végi maradványo­kat. Idén 900 millió jutott ne­künk, amelyet teljes egészében a szállítói állomány rendezé­sére fordítottunk. A működés pontos finanszírozása, s a múlt­béli terhek lepakolása ugyanis elengedhetetlen ahhoz, hogy a jövőnek felkészülten vágjunk neki. Összességében a legna­gyobb erény, hogy a 2012. év fegyelmezett gazdálkodásának következtében a tavalyi kon­szolidációhoz képest nem rom­lott a Pécsi Tudományegyetem helyzete. tűk meg 2012-ben a feladatot mint 2011-ben anélkül, hogy a betegellátás sérült volna. És az sem mellékes szempont, hogy a Klinikai Központ és az Álta­lános Orvostudományi Kar együttműködése elevenebbé vált, s így a problémás helyze­tek kezelése (amelybe a finan­ciális kérdések is beletartoz­nak) lényegesen gördüléke­nyebb. tamási Csokonai Vitéz Mihály Közösségi Díjat kapott a tavaly fennállásának 50. évfordulóját ünneplő Tamási Koncert-Fúvós­zenekar. Az együttes a fúvós­zenét népszerűsítő, annak nem­zeti hagyományait ápoló mű­vészeti munkája, példaértékű szakmai felkészültsége, hang­záskultúrája, műsorpolitikája révén vált érdemessé a díjra. A zenekar saját művészeti ágában Tolna megye legjelentő­sebb amatőr művészeti együt­tesévé vált. Ezt bizonyítják hazai és külföldi megméret­tetéseken, fesztiválokon elért kiemelkedő helyezéseik - áll a Czink Judit, a Tolna Megyei ÁMK Közművelődési Intéze­tének vezetője által az Emberi Erőforrások Minisztériumához elküldött felterjesztésben. A kitüntetést Markovics Gá­bor karnagy és Szabó László, a Tamási Fúvós Egylet elnöke ve­szi át január 22-én, a Magyar Kultúra Napján. ■ V. M. A tanyákba is vinni kellene a mobiltelefont szekszárd - Senki se menjen telefon nélkül a tanyába - hívta fel a figyelmet Balogh László, a Szőlő-szem mozgalom vezetője. Mint mondta, az egyre zordabb időjárás következtében nagy a fagyhalál veszélye, két évvel ezelőtt két embert is holtan ta­láltak a tanyavilágban. Szintén nagyon fontos, hogy minden in­gatlannál kint legyen a helyrajzi szám. Bár az utóbbi hónapok­ban sokan orvosolták a hiányos­ságot, sok helyen még mindig nincs kint. Enélkül azonban a mentők vagy a tűzoltók nem, vagy csak nagyon nehezen ta­lálnak oda a helyszínre. Az értékekre is oda kell fi­gyelni, érdemes kétszer is ellen­őrizni, hogy minden ajtó be van-e zárva. Szerencsére ezen a télen eddig alig volt tanyabetö­rés, ami vélhetően a mozgalom egyre népesebb létszámának is köszönhető. Annak érdekében, hogy továbbra is ilyen pozitív maradjon a kép, mindenkinek nyitott szemmel kell járni a kör­nyezetében. ■ M. Á. Tavaly jelentősen csökkentek a szekrénykészletek a Klinikai Központban Néhány trükkel mérsékelni lehet a banki tranzakciós adót fizetés Kevesebb készpénzes, több bankkártyás vásárlást javasolnak a szakemberek - hátrányban a kistelepülések dél-dunántúl Év elején a Ma­gyar Bankszövetség főtitkára egy rádióműsorban kimondta, a bankok teljes egészében az ügyfelekre hárítják a tranz­akciós illetéket - erről minden bank egyedileg döntött. Vagy­is mostantól megszűnnek az úgynevezett „nulla forintos” számlák. A pénzügyi szakér­tők szerint a díjak alól mente­sülni nem lehet, de a tudatos bankkártyahasználók havonta akár ezer forintot is megspó­rolhatnak azzal, ha odafigyel­nek, hányszor és milyen tételt vesznek le bankszámlájukról. A szakemberek azt javasolják, hogy a megélhetéshez szüksé­ges pénzt inkább egyszerre, nagyobb tételben vegyük ki, mintsem ezer forintonként, azt is a kártyát kiadó bank saját automatájából. Aki tehe­ti, egyáltalán ne is vegyen fel készpénzt, inkább rendezzen mindent • bankkártyával, hi­szen a bankok többsége nem kér pénzt a kártyával történő fizetés után. A leghátrányosabb helyzet­ben ilyen szempontból a ki­sebb települések lesznek, ahol kevesebb a bankautomata, és a lehetőség is mérsékeltebb arra, hogy bankkártyával fi­zessen a vásárló. A sárga csek­kektől mindemellett célszerű mindenkinek megválnia, sok­kal olcsóbb lesz Ugyanis a CSŐ- A szakemberek szerint a sárga csekk helyett jobban megéri az átutalás portos beszedési megbízással fizetni a rezsiszámlákat, mint a postán a sárga csekkekkel, hiszen a postán történő bank­kártyás fizetés a legdrágább, ha pedig kivesszük a pénzt ATM-ből, azután is meg kell fizetni a tranzakciós illetéket. A pénzforgalom után értesítő sms-t kérjük csak magasabb összegek (például tízezer fo­rint) esetén, így elkerülhet­jük, hogy csak az üzenetek díja 500-600 forintra rúgjon. Ha valaki azon gondolkodik, hogy bankot vált, várjon feb­ruár végéig, addig ugyanis várhatóan sok pénzintézet fog változtatni a kondíciókon. ■ Katus E. Vizsgálat indul amikor tavaly júliusban az Or­szággyűlés elfogadta a biztosí­tási adó és a pénzügyi tranz­akciós adó bevezetéséről szóló törvényt, hangsúlyozták, a bankok nem terhelhetik át az ügyfelekre az adót. Ennek elle­nére a pénzintézetek megemel­ték a számlavezetési díjakat, és az ATM-ből történő készpénz- felvételek díjait is. A pénzügyi jogok biztosa szerint valódi ver­senyhelyzetben ez nem fordul­hatna elő. Hozzátette, vizsgála­tot indítanak azzal kapcsolat­ban, mennyiben különböznek a költségek az EU többi orszá­gához képest. Á Ál i < it I 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom