Tolnai Népújság, 2013. január (24. évfolyam, 1-26. szám)

Vasárnapi Tolnai Népújság, 2013-01-13 / 2. szám

4 PAKS JÁRÁS 2013. JANUÁR 12., SZOMBAT HÍRSÁV Házalónak ne adjon pénzt a templom javára! bátaszék Nem bízott meg az egyház senkit, hogy há- zalásos módszerrel gyűjtsön pénzt a bátaszéki templom javára - jelezte lapunknak a helyi plébános. Mint mond­ta, többen szóltak neki, köz­tük pörbölyiek is, hogy isme­retlenek felkeresték őket ott­honukban: adakozzanak a nemes cél érdekében. Heren­di János felhívta a figyelmet, ezek az emberek vélhetően csalók, adományokat ugyan­is csak személyesen a plébá­nián, vagy banki átutalással fogadnak. ■ H. E. Megkezdték a szőlő metszését a borvidéken tolna megye Bár még csak január közepe van, a tolnai és a szekszárdi borvidéken is megkezdték a gazdálkodók a szőlők metszését. Enyhült a hideg, így nem árt a vesszők­nek a metszés. Ott sürgetik a munkákat, ahol nagyobb, több 10 hektárnyi területen gazdálkodnak. A megkérde­zett szőlészek elmondták, a rügyek eddig jól teleltek, így a bő termés a további időjárá­son és a hozzá választott nö­vényvédelmi munkákon mú­lik majd. ■ M. I. A szekszárdi kórház a legjobb a megyében tolna megye A szekszárdi Ba­lassa János Kórház végzett megyénkből legelőrébb az „Év kórháza 2012” szavazáson. A megyeszékhely intézménye a 46. lett, a dombóvári Szent Lu­kács Kórház a 90., a bonyhádi kórház pedig a 149. A megyei rangsorban Tolna a 14. helyet érte el. Az internetes voksolás győztese a fővárosi Városma­jori Szív- és Érgyógyászati Kli­nika lett. ■ H. E. Virágültetés a Balassa Kórházban Az új év új életet hozott sződi Imre Mindig sikerült a támogatásokat eredményesen felhasználni Az új év új életet ho­zott Sződi Imre számára. Nyugdíjas lett az egykori tsz-elnök, országgyűlési képviselő, a Radioaktív Hulladékokat Kezelő Kft. lakossági kapcsolatokkal fog­lalkozó munkatársa. dunaföldvár Le- és felszálló re­pülőgépek zajában nőtt fel Sző­di Imre Kunmadarason, még­sem álmodozott arról, hogy pi­lóta lesz. Igaz, a repülést szere­ti, és nem is ágált ellene, amikor szakmájából adódóan növény- védős helikopterre ülhetett, s onnan nézhette meg munkájuk eredményét. A levegőből ugyan­is mindenre fény derült, arra is, ha nem sikerült egyenesre a sor, arra is, ha nem volt eredményes a gyomirtás. Növénytermesztő, növényvédő üzemmérnöki dip­lomáját Keszthelyen szerezte 1973-ban, több mint 20 évet dol­gozott a mezőgazdaságban. Pe­dagógus feleségével - aki szin­tén kunmadarasi volt - Duna- fóldváron telepedtek le. 1994- ben az Alkotmány Mgtsz elnöki székét cserélte fel a parlamenti bársonyszékkel. MSZP-s támo­gatással lett országgyűlési kép­viselő. - Az átkosban - jegyez­te meg mosolyogva. Majd az ezt firtató kérdésre hozzátette, ter­mészetesen ő nem ért egyet ez­zel a jelzővel. - Ha valaki ten­ni szeretne a közösségért, vagy bárkiért, ahhoz információ kell, s ezt annak idején jószerével egy helyen, mégpedig a párt­ban lehetett megszerezni - fo­galmazott. Azt a négy évet, amíg ország- gyűlési képviselő volt, termé­keny, alkotó időszaknak tartja. Jó bizottságba, éspedig a kör­nyezetvédelmi bizottság került, ahol sok olyan törvény született, ami ma is él. Ezek közé sorolta az atomtörvényt, a környezetvé­delmi, természetvédelmi, illet­ve az erdőkről, vízgazdálkodás­ról szóló törvényeket. Nem tit­kolta, hogy természetesen ő is megszavazott olyan előterjesz­téseket, amelyeket nem ismert teljesen, de a pártfegyelem ak­kor is, most is jellemző volt, s nemcsak az MSZP-re. A politikai karrierjéhez kap­csolódó eredmények közé so­Sződi Imre szeretné folytatni a szabad idő híján felfüggesztett szőlészkedést, borászkodást is a jövőben rolja azt is, hogy 1997-től a Víz­gazdálkodási Társulatok Orszá­gos Szövetségének elnöke lett. Regnálása kilenc éve alatt vet­ték fel Magyarországot a nem­zetközi szervezetbe egyedüli és máig egyetlen kelet-európai or­szágként. Az országgyűlés után a megyei közgyűlésben foly­tatta a közéleti munkát, négy évig vezette a környezetvédel­mi bizottságot, amelynek utá­na négy évig külsős tagja volt. Ebben az időben már a Radio­aktív Hulladékokat Kezelő Kht. (ma nonprofit kft.) csapatát erő­sítette. Az, hogy lakossági kap­csolatotokkal kezdett foglalkoz­ni abszolút nem jelentett szá­mára újdonságot, vagy nehézsé­get, hiszen termelőszövetkezeti vezetőként, majd politikusként is emberekkel foglalkozott. Az RHK Kft.-nél ebben az időben jöttek létre az önkormányzati társulások - kivéve a már mű­szóm IMRE 1949-ben Szolnokon született, Kunmadarason nevel­kedett, Kisújszállásra járt közép­iskolába, növényvédő gépésznek tanult. Keszthelyen növényter­mesztő, növényvédő üzemmér­nökként végzett, utána levelezőn agrármérnöki diplomát szerzett Mosonmagyaróváron. 1975-től él Dunafóldváron, özvegy, három gyermeke van. 1994-98 között országgyűlési, utána megyei közgyűlési képviselő volt. A Ma­gyar Szocialista Párt dunaföld- vári alapszervezetének elnökhe­lyettese. Hobbija a vadászat. ködő TEIT-et. Ezek vezetőivel, képviselőivel dolgozott együtt. Ennek során mindig sikerült megoldást találni arra, hogy a nukleáris létesítményeket be­fogadó térségekben ésszerűen, a települések érdekében tud­ják felhasználni a fejlesztési tá­mogatást saját erőként a pénzt megduplázva, megtriplázva. Számára öröm az, hogy ennek részese lehetett ötleteléssel, ta­nácsokkal. Természetesen azzal, hogy az elmúlt év végén nyugdíjba ment, nem szűnt meg számára az aktív élet. Az Izotóp Tájékoz­tató Társulás a jövőben is szá­mít munkájára, szeretné foly­tatni a szabad idő híján felfüg­gesztett szőlészkedést, borász­kodást, hódol hobbijának, a va­dászatnak. Számít rá a család is, van egy „zsivány” unokája a kö­vetkező pedig már útban van. Vida Tünde A tájékoztatókon információt nyújtanak az új hulladékkezelőről paks idén már a kidobott fe­nyőket is hasznosítják a janu­ár 2-i próbaüzemmel indult új paksi hulladéklerakóban. A fá­kat a kommunális hulladék szállítási napján gyűjtik be. A szelektív gyűjtés is elindult, a zsákba gyűjtött papír, mű­anyag, üveg hulladék elszál­lításáról is gondoskodik a DC Dunakom Kft. Ezt kéthetente, a kommunális gyűjtést heten­te végzik. Mindemellett tájékoztató so­rozat indult a hét érintett tele­pülésen a hulladékkezelő köz­pontról, a hulladékgyűjtés új rendjéről. Szerdán jelentős ér­deklődés mellett a paksi lakó­közösségi képviselőknek Haj­dú János, Paks polgármeste­re, Teli Edit alpolgármester és Puskás János, a szolgáltató cég ügyvezetője tartott tájékoztatót, majd a sorozat Nagydorogon és Pusztahencsén folytatódott. Jö­vő hétfőn 18 órára a madocsai faluházba, kedden 17 órára a györkönyi művelődési házba várják az érdeklődőket. ■ V. T. Az északi lovas portyájukról tart beszámolót dunaföldvár Kalandos túráról szóló élménybeszámolóval foly­tatódik a művelődési központ Népszerű Tudományok soroza­ta. Január lórin, szerdán 18 órá­ra Csepin Pétert, a Bakonyi Po­roszkálók elnökét, hagyomány- őrző huszárkapitányt hívták meg, aki már másodízben ven­dégeskedik az előadássoroza­ton. Előzőleg arról az útról tud­tak meg részleteket a hallgatók, amikor Kazahsztánból lovagol­tak vissza a Kárpát-medencé­be, most pedig a Bakó Sándorral közös tízezer kilométeres észa­ki portyájukról tart beszámolót. A kaland sok egyéb miatt azért vált ismertté, mert a huszárokat Svédországban letartóztatták ál­latkínzás vádjával, mert lovai­kat elcsigázta az út. Pataki Dezső igazgató a 2002- ben indult az előadássorozatról elmondta, a későbbiekben a por­celánkészítés rejtelmeiben mé­lyülnek el, és a gyógynövények hatásaival ismerkednek. ■ T. V. Tíz éve tette le végleg az ecsetet Halász Róbert emlékkiállítás Rég nem látott festmények, eddig be nem mutatott grafikák a kulturális központban Kész a szertár teteje, várják alá az új autót PAKS Tíz évvel halála után Rég nem látott festmények és ed­dig be nem mutatott grafikák címmel nyílt meg Halász Ró­bert emlékkiállítása a Csen- gey Dénes Kulturális Központ nagykiállítójában. Mint a tárla­tot rendező Halász-Tisza Vero­nika, az intézmény munkatár­sa, Halász Róbert fiának a fe­lesége elmondta, apósa termé­keny festő volt, rendkívül gyor­san dolgozott, egy kép akár egy röpke óra alatt is megszületett. Máskor átgondoltan, megfon­toltan dolgozott, hónapokig bí­belődött egy festménnyel. Szin­te kizárólag olajfestékkel dolgo­zott. Szívesen mintázott virágo­kat, egymással viaskodó állato­kat, tájképeket, köztük számo­sat a Dunáról, amit köztudot­tan imádott. Emlékkiállításán természetesen ezek a témák, jól ismert képek is láthatók, de vannak különlegességek, pél­dául egy portré, egy utcakép is. Halász Róbert festőcsalád­ba született, hivatalosan 1944. április 1-jén, de valójában már­cius 31-én - merthogy éppen bombázták Szegedet, s azt a kórházat is, ahol napvilágot lá­tott, ezért egy nappal későbbre anyakönyvezték. Szegedről ke­rült Paksra, ahol 2002-ben be­következett haláláig élt. Édes­anyja, Lantos Jolán és fivérei is elkötelezték magukat a kép­zőművészet mellett. Róbert elő­Kiss Miklós (jobbról) is megemlékezett Halász Róbertról a tárlat megnyitóján szőr 14 esztendősen fogott ecse­tet, majd némi szünet után 20 évesen kezdett újra festeni. Ér­dekelték más művészeti ágak is, foglalkozott szobrászattal, írt novellákat, meséket. A pak­si közönség Halász Róbert élete során természetesen sok kiál­lításon ismerkedhetett meg az alkotásaival, halála után is ren­deztek tárlatot műveiből. A mostani kiállítás megnyitó­ján barátai, dr. Fehér Tibor, Kiss Miklós és dr. Csók Sándor emlé­keztek rá. Csók főorvos a festő kedvenc költője, Villon egy ver­sét is elmondta. Az új tárlat a Csengey Dénes Kulturális Köz­pont nagykiállítójában február 4-ig látogatható. ■ Vida T. dunaszentgyörgy Tavaszra befejezik a tűzoltószertár bő­vítését, így fogadni tudják az új tűzoltóautót, amelyet a né­metországi testvértelepülésről kapnak ajándékba. Az épület tetejét már felújították a Társa­dalmi Ellenőrző, Információs és Területfejlesztési Társulás tagjaként kapott forrásból. A szertár és a faluház tetőfelújí­tása tízmilliós tételt jelentett, mondta el Hencze Sándor. A polgármester hozzátette, hogy a tűzoltóautónak elsősorban nem tűz, hanem esőzés esetén veszik majd hasznát, gyakran előfordul ugyanis, hogy a mé­lyen fekvő területeken szivaty- tyúzni kell a vizet. ■ V. T. » * « A «

Next

/
Oldalképek
Tartalom