Tolnai Népújság, 2013. január (24. évfolyam, 1-26. szám)

2013-01-11 / 9. szám

2 2013. JANUÁR 11, PÉNTEK KÖRKÉP JEGYZET I") f * »X VI»" ■»fM BALÁZS Mesebeli kis ország egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy kis ország, amelynek a történelem so­rán számos akadályt kel­lett leküzdenie, hol kisebb, hol nagyobb erőfeszítések árán. Mivel sosem volt teljes egyetértés ebben a kis or­szágban, így a gondok és a megoldásra váró problémák csak gyűltek, sokasodtak az idő előrehaladtával, ezzel arányosan pedig a politikai szócsaták száma is. Emiatt panaszkodtak is naphosz- szat az emberek, akik úgy érezték: valójában senki sem törődik velük, s valami nagy változásra van szük­ség, mert ezt így nem bírják tovább. a bölcs jövőbelátók még papírra is vetették, hogy amikor legközelebb a nap­ból kétharmadnyi fog lát­szani az égbolton, akkorra tehető ez a megújulás, így is történt. Lett is nagy dínom-dánom, héthatárra szóló vigadalom, hogy arra még a szomszédos országok­ból is érkeztek vendégek. Aztán megint csak teltek a hetek, a hónapok és az évek. A változásból fokoza­tosan kiábrándult emberek panaszáradatait csak úgy fújta az egyre erősödő, vál­takozó irányú szél, amely a korábbinál jóval hűvösebb levegőt hozott Európa felől a kis országba. Az emberek arcára ráfagyott a mosoly, tanácstalanok lettek, akár­csak a bölcs jövőbelátók, akik ezúttal néni mertek ál­lást foglalni az elkövetkező évek eseményeit illetően. mindez csak a mesékben történhet meg!? Bár az ide­vágó írásunkból az derül ki: a mesék arról szólnak, hogy mindig minden rendbe hozható. A mese káosszal indít, a végén pedig helyre­állítja az egyensúlyt, s, hogy a mesehősök nem ismerik a lehetetlent, közösséget vál­lalnak mindennel, ami él. Ez valóban életszerűtlen lenne, amolyan meseszerű? Csak álom a 13. havi bér juttatás A nagyobb, külföldi cégek dolgozóinak jobbak az esélyei Érkezik a vízutánpótlás, kotorják a part mentét DÉL-DUNÁNTÚL Az ÓV végi pluszfizetés manapság ritka, mint a fehér holló. Katus Eszter Tavaly már csak a munkaválla­lók 12 százaléka kapott 13. havi fizetést, szemben a tavalyelőtti 14 százalékkal - derül ki a Wor- kania állásportál által működte­tett fizetesek.hu legfrissebb fel­méréséből. A kitöltött kérdőívek alapján főként a nagyobb cégek munkatársai számíthattak az év végén pluszbérre: a több mint 250 munkavállalót foglalkozta­tó nagyvállalatoknál ugyanis a dolgozók ötödé kapott 13. havi munkabért (átlagosan 260 ezer forintnyit), az 50-250 dolgozót alkalmazó cégeknél pedig 15 százalék számíthatott erre a jut­tatásra. A középvállalkozások (21 és 50 fő dolgozó között) 11 százaléka adott plusz egyhavi fizetést, míg a kisvállalkozások­nál csak a munkavállalók 8 szá­zaléka kapott 13. havi bért. A felmérés alapján elmond­ható, hogy az év végi pluszbér a külföldi magántulajdonú cégek­nél a legelterjedtebb: ott a dolgo­zók negyede átlagosan 290 ezer forintot kapott 2012-ben, a hazai magáncégeknél viszont csak a dolgozók tizede számíthatott 13. havi bérre 200 ezer forint érték­ben. Az állami tulajdonú válla­latoknál 8 százalék átlagosan 181 ezer forintot kapott. A cégek méretén és helyze­tén túl meghatározó az is, hogy ki, milyen beosztásban dolgo­zik: a 13. havi bérek nagysága és a benne részesülők aránya ugyanis a vállalati hierarchiá­ban felfelé haladva arányosan nő. Miközben a segédmunká­sok 6 százaléka kap átlagosan 75 ezer forintot év végén, addig a felső vezetők negyede mint­egy tízszer annyit. Akik pedig szinte sohasem kapnak 13 ha­vit: az ácsok, az asztalosok, a hentesek, a cukrászok, a ker­tészek, a benzinkutasok és az idegenvezetők. Leggyakrabban az autóipari karbantartó mér­nökök, a folyamatmérnökök és a technológusok kapnak 13. havi bért, valamint a vezérigaz­gatók, a műszaki tervezők, ter­mékmenedzserek, illetve a pos­tai kézbesítők, a vegyészmérnö­kök és a műszaki igazgatók. Minél nagyobb egy cég, annál valószínűbb, hogy van év végi pluszpénz Félmegoldások- rossz irányba megy a gazda­ság - nyilatkozta név nélkül az egyik Tolna megyei cég vezetője. Mint mondta, nyúzzák a vállal­kozókat és a lakosságot is, a könnyítések viszont csak látszó­lagosak. A minimálbér emelését szükségesnek tartotta a cégveze­tő, hiszen minősíthetetlen mély­ségben vannak a hazai fizetések, ám azt is hozzátette: az Erzsébet utalvány értékének növelése köny- nyen jelenheti azt, hogy a mini­málbér fölött keresők nem szá­míthatnak béremelésre. A cafete­ria nem számít bele a nyugdíj­alapba, így az időskori járandó­ságok alakulása is bizonytalan. A közszférában sincs a közszférában dolgozók nem kapnak 13. havi juttatást, erről még 2008-ban döntött az Or­szággyűlés. Az akkori minisz­terelnök Gyurcsány Ferenc 2008 októberében, a Nemzetkö­zi Valutalappal kötött megálla­podásról szóló ötpárti egyezteté­sen jelentette be, hogy a kor­mány nem tud kötelezettséget vállalni a közszféra jövő évi bér­emelésére, és a 13. havi bér au­tomatikus kifizetésére. így 2009 óta nem utaltak 13. havi bért a közalkalmazottaknak. Igaz, évek óta nem kapnak pluszbért többek között a rendőrök és a tűzoltók sem. A13. havi nyugdíj politikai döntés HÍREK SZÓLNAK arról, hogy a kormány az év végén visszaállít­hatja a 13. havi nyugdíjat, ami a választási hajrában természe­tesen segítheti a jobboldalt a jelentős szavazóbázist jelentő nyugdíjasok körében. Mindez a közelgő választások mellett azért lehet fontos a kormány­nak, mert épp az ellenzéki ösz- szefogás egyik vezéralakja, Baj- nai Gordon miniszterelnöksége idején szüntették meg a 13. ha­vi nyugdíjat. dr. SCHEPP Zoltánt, a PTE KTK dékánhelyettesét kérdeztük meg, hogy a 300 milliárdosra becsült kiadást elbírhatja-e az ország. Az egyetemi docens sze­rint e kiadás megszavazása el­sősorban politikai kérdés. Rá­adásul az összes állami költés két százalékát, a teljes felsőok­tatásra szánt összeg kétszeresét kitévő összeg jelentős tétel, több hasonló, előre nem tervezett ki­fizetésre nemigen kerülhet sor. Magyarul választás kérdése, kit támogatnak. Ha a nyugdíjasok­nak kedveznek, más csoportok­nak már nem tudnak. A plusz- juttatást az általános tartalék­ból fedezhetik, vagyis nagy költ­ségvetési fegyelem szükséges hozzá. B. A. bogyiszló A dunai árhullám­nak köszönhetően kedd óta ér­kezik a folyóból a vízutánpótlás a bogyiszlói holtágba - tájékoz­tatott Tóth István polgármester. Mint arról korábban írtunk, a tavalyi rendkívül aszályos év­ben a bogyiszlói holtág vízszint­je is erősen lecsökkent, jelenleg is mintegy hetven centiméteres vízoszlop hiányzik. A holtág víz­utánpótlását a csapadékvízen kívül csak a Bogyiszlói-főcsator­nán keresztül lehet biztosítani, amikor megfelelően magas a Duna vízszintje. A karácsony körüli napokban már jött némi víz a holtágba, amelynek szintje egy-két centimétert emelkedett. A mostani vízeresztéssel tovább töltődik a holtág. A bogyiszlói önkormányzat megegyezett a falu környéken is zajló Duna-projekt kivitelező cégével a vízterület falu alatti szakaszán a part közeli zóna iszapkotrásáról. Ezt a munkát 2003-ban végezték el először, a partról dolgozó kotrógépek által kiemelt iszapból a part men­tén töltést csináltak, amelyen sétányt alakítottak ki. Az évek során a hullámzás ezt meg­rongálta, most helyreállítják a területet. A kotrás révén a parthoz közeü területeken is megfelelően mély lesz a víz a horgászatra. ■ K. S. Még van mód a lakossági javaslattételre dombóvár A hónap végéig van még lehetősége a lakosságnak arra, hogy javaslatot tegyen a képviselőtestület által alapított kitüntetések és elismerő címek adományozására. Felterjesztést a „Pro Oppido Dombóvár” dísz­polgári címre és a Dombóvár Város Elismerő Díszjelvénye kitüntetésre, valamint Az év dombóvári vállalkozása elisme­résre lehet tenni. Előbbi kettő esetében kizárólag az erre megadott nyomtatvány benyúj­tása jelent érvényes ajánlást. A javaslatokat Szabó Loránd polgármesterhez kell eljuttatni. A szabályzatot és a nyomtat­ványokat a www.dombovar.hu oldalon lehet elérni. ■ H. E. Internetes bankolás közben csapolták meg a számláját adathalászat A megkárosított ügyfél véletlenül tévedt az eredetihez megtévesztésig hasonlító hackerhonlapra DÉL-DUNÁNTÚL RÉGIÓNKBAN ÍS felütötte a fejét az internetes bűnözés, olvasónk bankszám­lákat megcsapoló hackertáma- dás áldozata lett.- Egy rutinszerű otthoni net- bankolás közben kerültem a számlavezető bankom honlap­jára megszólalásig hasonló fe­lületre. Amikor a belépés után a tranzakcióhoz új jelszót kér­tem, egyáltalán nem tűnt fel, hogy annak megerősítésével már egy olyan utalást kezdemé­nyeztek a nevemben, ami egy­általán nem állt szándékomban - elevenítette fel a történteket a hackertámadás áldozata. A számla megcsapolására úgy derült fény, hogy a bank figyelőszolgálata logikátlannak találta a tranzakciót - a lekötött betét ilyen módon történő feltö­rését és egyből továbbutalását - ezért telefonon ellenőrizték, hogy valóban szándékos volt-e a művelet. Szerencse a szerencsétlen­ségben, hogy netes tolvajok az összeget egy ugyanazon bank vezette számlára utalták át, amit az ellenőrzést követő felje­lentés után azonnal zároltatott is a nyomozást indító rendőr­ség. Ha ugyanis az utalás egy unión kívüli másik országba ment volna, vagy a beérkező pénzt továbbutalták volna a befogadó számláról, nagyon ke­vés esély maradt volna a pénz visszaszerzésére. Utóbbira így is várni kell, hiszen majd csak a banki vizsgálat, a nyomozás lezárultával lehet arra számíta­ni, hogy a pénz visszakerül az eredeti számlára.- Utólag visszapörgetve a történéseket ott követhettem el hibát, hogy nem közvetlenül a bank honlapjára léptem be, hanem egy böngészőről kap­csolódtam az eredetinek vélt internetes felületre. A megté­vesztés azért is volt nagyon ha­tásos, mert nemcsak a küllem, hanem a honlap működésének rendszere is tökéletesen meg­egyezett a valódiéval - vont ta­nulságot az áldozat, aki ráadá­sul a bankszektorban dolgozik. Banki felhívás A baranyai eset nem egyedül­álló, erre utal, hogy a Bankszö­vetség közleménye szerint az ilyen jellegű támadásoknak szinte valamennyi hazai pénz­intézet ügyfelei ki vannak téve. A bűnözők a nem megfelelő vé­delemmel rendelkező ügyfelek számítógépe, okostelefonja fe­lett egy kémprogram segítségé­vel átveszik a teljes felügyeletet, miután az ügyfél bejelentkezik az internetbankba. Ezt követően egy adategyeztetésre felhívó és az ügyfél türelmét kérő üzenetet jelenítenek meg, miközben a háttérben jogosulatlan pénzát­utalásokat kezdeményeznek. Lehet védekezni BANKBIZTONSÁGI SZAKEMBE­REK szerint a visszaélések oda­figyeléssel és a számítógép meg­felelő védelmével (jogtiszta ope­rációs rendszer, naprakész ví­rusvédelmi megoldás használa­ta, tűzfal használata stb.) meg- akadályozhatóak. Ettől függet­lenül azt ajánlják, ha a netban- kolás során a megszokottól elté­rő működést - adategyeztetési kérés, karbantartás, korlátozás, szokatlanSMS vagy telefonos egyeztetés - tapasztal valaki, akkor azonnal szüntesse meg a kapcsolatot és forduljon a bank központi információs rendszeré­hez, callcenteréhez. Üzemszerűen is a közelmúltban fővárosi nyo­mozók őrizetbe vettek egy 33 éves budapesti, egy 58 éves fóti lakost és két lett állampolgárt. A gyanúsítottak számítógépes kémprogramok segítségével az internetes bankoláshoz szüksé­ges kódokat szereztek meg, majd a megtámadott számlán lévő pénzt a sajátjukra utalták. A hackerek - jutalék fejében - többeket arra próbáltak ráven­ni, hogy fogadják be a saját számlájukra és a pénzt utalják tovább vagy vegyék fel. Felfi­gyeltek egy olyan cégre is, ame­lyik ezzel üzemszerűen foglal­kozott. * t f * r «

Next

/
Oldalképek
Tartalom