Tolnai Népújság, 2012. december (23. évfolyam, 281-304. szám)

2012-12-07 / 286. szám

2 KÖRKÉP 2012. DECEMBER 7., PÉNTEK JEGYZET Ingyen ezt sem adják amit egy nappal korábban lehetőségként villantottak fel, tegnapra már ténnyé szi­lárdult: jövő év január 1-jé- től tíz százalékkal csökken a lakossági gáz és villamos energia ára. egy ilyen hírt, pláne így ka­rácsony előtt nagy örömmel fogad az ember. A válság hatásain edződve ki ne lel­kendezne azon, hogy éves szinten rezsiforintok tízez­reitől szabadulhat meg egy csapásra. nem elrontva sokak - or­szágosan 3,8 millió háztar­tásról beszélnek - örömét, egy fontos tényezőt mégsem szabad figyelmen kívül hagyni. Amilyen természe­tes az embereknek, hogy lakásukba belépve fölkap­csolják a villanyt, annyira bevett dolog, hogy az ener­gia termelése, szolgáltatása hatalmas üzlet. Hogy meny­nyire az, azt jól mutatják az első kalkulációk: a szektor szereplői éves szinten mint­egy 90 milliárd forintnak mondhatnak búcsút a kor­mánydöntés kapcsán. a közműadó bevezetéséből is látható, hogy nem csak egy egyszerű pénzteremtő ma­nőverről, esetleg szimpátiát ébresztő politikai húzásról van sfló. A korrapny komo-,ro lyan veszi azt a szándékát, hogy lazít az ország energia- függőségén. Változtat azon, hogy a Magyarországon megteremtett érték tetemes hányada évről évre kivándo­rol a határon, és multicégek, milliárdos érdekcsoportok hasznát gyarapítja. ennek a törekvésnek azon­ban komoly ára van. Ahogy a bankadó vagy a tranz­akciós díj, úgy az energia- szektorból kivett haszon forintjai is leszivárognak a hétköznapi emberig. Je­lentkezhet például más téte­lek drágulásában, üzemza­varban vagy munkahelyek elvesztésében. Miközben örvendezünk, ezzel is ves­sünk számot. PROMÓCIÓ Hozzájárulást var az allam iskola A működtetésről lemondó településeknek is fizetniük kell BARANYA-TOLNA Az iskoláik működtetéséről lemondó önkormányzatoknak is hoz­zájárulást kell fizetniük az állam számára. Máté Balázs Amint az ismert, januártól az általános és középiskolák mű­ködtetésével kapcsolatos ki­adásokat az állam állja, a há­romezernél több lelket szám­láló településeknek azonban az épületek működtetésével összefüggésben hozzájárulást kell fizetniük. Az érintett ön- kormányzatok - eladósodott­ságuk, lehetőségeik függvé­nyében - azonban lemondhat­tak iskoláik működtetéséről is. Az erről szóló nyilatkoza­tokat egy tárcaközi bizottság bírálta el, s döntésük értelmé­ben kilenc baranyai (Harkány, Hosszúhetény, Komló, Mo­hács, Pécsvárad, Sásd, Siklós, Szentlőrinc, Szigetvár) és hat tolnai (Bátaszék, Decs, Dom­bóvár, Dunaföldvár, Simon- tornyá, Tamási) önkormány­zatnak mégis hozzájárulást kell fizetnie. Ennek összege esetükben havi 1,5-18 millió forint között alakul. A kistelepülések esetében Baranyában Babarc, Bere- mend, Magyarbóly és Véménd vállalta volna önként a mű­ködtetést, amit előbbi kettő esetében hagytak jóvá. Tol­nában Aparhant és Bátaapáti működtetheti jövőben is az iskoláját. íoi zi A jövőjük a tét -az állam ígéri, az iskolások nem észlelik a változást Pénz az ablakba- lázasan számolunk - mond­ta Szabó Loránd, Dombóvár polgármestere, utalva arra, hogy egyelőre nem tudják, mi a kedvezőbb az önkormányzat számára: az iskolák működte­tésének vállalása, vagy az ál­lam által meghatározott hoz­zájárulásfizetése. Dombóvár esetében ez utóbbi havonta 14,5 millió forintot, évente pe­dig kb. százhetvenmilliót je­lent. Szabó Loránd nagyjából ilyen összegre számított, és el­ső ránézésre az az érzése: a hozzájárulás fizetésével job­ban járna a város. A végleges döntést a december 14-i testü­leti ülésen hozzák meg, addig újra átszámolják a költsége­ket. Sok viszont a bizonytalan­ság, hiszen egyelőre nem tud­ni, miként alakulnak például az energiaárak. Hozzátette: az iskolák rejthetnek úgymond láthatatlan bombákat is, külö­nösen a régi, felújítatlan épü­letek. bognár jenő, Bátaszék polgár- mestere érdeklődésünkre azt mondta: hivatalos értesítést még nem kaptak, de ha helyt­álló esetükben a 8,1 millió forin­tos havi hozzájárulás, akkor nem változik semmi, ugyanott tartanak, mint eddig. A város­vezető elmondta: a mostani szá­mok alapján kétszázmillió fo­rint hiányzik a jövő évi költség- vetésükből, ehhez jönne még az államnak fizetendő, évi bő száz­milliós iskolaműködtetési hoz­zájárulás. (Steinbach Zs.) Mennyi hozzájárulást fizetnek azok a települések, Kinek mit kell állnia az új rendszerben? AZ ÁLLAM FIZETI AZ ÖNKORMÁNYZATOK FIZETIK Valamennyi - kivéve, ahol ezt az önkormányzatok magukra vállalják - köznevelési intézmény (általános és középiskolák, szakmunkás- és szakképző iskolák. Az óvodák, bölcső­dék továbbra is az önkormányzatok fenntartásában működnek) esetében 2013-tól az állam állja: ■ a pedagógusok bérét, ■ a továbbképzések költségeit, ■ a szakmai irányítással járó kiadá­sokat, ■ az adminisztratív teendőkkel járó kiadásokat, ■ minden egyéb, az oktatással össze­függő költséget, például tanulmányi versenyek szervezését. Az iskolák működtetéséhez kapcso­lódó kiadások 2013-tól az önkor­mányzatokat terhelik (kivéve a 3000 fősnél kisebb településeket, azoktól eltekintve, ahol ezt vállalták, illetve az ennél népesebb helységek esetében az állam és az adott önkormányzat megállapodásától függően): ■ az épület rezsije, ■ állagmegóvás, ■ karbantartás, ■ tárgyi feltételek biztosítása, ■ takarítás, ■ egyéb, az épületek fenntartásával összefüggő kiadások, így többek kö­zött pályázatok esetében az önrész biztosítása. SZÉCHÉNYI TERV „Nyitott iskola”: 29 pedagógus vett részt hétféle továbbképzésen SZEKSZÁRD A Pécsi Tudo­mányegyetem Illyés Gyula Gyakorlóiskola, AMI és Gya­korlóóvoda 2012 tavaszán 6 millió forint támogatást nyert a TÁMOP 3.1.7-11/2 es pályázati konstrukció kere­tében. A pályázat célja, hogy a referencia intézmények (példaértékű pedagógiai gya­korlattal rendelkező oktatási intézmények) felkészüljenek gyakorlatuk továbbadására, elterjesztésére. Ennek kereté­ben a belső szervezeti fejlesz­tés és a pedagógusok tovább­képzése kapta a fő hangsúlyt. A pályázat megvalósítása során 29 pedagógus vett részt hétféle továbbképzésen, így képesítést szereztek hálózati együttműködés, referencia­intézményi feltételrendszer kialakítása, pr-tevékenységek, felsőoktatási gyakorlóhelyi funkció ellátása, mentorpeda­gógus, személyiségfejlesztés területeken. ■ A gyakorlóiskola jó gya­korlatait magas színvona­lon adja át más oktatási intézményeknek A pályázatban vállalt tevé­kenységek elvégzésének ered­ményeképpen megtörtént a «referenciaintézményként való működés szabályainak kidol- u gozása, a támogató pedagógiai környezet kialakítása, szak­mai dokumentumok kidolgo­zása a „jó gyakorlatok” átadási folyamatának minőségbiztosí­tására. A pályázati támogatás nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy a gyakorlóiskola hatékonyan működhessen referenciaintézményként, és a tanító szakos hallgatók kép­zésén túl felvállalhassa tanár szakos hallgatók gyakorlati képzését is, jó gyakorlatait pedig magas színvonalon ad­hassa át más oktatási intézmé­nyeknek. ■ ü A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával valósul meg. A szexuális vonzerő a párválasztásban és az ideális nő meskó norbert Mai szépségbálványaink kigyúrt, túlkozmetikázott karikatúrák, állítja a szekszárdi kutató-tanár Miért vonzó Brad Pitt és An­gelina Jolié arca? Milyen le­gyen a társunk illata? Mekko­ra női mell a kívánatos? Töb­bek között efféle kérdésekre is választ ad Meskó Norbert pécsi kutató, aki a szépség eredetét kereső új könyvét ma a megyeszékhelyen, a Művé­szetek és Irodalom Házában mutatja be.- Akkor most egy „hogyan hódítsunk?” műről van szó?- Ha nagyon akarja valaki, erre is alkalmas. Az ókortól napjainkig megvizsgáltam a szépségideálokat, a részleteket is elemezve, a hajhosszúságtól a lábméreten át a kebel nagysá­gáig. De elsősorban az elmúlt másfél évtized szépségre vo­natkozó pszichológiai és evolú­ciós kutatásainak eredményeit összegzem.- Milyen a több évszázados női szépség?- Az a vonzó, ami az egészsé­get, a termékenységet mutatja. Ugyanakkor a mai nyugati vi­lágban a nőt már nem az utód­szülés, hanem a szaporodás visszatartására való képesség határozza meg. A sovány, izmos alak az álom, ami nagymérté­kű önkontrollról szól, arról, aki kézben tudja tartani az életét.- És milyen volt, milyen ma a tökéletes férfi?- Minden korban és társa­dalomban a nők náluk idősebb <1 íMBÜHI „Ismerjük meg vonzerőnket, ne elvárásoknak akarjunk megfelelni” férfit képzelnek el ideális társ­ként, mert a státusa, és nem az izomereje a fontos, amivel el tudja tartani a családot. Ezzel szemben a mai nyugati férfi túlkozmetikázott, egyéni érvényesülésre épít. Napjaink férfi és női ideálja a valóság eltúlzása, vagyis egy karika­túra.- A Nyugat tehát felfújja a szépség fontosságát?- Igen, megfontolt érdekből, hiszen dollármilliárdok van­nak a kozmetikumgyártásban, a ruhadivatban, a fitneszprog- ramokban.- Mi a konklúzió?- Hogy ismerjük meg bioló­giailag adott vonzerőnket, s ne társadalmi elvárásoknak akar­junk megfelelni. ■ Mészáros B. Endre Kutat és oktat meskó norbert 1968-ban szü­letett Pécsett. A Leőwey Gimná­ziumban érettségizett 1986-ban, majd elvégezte a tanítóképzőt és a PTE művelődésszervező sza­kán is diplomát szerzett. 1992- ben lett a PTE-n pszichológus, 1997-ben doktorált. 2007 óta a PTE Illyés Gyula Karán oktat Szekszárdon, az egyetem evolú­ciós pszichológiai kutatócso­portjában dolgozik. Felesége, Brigitta jogász, két lányuk van. A A » I i

Next

/
Oldalképek
Tartalom