Tolnai Népújság, 2012. december (23. évfolyam, 281-304. szám)
Vasárnapi Tolnai Népújság, 2012-12-23 / 49. szám
8 GAZDASAG 2012. DECEMBER 23., VASÁRNAP Nő a magyar tengerihal-export tógazdaság Nem drágul, de jórészt csak karácsonytájt fogy a hazai hal a piacokon Még mindig nem akarnak vásárolni a magyarok Ugyan sosem leszünk tengerihal-exportőr nagyhatalom, egyre nő feldolgozó üzemeink lazac- és makrélakivitele. A magyar lakosság továbbra sem halimádó, viszont a szabadvízen a horgászok viszik el a zsákmány jelentős részét. A halászat kihaló szakma manapság. Demeter Kálmán Annak ellenére, hogy második éve drasztikusan emelkednek a takarmányárak, manapság a tavalyihoz képest csupán néhány tíz forinttal drágultak a hazai halak, a tengeriek viszont 10-15 százalékkal többe kerülnek. De ne gondoljuk, hogy csak importálunk, hiszen a kivitelünk a 2008-as 1611 tonnáról tavaly 6454 tonnára emelkedett, és ebben nem kis része volt a tengerihal exportunknak. Több halfeldolgozó is működik országszerte, ahol bontják, szeletelik, filézik és csomagolják a halat. Ugyan vidéken inkább az élőhalat vásárolják, de a nagyvárosokban a csomagolt is egyre kelendőbb, még annak ellenére is, hogy a hazai vásárlók nemigen tudják megfizetni a feldolgozás költségeit. A nem gépesített kézi munka csaknem megkétszerezi az élő hal árát, így például a lesőharcsafiié kilója dobozban akár hatezer forintba is kerülhet. Az ágazatnak ugyanakkor további feldolgozókra lenne szüksége, és akkor még nagyobb mértékben növekedne a tengerihal-kivitelünk. A sok esetben re-exporttal is foglalkozó feldolgozók ugyanis egyre több szeletelt, csomagolt tengeri halat szállítanak külföldre: a legjelentősebb mennyiségben Horvátországba exportálunk lazacot és makrélát. Ausztriába és Szlovákiába pedig a lazac mellett pisztrángot is. Az elmúlt évben a fagyasztott halak exportja a tavaly előtti 265 tonnáról 1166 tonnára nőtt. Ebből a legjelentősebb mennyiséget a makréla jelentette 1,043 tonnával, amelyből 648,7 tonnát Romániába, 387 tonnát pedig Szlovákiába szállítottunk. A növekedő export Hal, rák, és ezekből előállított készítmények forgalma (nettó súly, tonna) EXPORT 2008 11611,2 2009 1 1380,8 2010 m 2354,8 2011 HÜ 6454,1 2012 ^ 2256,7* 20961,9 VR-GRAFIKA FORRÁS: KSH mennyiségben még mindig az előhal van túlsúlyban, szemben az importtal, amelyben meghatározó a nagy hozzáadott értékkel rendelkező, magas feldolgozottsági szintű termékek aránya. Amíg az Európai Unióban a lakosság éves halfogyasztásának átlaga 24 kilogramm fejenként, nálunk a konzérvekkel is csupán 4,5 kilogrammról beszélhetünk. Nem is csoda, hogy az élőhal exportunk tavaly 4258 tonnára emelkedett a 2010. évi 1709 tonnáról. Ebből az élő ponty mennyisége 62 százalékkal 1250 tonnára nőtt, kilónkénti átlagára pedig 2,05 euró körül alakult. Élő pontyot 2011-ben legnagyobb tételekben Lengyelországba (559,8 tonna), Németországba (317 torma), és Romániába (180,4 tonna) exportáltunk. Az idei aszály a dunántúli halastavakat komolyan sújtotta, hiszen itt nem tudják biztosítani a vízpótlást, mint egyes alföldi régiókban. így a dunántúli gazdaságokban kisebbre nőttek a halak, sőt, a megmaradt kevés víz oxigéntartalma a felmelegedése miatt nagyon csekély lett, ami süllőpusztuláshoz vezetett. A rémhírek ellenére a tógazdaságok nem használnak intenzíven antibiotikumos tápot. Németh István halbiológus, a Tógazda Halászati Zrt. vezérigazgatója, a Magyar Haltermelők és Halászati Víz- terület-hasznosítók Szövetsége (Mahal) elnöke elmondta: az csak az ivadékoknál szokás. Az egynyaras állományt betegség miatt1 szokták kezelni, az ennél idősebbeket sosem. Ellenőrzik a halárakat az élőhalak beszerzési áraival kapcsolatos ellenőrzést végez december 21-24. között a nagy áruházláncoknál a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih). A cél az, hogy karácsony előtt ne értékesítsenek élőhalat beszerzési ár alatt. A parlament a nyáron fogadta el a tisztességtelen forgalmazói Más a helyzet az olcsón piacra kerülő, Vietnamból származó pangasiusszal, hiszen az EU nem tudja követni útját élelmiszer-biztonsági szempontból. Ezért rendszeresen gázkromatográfiás vizsgálatokat végeznek a szállítmányokból vett mintákon, de eddig csak Varsóban találtak egy kisebb mennyiséget. A hazai halgazdálkodás étkezési haltermelése a természetes magatartás tilalmáról szóló törvénymódosítást. Ez pontosítja a mezőgazdasági és élelmiszer- ipari beszállítók és kereskedők között a beszerzési ár alatti értékesítés szabályait. így kiküszöbölhető, hogy a kereskedők azonos termékeknél más árrést alkalmazzanak a magyar, illetve a külföldi áruknál. vízi és a tógazdasági fogásokkal együtt 2011-ben 23 138 tonna volt, amely 6 százalékkal múlta felül a 2006-os adatot. A hazai kínálatot 22 ezer tonna import haltermék növelte, amely élősúlyra vetítve jóval meghaladja a hazai haltermelést. A természetes vizekben évente kifogott 6-7 ezer tonna hal mintegy 70 százalékát a horgászok viszik haza, így a halászat jelentősége nagymértékben csökkent. Ez olyan szempontból sajnálatos, hogy a balatoni garda például szintes sehol sem kapható, és a tó körül a turisták legtöbbször csak tengeri hekket fogyaszthatnak. A magyarországi halastavak mintegy 35 ezer hektárral növelik a lassan kiszáradó Kárpát-medencében a vizes élőhelyek kiterjedését. Ez igen fontos természetvédelmi szempontból, hiszen a tógazdaságok területén fellelhető gazdag növény-, emlős-, hüllő-, kétéltű és madárfauna, a vonuló madárfajok sokasága egyedülálló természeti értéket jelent Magyarországnak. Más kérdés, ugyanakkor, hogy a halastavak állományát dézsmáló madarak és vidrák jelentős károkat okoznak a gazdálkodóknak. statisztika A kiskereskedelmi értékesítés volumene októberben 3,7 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól - közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Az év első tíz hónapjában az értékesítés 1,8 százalékkal maradt el a 2011 azonos időszakitól. Az országos kiskereskedelmi üzlethálózatban, valamint a csomagküldő és internetes kiskereskedelemben októberben 740 milliárd forint, az első tíz hónapban 6724 milliárd forint volt a forgalom. Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelemben a forgalom volumene az idén októberben 1,2, az év első tíz hónapjában 0,4 százalékkal mérséklődött az előző év azonos időszakához képest. A nem élelmiszer-kiskereskedelemben októberben 5,3, az első tíz hónapban 2,6 százalék volt a csökkenés. Októberben a legnagyobb mértékű visszaesést (11,9 százalék) a bútor-, műsza- kicikk-üzletekben mérték. Az előző évitől elmaradt a forgalom a könyv-, számítástechnika-, egyéb iparcikk kiskereskedelemben (5,6 százalék), a textil-, ruházati és lábbeli- (3,3 százalék), valamint az iparcikk jellegű vegyes üzleteknél (2,6 százalék) is. Csökkent az üzemanyagtöltő állomások forgalma: az eladások októberben 5,0, az első tíz hónapban 3,2 százalék- kalestek. >■,, ■■ nur Ugyanakkor forgalomnövekedést mért a KSH a kisebb súllyal rendelkező üzletek közül a használtcikk- (11,0 százalék), az illatszer- (3,6 százalék), valamint a gyógyszer-, gyógyászatitermék-üzleteknél (2,5 százalék). Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) közleményében arra hívta fel a figyelmet, hogy az év második felében nagyot esett a kereskedelmi fogyasztás. A KSH nyers adatai szerint októberben is több pénzt hagytak ugyan a vásárlók az áruházakban, mint egy évvel korábban, az értékesített árumennyiség azonban 3,2 százalékkal kevesebb volt a tavalyinál. A Nemzetgazdasági Minisztérium szerint a nemzetközi tendenciáknak megfelelően alakult a hazai fogyasztás. ■ Magyarország halfogyasztása termékcsoportonként (kilogramm évente és fejenként) _______________ 2008 2009 2010 2011 Kon zerv _______ 1.6 0.98 1,02 1,06 Fa gyasztott_________1,07____1,01 0,93 0,89 Élő , friss és hűtött 2,03 1,88 1,83 2,04 FORRÁS: KSH, VM Európai uniós szabályozás miatt drágulhat az internet díjemelés Egy éve a mostani javaslatnak az ellenkezőjére próbálta rávenni a cégeket az Európai Bizottság Hatóságilag szabályozott díjakkal késztetné innovációra a legnagyobb távközlési szolgáltatókat az Európai Unió. A The New York Times értesülései szerint Neelie Kroes a digitális ügyekért felelős uniós biztos felvetette az úgynevezett hurokátengedési díjak emelését a közösségben, miután úgy véli, hogy az ily módon befolyó pénzt hálózataik modernizálására fordítanák a vállalatok. Hurokátengedés alatt azt a folyamatot értjük, amely során a saját hálózattal rendelkező szolgáltatók bérbe adják vezetékeiket a kisebb cégeknek, azaz így azok a vállalatok is szolgáltathatnak egy adott területen, amelyek ott egyébként nem építettek ki saját infrastruktúrát. Az elmúlt egy évtizedben - a liberalizáció megindítását követően - az ilyen tranzakciók jelentették a korábbi nagy távközlési monopóliumok egyik legfontosabb bevételi forrását. A verseny élesedésével ugyanakkor az árak folyamatosan estek. A biztos ötlete azért okozott némi meglepetést, mert egy éve 8 még épp ellentétes módon pró- s bálta rávenni a cégeket az inno- | vációra: akkor az volt az elkép- § zelés, hogy az árak csökkenté- 1 se készteti majd fejlesztésre a | cégeket, amelyek új, nagyobb s sebességre képes hálózataik Az úgynevezett hurokátengedési díjat akarja egységesíteni Brüsszel bérbeadásáért több pénzt kaphatnak. A mostani fordulatot nem meglepő módon, a piacon általában bérlőként megjelenő cégek nem fogadták túl lelkesen: Vittorio Colao, a Vodafone vezérigazgatója például már a piac újramonopolizálásáról beszélt. Egységesítenék a helyi hatóságok által szabályozott, s ezért országonként eltérő hurokátengedési díjat az EU-ban. Az egy fogyasztóra jutó havi költség 8 és 10 euró között lenne. Ez ugyan nem tér el jelentősen az uniós átlagtól (ami 8,62 euró), egyes országokban, s különösen a kelet-közép-európai államokban azonban komoly drágulást eredményezne. Térségünkben ugyanis hagyományosan alacsonyak a hurokátengedési díjak, így Szlovákiában például alig 4,2 euró, de a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság szerint nálunk sem éri el az 1800 forintot, azaz a 6,2 eurót. A helyzetet bonyolítja, hogy szakértők szerint a szolgáltatók biztosan áthárítják majd a többletterhet a fogyasztókra. A biztos nem véletlenül folyamodik ilyen, sokak által drasztikusnak tartott eszközökhöz. Az EU célkitűzései szerint ugyanis 2020-ra minden uniós háztartásban széles sávú internet kell, hogy legyen. ■ J. Z.
