Tolnai Népújság, 2012. december (23. évfolyam, 281-304. szám)
2012-12-17 / 294. szám
y-yy?-'r 2012. DECEMBER 17., HÉTFŐ KOZELET Megírták a tartozásukat önkormányzatok A héten összegzik az adósságot, s majd ki is fizetik Egyes települések adósságrendezésének mértéke ■ adósság (milliárd forint) □átvállalás Pécs 44 nmmmai Miskolc '35,2' 1 1 17 Mrd Ft 1 Kecskemét ■122 1 8,8 Mrd Ft Szolnok ■Í21 1 40-70% 1 Dunaújváros ■ l8 f 8 Mrd Ft 1 Sopron ■lie 40-70% 1 Szentendre ■ 10 1 40-70% 1 Eger ■ 1 40-60% 1 Nagykanizsa ■ i legalább 40%! Cegléd le 1 50% Balmazújváros |3,63 ' Í t«« J Komló |3 1 70% 1 Várpalota |2 i 60% 1 VG-GRAFIKA FORRÁS: VG-GYCJTÉS HÍRSÁV Szerződnek az e-útdíj tender nyertesével a GETRONics Magyarország Kft. nyerte az e-útdíj tendert - közölte az Állami Autópálya Kezelő Zrt.. A cég nettó 34,89 milliárd forintos áron vállalja a feladat elvégzését. A megtett úttal arányos út- díjszedési rendszer tervezett indulási időpontja 2013. július 1. ■ MTI Február közepéig lehet pályázni trafikokra megjelent a dohánytermékek kiskereskedelmére vonatkozó pályázati kiírás - jelentette be Gyulay Zsolt, a Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt. vezérigazgatója Budapesten. A pályázatok beadási határideje 2013. február 13. A pályázatokat ezután 30 napon belül bírálja el a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium által létrehozott bizottság. ■ MTI Pontán nem múlik az RMDSZ-nek szánt poszt miniszteri tárcát is adna Victor Ponta szociáldemokrata miniszterelnök a Romániai Magyar Demokrata Szövetségnek (RMDSZ), amennyiben Traian Basescu államfő ismét neki ad kormányalakítási megbízást és a Szociálliberális Szövetség (USL) másik két társelnöke is beleegyezik ebbe - közölték vasárnap román hírportálok. ■ MTI Meghirdették a harmadik intifádát új szervezet alakult Ciszjor- dániában, hogy megindítsa Izrael ellen a harmadik in- fitádát, a palesztin felkelést. A Nemzeti Egység Brigádjai nevű szervezet alakulásában kulcsszerepet játszottak a Palesztina ENSZ státuszának felértékelése óta zajló összecsapások az izraeli biztonsági erőkkel. A Nemzeti Egység Brigádjainak tagjai között jelen a mérsékelt Fatah és az iszlámista Hamász is. ■ MTI Az önkormányzatoknak a mai napig kellett eljuttatni az Államkincstárnak az adatokat arról, hogy mekkora adósságot halmoztak fel. Tartozásukat december végéig konszolidálják. Éber Sándor Azok a települések, amelyek nem tudták határidőre teljesíteni az adatszolgáltatást, azok akár ki is maradhatnak az adósságkonszolidációból figyelmeztette nemrég az önkormányzatokat Tállai András, a Belügyminisztérium államtitkára. Az érintetteknek (a legutóbbi adatok szerint 1758 kistelepülésnek) a december 12-i adósságállományt kellett eljuttatniuk az Államkincstárba elektronikus, vagy postai úton. A kincstár december 20-ig ezeket az adatokat összesítve a Nemzetgazdasági Minisztériumnak továbbítja. Az 5000 ezer fő alatti kistelepüléseknek az állam (a büdzsében erre 95,7 milliárd forint van) egy összegben utalja át pénzt. Az adósok december 28-ig továbbítják az összeget a pénzintézeteknek. A Magyar Bankszövetség vezető közgazdásza, Szőcs Gábor szerint elképzelhető, hogy technikai okok miatt néhány 5000 fő alatti önkormányzat adósságrendezése áthúzódhat a jövő évre. A kormányzat részéről több delegációi is bejárta az országot az elmúlt hetekben, 31 helyszínen tartottak konzultációt az érintett településekkel. Több helyen is elhangzott, hogy egyes települések, vagy régiók esetében hány százalékot, vagy forintot vállal át az állam az adósságból, amit főként a folyószámlahitelekből és a fejlesztési kölcsönökből halmozódtak fel. Az önkormányzatok teljes adósságállománya 1182,46 milliárd forint. Az ötezer főnél nagyobb települések adósságát jövőre konszolidálják tárgyalásos úton. Elvileg mintegy 500 „a 3200-ból mintegy 1200 olyan önkormányzat van, amely nem érintett az adósságkonszolidációban" - mondta korábban lapunknak a belügyi államtitkár. Tállai András szerint ebből 850 olyan 1000 lélekszám alatti település van, amelynél fel sem merülhetett az eladósodás mértéke. Az ötezer és ötvenezer közötti lamilliárd forintot rendez az állam így június végéig, ami 283 ön- kormányzatot érinthet. Az adósságátvállalás mértéke az 5 ezer fő feletti településeknél 40-70 százalék, a település 2012. június 30-án megállapított, egy főre jutó iparűzési adóerő-képessége alapján. A fővárosi és a kerületi önkormányzatoknál az adósság átvállalásának mértéke 40 százalék. A korábbi tervek szerint a kistelepülések teljes adósságállományát kifizették volna, végül differenciált lesz a konszolidáció: a vállalkozási célú - például fürdő-, vagy hotelvásárlásra felvett - hiteleknek legfeljebb a 40 százalékát rendezné az állam. A további eladósodás megakadályozására több intézkedést is tettek a belügyi államtitkár kosú települések között csak 27 nem adósodott el. A tervek szerint a jónéhány száz korábban jól gazdálkodó, el nem adósodott településnek kompenzációt terveznek. Számukra külön, fejlesztésre vonatkozó pályázatokat szeretnének kiírni, vagy önrész nélkül vagy csökkentett önrész nélkül pályázhatnának fejlesztésekre. szerint. A településeknek kisebb lesz a költségvetésük, és sokkal nehezebben tudnak majd kölcsönöket felvenni, hiszen ahhoz kormányzati engedély kell. A jövőben az önkormányzatok az államtól nem kapnak szabad forrásokat szja-alapon, csak feladathoz kötötten, például óvodai ellátásra, szociális célokra, kulturális támogatásokra vagy közös önkormányzati hivatalokra. Az önkormányzati törvény értelmében jövőre nem lehet működési hiányt tervezni. Az egy évnél hosszabb lejáratú hitelfelvétele és kötvénykibocsátása engedélyköteles lesz. A 2014-es helyhatósági választások a mandátumukat veszíthetik el azok a polgármesterek és önkormányzati képviselők, akik nem vesznek részt a kötelező gazdasági tanfolyamon. „A kormány által most elindított adósságrendezés nem oldja meg a gondokat, de levegőhöz juttatja az önkormányzatokat” - mondta a Világgazdaság konferenciáján Gémesi György, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének vezetője. „Az adósságkonszolidáció nélkül 4-500 település már januárban beborult volna” - nyilatkozta korábban lapunknak Schmidt lenő, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖ0SZ) elnöke. Kompenzációt ígérnek a lelkiismereteseknek Matolcsy: nyáron módosíthatjuk majd a költségvetést presztízs Matolcsy György szerint nem biztos, hogy Magyarországnak jövőre a nemzetközi pénzpiacokon deviza államkötvényt kell kibocsátania. A nemzetgazdasági miniszter erről a Kossuth Rádió G7 című gazdasági magazinjának szombati adásában beszélt. A miniszter hangsúlyozta: Magyarország nem engedheti már meg magának, hogy elszánjon a költségvetési hiány. „Ez több, mint presztízskérdés, ez létfontosságú”- fogalmazott, megerősítve, hogy a kormány nem akarja kockáztatni a túlzottdeficit-el- járás alóli kikerülést. A miniszter jelezte: új stratégiai szövetséget kell építeni ■ Nem kérték fel Matolcsy Györgyöt, hogy legyen jegybankelnök a kormány, ezen belül a Nemzetgazdasági Minisztérium és a Magyar Nemzeti Bank új vezetése között. Elmondta: nem kapott felkérést a márciusban megüresedő jegybankelnöki pozíció betöltésére. A jövő évi költségvetéssel kapcsolatosan közölte: „azzal számolok, hogy jövő év közepére előállhat olyan helyzet, hogy a biztonságosán, stabilan, igen konzervatívan és óvatosan tervezett jövő évi számokhoz képest jobb lesz a magyar gazdaság teljesítménye”. Szerint ha módosítani kell a jövő évi költségvetést, az „lehetséges, jó módosítás lesz”, mert ha nagyobb a növekedés, akkor a magasabb bevételek révén végre lehet hajtani a pedagógusok béremelését, ami 73 milliárd forintos tételt jelent, és talán „tudunk a családoknak ajánlani még jövedelmet”. Az euró bevezetésével kapcsolatosan rámutatott: 100 százalékos fejlettségi szint kell az EU átlagához viszonyítva, hogy Magyarország biztonságosan csatlakozhasson. Ha ezt elérjük 2025-ben, jó, ha 2035- ben, akkor mindenképpen csatlakoznunk kell ■ MTI Tandíj helyett itthoni munkavállalást kémek Újabb kritika a kormánynak pr-fogás? Újabb beruházást bukhat el Magyarország A kormány a tanulmányi költségek teljes állami fedezetéért azt várja el a felsőoktatásba bekerülő hallgatóktól, hogy szerezzenek diplomát, és nyilvánítsák ki szándékukat, hogy Magyarországon akarnak dolgozni - közölte Balog Zoltán vasárnap. Az emberierőforrás- miniszter a kormányszóvivői tájékoztatón azt mondta: a kormány „semmifajta tandíj bevezetésére nem hajlandó, nem készül” és nem is látja azt szükségesnek. Megerősítette, hogy megszüntetik a keretszámrendszert, így a minőségi követelményeket teljesítő diákok bekerülhetnek a felsőoktatásba, ha pedig vállalják, hogy a diplomaszerzés után Magyar- országon dolgoznak, az állam a teljes képzési költségüket kifizeti. Hangsúlyozta, hogy a felsőoktatási képzés sokba kerül, az állam célja ezért, hogy a tandíj nélkül, állami támogatással megszerzett diplomájukat a diákok itthon kamatoztassák. A kormány meghallotta azt az üzenetet, hogy a hallgatók ne kezdjék adóssággal az életüket - jelentette ki Balog Zoltán. A miniszter arra kérte a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) vezetőit, hogy kedd helyett már hétfőn tárgyaljanak a felsőoktatás átalakításáról, mert így beépíthetik a javaslataikat. ■ VG Japánban új csomagot készítenének Tízezer milliárd jenes gazdaságélénkítő csomagot állít ösz- sze kormányra jutása esetén a japán Liberális Demokrata Párt (LDP), amely exit pollok szerint elsöprő győzelmet arathat a vasárnapi képviselőházi választásokon - jelentette a Kyodo hírügynökség. Sindzó Abe, a konzervatív LDP elnöke és Jamagucsi Nacuo, a várható koalíciós partner Új Komeitó vezetője megállapodott, hogy a tavaly márciusi földrengés utáni újjáépítésre, s katasztrófamegelőzésre költik az összeget, az viszont nem világos, hogy az utóbbi cél miként segítené a recesszióba sodródott japán gazdaság felélesztését. ■ MTI A jelek szerint nem minden magyarországi multi elégedett maradéktalanul a kormány gazdaságpolitikájával. Bár Orbán Viktorék nagyszabású stratégiai partnerségi programot indítottak, nem mindenki érti ennek a lényegét. A negyven tervezett szerződésből nyolc végére már pont került, de lehet, hogy nem mindenki áll kötélnek. Legutóbb a Vodafone Hungary Zrt. elnökét idézte a Wall Street Jorurnal. Beck György szavaiból a WSJ azt szűrte le, hogy Magyarország elől Románia elhalászta a Vodafone IT- fejlesztési központjáért folytatott küzdelmet. Lapértesülések Beck György kritizál szerint azonban a cég még nem döntött. Nem elhanyagolható viszont, hogy a többszáz munkahelyet teremtő beruházás elnyerésében nem javítja a magyar esélyeket, hogy az Or- bán-kormány újabb és újabb adóterheket vet ki az ágazatra. - A szerződések semmilyen eszközt nem adnak a cégek kezébe ahhoz, hogy befolyásolják a kormány időnként büntető intézkedéseket is tartalmazó gazdaságpolitikáját - idézi a WSJ Beck Györgyöt. A WSJ szerint sok cég panaszkodik az ad-hoc jellegű lépések miatt, amelyek bizonytalanná teszik az üzleti környezetet. ■ VG A A 4
