Tolnai Népújság, 2012. december (23. évfolyam, 281-304. szám)
Vasárnapi Tolnai Népújság, 2012-12-02 / 46. szám
4 2012. DECEMBER 2., VASÁRNAP A HÉT TÉMÁJA kivándorlás Két és félszer akkora az elvándorlási hajlam ma, mint két éve, de ez nem kirívóan magas érték Európában. A legtöbben csak dolgozni akarnak külföldön, de közülük többen végleg más országban maradnak. Ausztria és Németország mellett Anglia a leginkább vágyott úticél. •• •• A magyarok szinte sorba állnak Nagy-Britannia és Németország felé. A becslések szerint 3-400 ezer magyar dolgozik már külföldön, és számuk egyre nő. Akiknek sikerült: orvos, fodrász, segédmunkás Az ott élők számát tekintve London az ötödik legnagyobb magyar város, mondta nemrég a brit nagykövet. Igazat szólt, ma Magyarországon egyre többen tervezik, hogy vagy csak dolgozni, vagy véglegesen egy másik, leginkább nyugat-európai országba költöznek. Fábos Erika CV&More online foglalkoztatási portál adatai szerint minden hetedik magyar fiatal arra készül, hogy elhagyja az országot. De minden ötödik magyar felnőtt is azt tervezi, hogy rövid vagy hosszú távon külföldön vállal munkát, vagy véglegesen kivándorol - ez már a Tárki idén tavasszal készült felméréséből derül ki, amely szerint az elmúlt húsz évben még soha nem volt ilyen magas ez az arány. Sik Endre, a Tárki szociológusa azt mondta: ez egy évek óta tartó tendencia eredménye, amelyet főként a gazdasági válság fokozott fel, de közrejátszik az is, hogy a biztonságérzet folyamatosan romlik hazánkban. „Az alapprobléma az, hogy a munkaerőpiac évtizedek óta siralmas állapotban van - mondta Sik Endre. - Erre pedig rájátszik, hogy rossz a hangulat az országban, sem a fiatalok, sem az idősebbek nem látják a jövőt. A tendenciák elsősorban a munkavállalásról szólnak, de a migráció sosem egyértelmű helyzet. lóval kevesebben vannak persze, akik a kivándorlás gondolatával indulnak el, sokan vannak azonban, akik végül mégis maradnak, vagyis nemcsak időlegesen, hanem végleg letelepednek valahol. A kutatásunk szerint 2010 óta a másfélszeresére nőtt az elvágyódok aránya. Főként a hosszú távú külföldi munkavállalást tervezők aránya nőtt - 16 százalékra -, a rövid távú külföldi munkát tervezők aránya 13 százalék, a végleges kivándorlást tervezőké 7 százalék.” Pontos statisztikák nincsenek, legfeljebb a célországok kimutatásaiból lehet megbecsülni, hogy jelenleg mennyi magyar dolgozik külföldön. A szakemberek szerint ez a magyar lakosság 1,5-2 százaléka lehet. Ebben azonban nincsenek benne az ingázók, a külföldön tanulók, és azok sem, akik idényjelleggel vagy megszakításokkal, de egy- szer-egyszer három hónapnál nem hosszabb ideig tartózkodnak külföldön. Ráadásul legtöbbször csak az európai országokkal számolnak, pedig máshol a világban is dolgoznak magyarok. így köny- nyen lehet, hogy a hivatalos statisztikákhoz képest akár kétszer ennyien, vagyis 3-400 dr. erdős tamás, egy vidéki kórház tüdőgyógyász főorvosa volt. Amikor megszülettek ikergyermekei, úgy döntött, külföldön próbál munkát vállalni, míg a gyerekek el nem érik az óvodás kort. „Mivel jól beszélek németül, és jártam többször tanulmányi úton Németországban, három hét alatt talátam munkát. Most egy magánklinikán dolgozom, az ország egyik legjobb szakintézményében, és pont ötször annyit keresek, mint itthon. Ennek ellenére sem tervezzük, hogy tovább maradunk mint az eredeti terv.” aradi Katalin a saját vállalkozását számolta fel, mert egyszerűen tarthatatlannak érezte a bérleti díjakat és egyéb kiadásokat. „Az internet és baráti kapcsolatok segítségével tájékozódtam, és már úgy indultam el Angliába, hogy volt hova mennem. Ez itt segédmunkának számít, de annyit fizet, hogy többet tudok félretenni, mint valaha is itthon. De én sem tervezem a letelepedést, ha összespórolnék annyit, amennyiből vehetnék egy saját üzletet, hazajönnék, és újrakezdeném. nagy ZOLTÁN fodrászként dolgozott, jó ügyfélkörrel. Felesége idegenvezető volt, a nyelvtudására alapozva Írországba mentek. A feleségem azonnal kapott állást egy szállodában, de én is hamar el tudtam helyezkedni egy fodrászszalonban, ahol előbb feketén, majd bejelentve dolgozhattam. Másfél év alatt egy Dublin közeli kisvárosban egy társammal már meg is tudtam nyitni a saját szalonomat, amely máris jól megy. Most úgy gondolom, hogy mi már legfeljebb látogatóba jövünk Magyar- országra. ezren is dolgoznak más országokban jelenleg. Melegh Attila szociológus, a Központi Statisztikasi Hivatal Demográfiai Intézetének migrációkutatója azt mondja: migrációról az ENSZ meghatározása szerint akkor beszélünk, ha valaki egy évnél tovább tartózkodik külföldön. Ez azonban ennél sokkal árnyaltabb. A skála ott kezdődik, hogy valaki mindenét eladja és elköltözik, és odáig tart, hogy valaki aneszteziológusként vagy sípályafelügyelőként abból él, hogy csak hétvégente, de rendszeresen ingázik. Melegh Attila hozzátette: a migráció egy természetes folyamat, melynek a történelem folyamán időben és térben meghatározott ciklusai vannak. Hasonlóan nagy migráció 100 évvel ezelőtt volt utoljára, de a mostani hullám nem most kezdődött. A 70-es évek óta folyamatosan tart, egész Európára jellemző és a jellege is jelentősen megváltozott. „A trend érthető, mivel a magyar gazdaság relatív helyzete, a magyar munkaerőpiac állapota évtizedek óta nem javult érdemben, és a szociális támogatások rendszere is gyengült, ami hozzájárul az elvándorlás növekedéséhez.” Az irányok tendenciózusak. Németország, Ausztria után már az Egyesült Királyság is a legfontosabb célországok között van, ezenkívül Olaszország és Spanyolország az a hely, ahova tömegével mennek magyarok. De nemcsak magyarok. A növekedés mértéke a többi válság sújtotta ország adataihoz hasonló. Lengyelországból, Moldáviából, Albániából és Oroszországból is nagy tömegek dolgoznak ezekben az országokban és a görögök, a spanyolok és a portugálok is megindultak. Az egyetlen megbízható statisztika a német. Eszerint az elmúlt két évben több mint ötszöröséré, mintegy 3200 főről 17 ezer főre nőtt a Németországba költöző magyarok száma, ekkora kiköltözési hullám az 1996-ig visszamenő adatok között közel sem fordult elő. Tíz év leforgása alatt 47 ezer magyar állampolgár vándorolt ki Németországba. Magyarországról a legtöbben Németországba, Ausztriába men nek, hiszen a történeti kapcsolatok a migráció szempontjából igen jelentősek. Ugyanakkor Anglia, főként London is kiemelt célpont lett az utóbbi időben. A brit nagykövet nemrég egy interjúban azt mondta, London ma a világ ötödik legnagyobb magyar városa lehet az ott élő magyarok száma alapján. A hivatalos adatok is ezt mutatják: 2007 és 2010 között évente 12- 15 ezer, tavaly több mint 17 ezer magyar kért hivatalos munkavégzéshez adószámot, de 2004- ■2006 között is évi öt és tízezer között volt a számuk. A munkanélküliek száma Magyarországon (ezer fő) VR-GRAFIKA FORRÁS: KSH Magyar vándor: vándorlások Magyarországon külföldre: A tömeges kivándorlás USA-ba az 1880-as években kezdődött, 1905- 1907 között tetőzött, majd az I. világháború kezdetéig csökkent. A fogadó ország adatai szerint 1871-1913 között 1 815 117 magyarországi bevándorlót regisztráltak, a visszavándorlás miatt a tényleges szám 1,2-1,3 millióra tehető. A kivándorlás indítékai közül a legfontosabb a mezőgazdaságban dolgozók túlnépesedettsége, a munkanélküliség-nincstelen- ség, valamint az a tény, hogy a hirtelen felduzzadó mező- gazdasági népfelesleget, az egyébként gyorsan fejlődő ipar nem volt képes felszívni. A kivándorlók több mint kétharmada nem magyar, hanem más nemzetiségű volt, főként Sáros, Szepes, Zemplén, Abaúj-Torna, Bereg, Borsod, Gömör-Kishont és Ung vár megyék adták a kivándorlók zömét, valamint Dél-Erdély. A TRIANONI BÉKESZERZŐDÉS (1920) után 1920-1928 között összesen 28 454 személy vándorolt ki Magyarországról az Egyesült Államokba, 37 ezerrel növekedett a kanadai magyarság lélekszáma. Sokan választották Franciaországot és Belgiumot, majd az 1930-as évek második felétől Németország vált a szezonális vándorlások centrumává. Érkezés Amerikába, az Ellis-szigetre az 1910-es években az 1956-os események nyomán 176 ezren hagyták el az országot. 1957-ben ismét lezárták a határokat, emiatt a kivándorlás a minimálisra szűkült. 1988-ig évente 3-6 ezren vándoroltak ki. BELSŐ VÁNDORLÁSOK: Az 1910. évi adatokból kitűnik, hogy Magyarország 20,9 millió lakosa közül 6,5 millió élete során egy alkalommal bizonyosan vándorolt. Az egyik fő vándorlási irány északról délre (a hegyvidékről az Alföldre) tartott. A másik az ország egész területéről Budapest felé. A 20. század első évtizedeiben felgyorsult a keletről nyugatra irányuló áramlás is. a KÉT világháború közötti időszakban Budapest népességi súlya még nyomasztóbbá vált, 1941-ben az ország népességének közel egyötöde budapesti lakos volt. A főváros után a legnagyobb vándorlási nyereséget Miskolc és Pécs könyvelhette el. A megváltozott határok miatt az ország új peremvidékeiről elvándorlás kezdődött a központi területek felé. 1955 után a vándormozgalom a faluról városba, a mezőgazdasági területekről az ipari és szolgáltató centrumok felé, kisebb lélekszámú településekről a nagyobb települések felé irányult. A fő irány továbbra is keletről nyugatra és Budapestre irányuló áramlás. Az 1990-es években a munkanélküliség kialakulása nem gyakorolt hatást az állandó vándorlásra.
