Tolnai Népújság, 2012. november (23. évfolyam, 256-280. szám)
2012-11-23 / 274. szám
15 2012. NOVEMBER 23., PÉNTEK VADÁSZAT Itt van a fácánhajtás szezonja társasvadászat Sokan kedvelik, novembertől hajtásban lövik a szárnyasokat Vadászati szakmai konferenciát tartott a Diana Vadászhölgy Klub A vadászok életében a téli hónapok a hajtóvadászatokat jelentik, ilyenkor van szezonja a fácán- és vaddisznóhajtásnak. Tolna megyében telente több mint hatvan vadászterületen rendezhetik meg a társas vadászatnak ezt az egyik leggyakoribb, sokak által kedvelt módját. F. Kováts Éva A hajtóvadászat vagy hajtás a társas vadászat egyik legkedveltebb módja, melyet főleg apróvadra - fácán, mezei nyúl - és vaddisznóra alkalmaznak télen. A hajtóvadászaton a hajtok az általuk felvert vadat a lőállásokban várakozó puskások felé hajtják vagy terelik. A hajtásban több-kevesebb hajtó és az őket segítő vadászkutya vesz részt. A fácán az egyik legelterjedtebb apróvadunk, legnagyobb gyakorisággal az Alföldön fordul elő. Magyarországon tudvalévőén nem ősi, hanem betelepített madár, meghonosodásának időpontja ismeretlen. Térségünkben kevesebb található belőlük. A jobb apróvadas területek a megyében a Tolnai-dombság keleti részén találhatóak, Dunaföldvártól délre. A fácánhajtásokon a jól betanított vadászebek egyrészt felverik a madarakat, másrészt megkeresik és gazdáikhoz vi-i szik az elejtett szárnyasokat. A fácánhajtás több féle módon történhet: az U-hajtás, ráhajtás mellett különös élményt jelentenek a kutyás keresővadászatok. Ráhajtások alkalmával a 8-10 fős vadászcsoport a sűrűn fedett területeket állja le, és a hajtők egy adott jelre kezdik meg a hajtást. Nagytömegű fácán hajtása és vadászata lehetséges így. U-hajtások - amit ritkábban rendeznek - alkalmával a vadászok és a hajtők U-alakban állnak fel, és együttesen hajtják a területeket. Keresővadászat alkalmával egy kisebb vadászcsoport néhány hivatásos vadásszal, kutyával végig bokrássza az árokszéleket, patakparti nádasokat. Ilyenkor lehetőség nyílik nyúl és egy-egy felröppenő kacsa leNagy örömöt jelent a fácánkakasok elejtése, a hajtás után vadteríték készül, megadva a tíszteletett az elejtett vadnak lövésére is. A fácánvadászat jól kombinálható nyúl- illetve vad- kacsavadászattal. A fácán vadászati idénye a 2012/2013-as vadászati évben - az általános vadászati idénytől eltérően - Tolna megyében november 1-től december, 31-ig tart, tájékoztatott Kosaras Zoltán, a Tolna Megyei Kormány- hivatal Földművelésügyi Igazgatósága vadászati és halászati osztályvezetője. Tolnában az apróvadak közül a fácánon kívül vadászható a mezei nyúl, részeket kerülik, de annál jobban szeretik a sűrű, bozótos ligeteket, ahol elegendő búvóhelyet találhatnak, különösen ha azokat termékenymezők, rétek veszik körül, és ott vizet is bőven találnak A fácánok állandó madarak, az egyszer kiválasztott területet nem hagyják el. Valamennyinek megvan az a szokása, hogy a költés után össze-vissza csatangol, s az üregi nyúl, a nyári lúd, a vetési lúd, a nagy lilik, a kanadai lúd, a nílusi lúd, a tőkés réce, a szárcsa, az örvös galamb, a ■ A társa« vadászatokra nem kell engedélyt kérni, csak előzetes bejelentési kötelezettség van balkáni gerle, a róka, arany- sakál, nyest, pézsmapocok, nyestkutya, mosómedve és a borz, házi görény, dolmányos varjú, szarka és a szajkó. A ilyenkor olyan helyeken is találkozhatunk velük, ahol egyébként nemigen kerülnek szemünk elé. Hosszabb vándorútra már azért se vállalkozhatnak, mert szárnyuk tartós repülésre egyáltalán nem alkalmas. Érzékeik általában jól fejlettek, de képességeik már nem. Egymással csak addig fémek meg békességben, amíg a szerelem, illetve ennek nyomán a féltékenység fel nem pezsdíti hajtást rendező vadásztársaságoknak a társas vadászatokra nem kell engedélyt kérniük, csak előzetes bejelentési kötelezettségük van. Tolnában kevés a fácán, a természetes állomány évről évre csökken. A fácánok pótlását előnevelt fácánok kihelyezésével próbálják megoldani a vadásztársaságok. A megyében nem tenyésztenek fácánt, többnyire az Alföldről vásárolják azokat. Azt azonban tudni kell, hogy a természetes állovérüket. A párzási vágy azonban -ágya csapatokban elkeveredett, mint a szertejáró kakasokat - annyira felizgatja, hogy aztán szinte se vége, se hossza a néha komoly következményekkel járó civódásoknak. A fácán sohasem szelídül meg teljesen, mert ápolóját más emberektől nem tudja megkülönböztetni, és minden emberben ellenséget lát, akitől félnie kell. Képünk illusztráció mány pótlására kibocsátott fácán mennyiségének csak kis százaléka marad meg természetes viszonyok közt, ezért az ilyen esetekben a tavaszi kibocsátás hozza a jobb eredményt. A vadászok közül vannak, akik nem kedvelik a fácánhajtást, kimondottan csak' vaddisznóhajtásokra járnak. De azért akadnak közülük is olyanok jócskán, akik ha módjuk és lehetőségük adódik, akkor szívesen vesznek részt a szárnyas vadászatokon. A szekszárdi Nagy János gyakran vesz részt novemberben, decemberben fácánhajtáson nem csak leállóként, de hajtőként is. Mert bár a hajtásban gyakran megizzadnak az emberek, főleg ha bozótos, vizenyős, nádassal borított a terep, és kilométereket kell gyalogolni. Mégis jobban kedveli ezt, mint a leálló vadászatot, ahol egy helyben állva kell várni a felrepülő fácánkakasokra. Ráadásul hajtásban általában gyakrabban kerül lőhelyzetbe is. A fácánok állandó madarak, az egyszer kiválasztott területet nem hagyják el A fácánok az összefüggő erdős A Diana Vadászhölgy Klub 2006 óta minden évben szakmai konferenciát rendez, hogy tagjai szakmai tudását felfrissítse. Az idei őszi, Hollókőn megrendezett konferencia témája a leggyakrabban előforduló vadbetegségek voltak. Tolna megyéből 8 vadászhölgy és kísérőik vettek részt az eseményen, tájékoztatott Bán Beatrix elnök. A rendezvényt Szabó László, az Országos Magyar Vadászkamara Nógrád Megyei Területi Szervezetének elnöke nyitotta meg, majd ismertette Nógrád vadgazdálkodásának főbb számait. A konferencia fő témájáról dr. Beregi Attila, a Szent István [ Egyetem Vadvilág Megőrzési Intézetének munkatársa tartott előadást. Ismertette a leggyakoribb vadbetegségeket, különös tekintettel a zoonózisokra - veszettség, trichinella, toxoplasma, madárinfluenza, Lyme-kór-, melyek az emberre is veszélyesek. Kitért a betegségek előfordulásának körülményeire, gyakoriságára, tünetegyütteseire, lappan- gási idejére. Ezután a szécsényi rendőrkapitányság munkatársa, Kelemen Antalné ismertette a fegyvertartás szabályainak közelmúltbeli változásait. Az előadások után Szeginé Mikula Katalin, az újonnan alakult Nógrád Megyei Dianák vezetője tartott néprajzi ismertetőt Hollókőről egy séta keretében, meglátogatva a Babamúzeumot és a várat. A Diana Vadászhölgy Klub által alapított „Év legaktívabb megyei szervezete” díj kiosztására hagyományosan a szakmai konferencia keretén belül kerül sor. A díjat 2012- ben a Diana Vadászhölgy Klub Veszprém Megyei Szervezete kapta. ■ F. K. É. Bodó Katalin (balról), Acsádlné Varjú Ildikó és Csurgai Andrea PROMÓCIÓ A vadászkamara tevékenysége nem csak tagjait szolgálja érdekképviselet Rendkívül szerteágazó a feladatkör: vadászat, vadgazdálkodás, aktív természetvédelem A Tolna Megyei Vadászkamara az Országos Magyar Vadászkamara területi szervezete, rendkívül szerteágazó a feladatköre. Fő célja a hivatásos és sportvadászok érdekeinek képviselete és védelme, közreműködés a vad védelmét, a vadgazdálkodást, valamint a vadászati jog gyakorlását, hasznosítását érintő jogszabályok megalkotásában, sorolta a főbb feladatokat dr. Király István, a megyei vadászkamara titkára. A szervezet jelentős szerepet vállal tagjain keresztül - azok képzésének magas szintű biztosításával - az intenzív és eredményes vadgazdálkodás, valamint a vadászat elősegítésében és fejlesztésében. Feladataik közé tartozik a vadászati hagyományok ápolása, a vadászati kultúra megtartása és fejlesztése, az etikus magatartás, a vadászetika, a vadvédelem fejlesztése és képviselete is. A vadászat kedvező társadalmi megítélésének elősegítése és a vadvédelem érdekében a vadászkamara törekszik más érdekvédelmi és civil szervezetekkel való szoros kapcsolat kialakítására. Érdek-képviseleti tevékenysége során mások mellett együttműködik a rendőrséggel, a természetvédelmi hatósággal és a Magyar Közút Nonprofit Zrt. Tolna Megyei Szervezetével is. A vadászkamara képviselteti magát a megyei baleset-megA vadriasztó prizma hatásos, éjszaka elriasztja a vadat az utakról előzési bizottságban, képviselőjük meghívottként részt vesz azokon az üléseken, melyeken a téma a vadak és a gépjárművek ütközésének megelőzése. Ezt a célt szolgálta az is, amikor a közútkezelő néhány éve vadriasztó prizmákat szerelt fel a megye vadaktól leginkább veszélyeztetett közútjai mellett. A vadriasztó prizmák a gépjármű fényszórói által kibocsátott fényt az úttest jobb és bal oldala melletti területre szórják szét. Ezzel a fényhatással a vadat megtorpanásra, illetve az úttól való menekülésre késztetik. A terepadottságoktól függően a prizma által szétszórt fény szöge változtatható. Hátránya a megoldásnak, hogy csak este tölti be szerepét, de a vad normál életvitelét figyelembe véve főként az esti időszak az, amikor az autós találkozhat vele. A riasztók hatékonyságát a vadászkamara monitoringozta, de anyagiakkal is hozzájárult a rendszer működéséhez, 250 ezer forint értékben vásároltak vadriasztó prizmákat a sérültek, eltűntek pótlására. Mindezekből jól látszik, hogy a vadászkamara szerteágazó tevékenysége nem csak a vadászokat, a vadászatot, a vadgazdálkodást szolgálja, hanem az aktív természet- és vadvédelemmel a szűkebb és tágabb környezetet és az ott élőket is, mondta dr. Király István. ■ F. Kováts
