Tolnai Népújság, 2012. november (23. évfolyam, 256-280. szám)

2012-11-23 / 274. szám

■■■■üü ■*V*_ ■ RBBfflHnBHHH BH8HMÜS­■m •V " 1 = 200 millió euró az új Suzuki modellre tolmácsolás! hiba miatt té­vesen jelent meg lapunkban, hogy a Suzuki új modelljének a fejlesztésére kétmilliárd eurót fordít a cég. A helyes összeg 200 millió euró. Egységes tarifák a tömegközlekedésben a kormány célja az egységes tarifarendszer kialakítása a közösségi közlekedésben - közölte Fónagy János, a Nem­zeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára. A közösségi közlekedést naponta 7 millió ember használja, a negyven­féle kedvezmény miatt azon­ban csupán az utasok 20 szá­zaléka vesz teljes áru jegyet. A rendszert Fónagy szerint úgy kell átalakítani, hogy a főleg üzleti alapokon nyugvó kedvezmények ne szociális célokat szolgáljanak, hanem javítsák a cégek utasvonzó képességét és a szolgáltatá­sok színvonalát. Salamon is alkotmánybíró lesz? A parlament alkotmányügyi bizottságának volt fideszes elnöke, Balsai István után a testület jelenlegi vezetőjét, a KDNP-s Salamon Lászlót jelöli alkotmánybírónak a » Fidesz - értesült az [origoj. A posztot februártól töltheti be a politikus, de áprilisban újabb hely üresedik meg a testületben: erre a portál sze­rint Péterfalvi Attila, az adat­védelmi hatóság vezetője is esélyes, de a jelöltek közt van Székely László, az új polgári törvénykönyv megalkotásá­ért felelős korábbi miniszteri biztos is. Salamon László Családban marad földtörvény Jelentős előnyt biztosítanak a családi gazdaságoknak A hazai földviszonyok számokban (százalék) Magyarország földterülete l~ Művelésből kivett 14 m Termő­terület A termőterület tulajdoni arányai Gazdasági társaság Egyéni 88 — Jfeftí VG­FORRÁS: KSH Egyszerűen osztódhatnak a családi gazdaságok egy a földtörvényhez benyújtott kormánypárti módosító ja­vaslat szerint. Ha valamely családtag egy nap önálló gazdálkodásba kezd, kiter­jesztheti a családra vonatko­zó birtokmaximumot. Braunmüller Lajos „A család: az életvitel szerint együtt élő és egy gazdasági kö­zösséget alkotó házastársak, egyenesági rokonok” - ez az egyszerű mondat kerülne be az új földtörvénybe Jakab István Magosz-elnök és hét fideszes párttársa javaslataként. Ha az Országgyűlés a későbbiekben rábólint a módosításra és azzal együtt fogadja el a törvényt, mindez azt jelentheti, hogy a család vérségi és érzelmi kötő­dései helyett a gazdasági kötő­dés lesz a mérvadó. Új gazdasági közösség esetén pedig új családi gazdaság jöhet létre. A javaslat emlékeztet: a há­zastársak esetében a gazdasági közösség részleteit a családjog szabályozza, az egyenesági roko­nok esetében azonban nem magá­tól értetődő a gazdasági közösség fennállása. „Szülő-gyermek vi­szonylatában például a gyermek házasságkötésével már új csalá­dot, és így új vagyonközösséget alkot házastársával” - fogalmaz a benyújtott javaslat, amely egy­értelműen meg is nevezi célját: „a javasolt kiegészítés meg kívánja alapozni a javaslatnak azt a mó­dosítását, amely megszüntetné a közeli hozzátartozók országos birtokmaximumát.” „A javaslat szerint a polgári törvénykönyv által definiált csa­lád akár több családi gazdaságot is alkothat” - összegezte vélemé­nyét a javaslattal kapcsolatban Horváth Gábor. A Mezőgazda- sági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) főtitkára a Világgazdaságnak kifejtette: „egy tipikus esetben például, ha egy termelő két fia megnősül, akkor új családot alapít, és mivel gazdaságilag ön­állónak kezeli őket a törvény, új földszerzésre is jogosultak. Rá­adásul nem csupán a két nősülő termelő, hanem a feleségük, apó­suk, anyósuk is személyenként 300-300 hektárt szerezhet. így egy közepes méretű családból jog szerint akár három családi gazdaság is alakulhat, amelyek mind az adózásban, mind a tá­mogatásokban, és egyéb téren is előnyöket élveznek más gaz­dálkodási formákkal szemben” - osztotta meg lapunkkal aggá­lyait a főtitkár. „Rendkívül ellenszenvesnek és visszatetszőnek tartom a ja­vaslatot, hiszen ennek révén egy egész rokonság gyűjthet ösz- sze akár ezer hektárnál is több földet, és gazdálkodhat azon anélkül, hogy állatot tartana, vagy alkalmazottakat foglalkoz­tatna, míg a gazdálkodó társasá­gok ezt nem tehetik meg” - nyi­latkozta a Világgazdaságnak a javaslat kapcsán Raskó György. Az agrárközgazdász hozzátette: „ez a javaslat a nagyobb gazda­ságoknak kedvez, amelyek jel­lemzően nem veszik ki kellően a részüket a foglalkoztatásból és a közteherviselésből, valamint döntően csak növénytermesz­téssel foglalkoznak, állattartás­sal nem.” Az LMP bevezetné a földhasználati hozzájárulást az A termelő, aki az állam­tól, jogi személytől vagy akár magánszemélytől bérel földet, ez után „közösségi földhasz­nálati hozzájárulást” lenne köteles fizetni azLMP-s Sza­bó Rebeka módosító javasla­ta szerint. A pénz a területileg illetékes önkormányzaté len­ne. A teher megfizetése alól mentesülnének a 300 hektár­nál kevesebbet bérlők, ám az ennél nagyobb gazdaságok­nak komolyan a zsebükbe kellene nyúlniuk. 300 és 600 hektár között évi ezer, 600 és 900 hektár között évi 3 ezer, 900 és 1200 hektár között évi 6 ezer forintot kellene fizetni­ük a bérlőknek a szabály sze­rint. Az új közteher az 1200 hektárnál többet művelőkre évi 9 ezer forintnyi hektáron­kénti fizetési kötelezettségeg róna, ezen túl azonban már nincs felső határ. Módosulhatnak az önkormányzati adósságrendezés részletei ÁTVÁLLALÁS Az önkormányza­tok adósságkonszolidációjának részleteit pontosító módosító in­dítványt nyújtott be az Ország- gyűlés számvevőszéki és költ­ségvetési bizottsága. A javaslat szűkítené azon szervezetek körét, amelyek felé a fennálló önkormányzati adósságot kon­szolidálják. Központi támoga­tással csak a hitelintézmények és pénzügyi vállalkozások felé fennálló adósságot rendeznék. Ha az önkormányzatnak van olyan betéte vagy számlaköve­telése, ami egy adott adósság­elemhez kapcsolódik, illetve annak fedezetére vagy teljesíté­■ Az állam nem konszolidálná az áfatartozásokat és a víziközművektől átvett hiteleket is sének biztosításául szolgál, en­nek összegét december 28-án az állam által megjelölt számlá­ra át kell utalnia. Nem konszolidálnák az áfa megelőlegezésére felvett hite­leket - tartalmazza a javaslat. Emellett nemcsak a megszűnt víziközmű társulatoktól átvett hiteleket, de a más ok miatt átvett víziközmű hiteleket sem konszolidálják. Orbán Viktor egy hónapja jelentette be, hogy 612 milli­árd forintnyi adósságot vesz át az állam 1956 önkormányzat­tól. Az ötezres lélekszámúnál kisebb települések adósságát még az idén rendezi az állam, az ennél nagyobbak esetében pedig 2013 közepéig vállalja át az adósságállományt 40 és 70 százalék közötti mértékben. Az ötezer lakosúnál kisebb telepü­lések adósságkonszolidációja 95-100 milliárd forintos visz- sza nem térítendő támogatást igényel a tavaly év végi adatok alapján, míg a nagyobb városok összesen legalább 512 milliárd forintos hitelátvállalása állami tőketörlesztéssel és kamatfize­téssel jár, ami évente 50-100 milliárd forinttal terhelheti a költségvetést. ■ VG Oszkó: nagy áldozatokkal teljesülhet a hiánycél makropálya A volt pénzügyminiszter szerint jövőre is recesszióban marad a gazdaság, az infláció is magas szinten lesz Tartható lehet a kormány jövő évi, 2,7 százalékos hiánycélja, azonban ennek elérése óriási nö­vekedési és inflációs áldozatokat követel meg - mondta Oszkó Pé­ter egy tegnapi sajtótájékoztató­ján, amelyen a Haza és Haladás Közpolitikái Alapítvány meg­bízásából készült költségvetési kockázatelemzést ismertette. Az alapítvány felügyelő bizottságá­nak elnöke szerint a kormány a hiánycél tartása érdekében nem a gazdaság számára legéssze­rűbb eszközöket választja, így azok drasztikusan rossz hatással lesznek a növekedésre, az infláci­óra és a lakosság jövedelmére. A volt pénzügyminiszter szerint nem csak a fogyasztási adóemelések viszik majd fel az inflációt, miután a cégekre ki­vetett különadókat is várhatóan a fogyasztókra terhelik. így az infláció mértéke elérheti az 5 százalékot jövőre. A Költségve­tési Felelősségi Intézet Budapest (KFIB) által készített kocká­zatelemzés szerint 2013-ban is marad a recesszió, a GDP 0,2 százalékkal csökken, míg a ház­tartások változatlan áron számí­tott fogyasztása 1,1 százalékkal esik. Emellett arra számítanak, hogy az export 4,4, míg a válla­lati beruházások 1,4 százalékkal bővülhetnek. Oszkó Péter kiemelte: nem a külső gazdasági környezet, az eurózóna recessziója, hanem a Oszkó Péter szerint a különadókat is ráterhelik a fogyasztókra hazai gazdaságpolitikai lépések jelentik a 2013-as büdzsé legna­gyobb kockázatait. A KFIB elem­zését ismertetve a jövő évi költ­ségvetés egyik fő kockázati té­nyezőjeként említette az Európai Bíróság előtt zajló telekompert, amelynek esetleges elmaraszta­ló ítélete miatti adó-visszafizeté­si kötelezettség 180-200 milli­árd forintos többletterhet róhat a büdzsére. Emellett az e-útdíj várható késlekedése 75 milli­árdos egyenlegromlást vonhat maga után. Az elemzés bizony­talannak tartja az önkormány­zati fenntartású, a jövőben köz­ponti kezelésbe vett iskolákban a tanárok és a többi alkalmazott béréből megtakarítható 150 milliárdos tételt is. Romhányi Balázs, a KFIB vezetője elmond­ta: nem számolnak azzal, hogy a kormány megállapodást köt az IMF-fel. Azt várják, hogy a kor­mány a lejáró devizakötelezett­ségeket forintkibocsátásokból finanszírozza majd, és nem építi le 2013 végéig az MNB-nél lévő devizabetétet sem. ■ T. G. Makromutatók (2013, százalékos változás) KFIB Kormány* GDP-nóvekedés -0,2 0,9 Infláció _ _ 5ß 5,2 Export ______________4,4 6,2 Há ztartások fogyasztása -1,1 -0,5 *2012. október 18-i makropálya FORRÁS: KFIB

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom