Tolnai Népújság, 2012. november (23. évfolyam, 256-280. szám)
2012-11-03 / 257. szám
2012. NOVEMBER 3., SZOMBAT 3 MEGYEI TÜKÖR Elismerésekkel kísért 40 év jubileum Hangversennyel ünnepelt a dombóvári Kapos Kórus Markovics Gábor karnagy és a Kapos Kórus az alapítás 40. évfordulóját ünneplő dombóvári rendezvényen, az Apáczai szakközépiskola dísztermében MIHÁLYFALVI LÁSZLÓ Írásjelek a mondat végén azt általában mindenki tudja, hogy az egyszerű kijelentő mondat végére pontot (Ma nem esik az eső.); a kérdő mondat végére kérdőjelet (Megyünk ma moziba?); a felszólító, felkiáltó, óhajtó mondatok végére felkiáltójelet (Süss fel nap! Hogy szakad a hó! Jó volna egy ötös a lottón!) teszünk. SOKAKNAK UGYANAKKOR gon- dot okoz, hogy milyen írásjel kerüljön az összetett mondatok végére. Kétféleképpen viselkednek. A mellérendelő összetett mondatok végére a végső tagmondatnak megfelelő írásjelet tesszük: Hagyjuk az egészet, úgysem jön már. Miért vitázzunk, nincs értelme a vitának. (Az utolsó tagmondat kijelentő.) Én László vagyok, legyen az unokám is László! Ő már nem jön, kezdjük el az előadást! (A befejező tagmondat felszólító.) Kezdjük el, miért várjunk tovább? Kettőt kaptál, nem volt elég? (A második tagmondat kérdő.) AZ ALÁRENDELŐ összetett mondatok végére teendő írásjelet a főmondat határozza meg: Tisztelettel kérdezem, miért nem hiszel nekem. Beszélj most arról is, szépen kérem, hogy milyen volt az ünnepély hangulata. Azt kívánom neked, hogy éljél nagyon sokáig. (A három főmondat mindegyike kijelentő: Tisztelettel kérdezem..., szépen kérem..., Azt kívánom neked... Ezért kerül pont a mondat végére.) nézzük csak, eltaláltam-e a kívánságod! Amire felhívtam a figyelmed, ne felejtsd el! Mondd meg neki, hogy ötig várunk rá! (A főmondatok felszólítok: Nézzük csak..., ne felejtsd el..., Mondd meg neki... Ezért van felkiáltójel a mondat végén.) MEGMONDTÁK-E NEKIK, hogy pontosan érkezzenek? Ugye érzed, hogy nagyon szeretlek? (Itt a főmondatok kérdők. Megmondták-e nekik..., Ugye érzed... Ezért a kérdőjel a mondat végén.) Dombóvár és a németországi Kernen testvérvárosi kapcsolata a Kapos Kórusnak köszönhető. Az önkormányzati barátság idén 20 éves, az énekkar viszont már kétszer ennyi ideje tartozik hozzá a település életéhez. Hanoi Erzsébet dombóvár Gaál Róbert 40 éve a Kapos Kórus tagja. A már önmagában is számottevő tényt még érdekesebbé teszi, hogy a kórus bizony idén ünnepli a fennállásának 40. évfordulóját. A jubileum alkalmából ünnepi hangversenyt adott az énekkar az Apáczai Csere János Szak- középiskola dísztermében. A koncerten jelen volt Kovács Ildikó alapító karmester, vezetésével 1972 őszén állt ösz- sze a dombóvári fiatalokból és tanulókból álló társaság. A kórus élén töltött évei során az énekegyüttes a városi és városkörnyéki fellépéseken kívül hangversenyt adott Erdélyben, Csehországban, Németországban, Olaszországban, Belgiumban és Szlovákiában is, illetve több alkalommal szerepelt a Magyar Rádió Kóruspódium című műsorában. Kovács Ildikó 1987-ben adta át a karmesteri pálcát a jubileumi koncerten ugyancsak résztvevő Liszt-díjas Kertész Attilának, aki hét éven át, 1994-ig dirigálta a Kapos Kórust. Mindeközben töretlen maradt a szakmai fejlődés. A nyolcvanas években többször szerzett az énekkar az „Aranykoszorú” és az „Aranykoszorú diplomával” minősítést. Az újonnan érkező karnaggyal, a máig vezénylő Markovics Gáborral együtt könnyűzenei feldolgozások is megjelentek a kórus repertoárjában az egyházi művek és magyar zeneszerzők dalai mellett. Énekelnek például Kodály Zoltán és Bárdos egy-egy dal erejéig Kovács Ildikó és Kertész Attila korábbi karnagyok ismét a Kapos Kórus élére álltak a múlt szombati jubileumi hangversenyen. De a több mint 200 nézőt, hallgatót vonzó esten az énekkarral együtt fellépett Garamvölgyi Krisztina énekes, Jenvay Dóra gordonkán, Cseke István zongorán, Fenyvesi Béla és Fenyvesi Lajos szerzeményeket, a ma élők közül pedig Karai József, Kocsár Miklós, Tillai Aurél és Orbán György műveit. Az énekegyüttes elismerései sorát 1995-ben Pápán „Fesztiválkórus”, 2000-ben Dombóváron „Hangversenykórus” minősítéssel bővítette. 2004- ben a megyei ön- kormányzat „Tolna Megyéért” kitüntetéssel díjazta a Kapos kórust, amely következő év januárjában Budapesten képviselhette megyénket a Nemzeti Színházban rendezett A megyék bemutatkoznak című rendezvénysorozaton. Ugyanebben az évben megismételték a „Hangversenykórus” minőGábor gitáron, illetve Pápai László ütős hangszereken. A koncerten köszöntőt mondott Frellerné dr. Kovács Anna nyugalmazott címzetes főjegyző, aki a Városházi Zenei Estek megálmodójaként többször szervezett fellépést a 40 éves kórusnak, és jelen volt Tillai Aurél zeneszerző, akinek több művét is éneklik. sítésüket, majd a csehországi Olomoucban először versenyeztek nemzetközi színtéren 175 ország 7000 résztvevője között. A zsűri végül „Ezüst Diplomával” jutalmazta a teljesítményt. 2010 ismét a minősítés éve volt. A hazai környezetben rendezett Tolna megyei kórusok minősítő hangversenyén a Kapos Kórus története addigi legmagasabb pontszámát elérve kiérdemelte a „Kiemelt Hangversenykórus” minősítést. A versenyeken elért eredményeken túl a kapcsolatápolásban is kiemelkedő a kórus szerepvállalása. 2003-ban kilenc Tolna megyei kórust vendégül látva az V. Liszt Ferenc Kórustalálkozót szervezték meg, 2004- ben a pécsi Mecsek Kórussal rendeztek közös hangversenyt, majd a baranyaiak szintén koncerttel viszonozták a látogatást. Dombóvár és a németországi Kernen idén 20 éves testvér- városi kapcsolatából is jócskán kivették a részüket, hiszen az a Kapos Kórus és az ottani énekkar ismertségéből nőtte ki magát a '80-as években. Az együttes évek óta elmaradhatatlan fellépése a karácsonyi és a tavaszi hangverseny, öt éve, 35. jubileumukat ünnepelve pedig CD-t jelentettek meg. ■ Öt éve, 35. jubileumukat ünnepelve CD-t jelentettek meg A korábbi karmesterek is vezényeltek a koncerten Valamennyi izzót kicserélik a városban bátaszék A közvilágítási hálózat karbantartási munkáihoz kapcsolódóan még az idén csoportos, vagyis sorcserés karbantartást végez az ön- kormányzattal szerződésben álló EH-SZER Kft. Az összes, közel 720 - nátrium és kompakt fénycsöves - lámpa izzóját cserélik le. Ez azért vált szükségessé, mert az utóbbi időben egyre gyakoribb lett a természetes fizikai elhasználódásból adódó meghibásodás, üzemzavar. ■ H. E. Rekordszámú látogató volt a falu strandjan kisszékely A legutóbbi testületi ülésen Keresztes László polgármester értékelte a nyári ifjúsági tábor és a strand működését. A meleg, száraz időnek köszönhetően idén rekordot döntött a látogatók száma, közel 4300-an merültek a medencében. ■ M. Á. A szerző felnyitja a beszélgetőkönyvet Medina Medinai beszélgetőkönyv. Ezt a címet viseli az a most megjelent, szép kiadvány, melyben Konrád László szerző, nyugalmazott pedagógus az elmúlt száz évet áttekintve a település sajátos szellemi-tárgyi örökségét tárja az olvasók elé. A medinai önkormányzat kiadásában, az AS-M Kft. megyei irodája közreműködésével megjelent kötet szerzőjével ma 15 órától Medinán, a kultúrházban tartandó közönségtalálkozón Haraszti Ágnes televíziós szerkesztő és Lengyel János, lapunk főszerkesztője beszélget. ■ Sz. Á. A kötet borítója Pályázatot nyert dr. Horváth Béla irodalomtörténész tudományos siker Szekszárdon készülhet el négy év alatt József Attila tanulmányainak kritikai kiadása szekszárd Négy évre a József Attila kutatás központja lesz Szekszárd, jelesül a PTÉ Illyés Gyula Kara. Prof. dr. Horváth Béla irodalomtörténész, egyetemi tanár, a kar dékánja közel 25 millió forintot nyert az OTKA (Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok) pályázatán. A költő 1930 és 1937 között íródott publicisztikai, elméleti szövegeinek, tanulmányainak kritikai kiadását készíti el a kutató csoport.- OTKA pályázatot nyerni tudományos rang, már csak a nagyon szigorú kritériumok miatt is - mondta dr. Horváth Béla. - Megtiszteltetés volt számomra az is, hogy a József Attila kutatásban dolgozó szakemberek felkértek a pályázat megírására és beadására. A programban tizennégyen veszünk részt, az én feladatom a szakmai munka mellett az irányítás. Az öt vezető irodalomtörténész az MTA Irodalomtudományi Intézetéből, az ELTE-ről és a PTE-ről kerül ki. Az OTKA lehetőséget biztosít arra is, hogy hallgatókat, doktoranduszokat is bevonjunk a munkába, s ezért fizetni is tudunk nekik, ha nem is sokat - tette hozzá a professzor. Azt is megtudtuk tőle, hogy az ötvenes években Szabolcsi Miklós irányításával már készült József Attila kritikai kiadás, ami fontos munka, de a kor rajta hagyta bélyegét. Vannak szövegek, amelyeket a politika nem engedett nyilvánosságra hozni, a kommentárok pedig a kor frazeológiáját és szemléletét hordozzák. Ráadásul az elmúlt 50 évben sok nagyon fontos szöveg került elő, amelyek más megvilágításba helyezik a költő egy-egy életszakaszát. Az új feladat, hogy közöljék ezeket a munkákat és azok szövegváltozatait. S hogy mit is jelent pontosan a kritikai kiadás: szöveghűen közük az írásokat, amelyekhez jegyzeteket, magyarázatokat írnak. Az előforduló nevekről megírják, kiről is van szó, a hivatkozásokat, összefüggéseket megvilágítják. Ily módon segítik az olvasókat és a szakmát a József Prof. dr. Horváth Béla Attila szövegek értelmezésében. Mindez azért különösen fontos, mert az életmű legfontosabb, kiteljesedett szakaszáról van szó. Évekre lebontott ütemtervet készítettek, s minden szakaszt egy-egy konferencia zár. A tervezett költségek felhasználásáról minden évben szigorúan el keü számolni. A legkisebb változtatást is engedélyeztetni kell. A munka végeredménye egy vaskos, úgy 700 oldalas, igényes kivitelű kötet lesz. Nem csak korábban már megjelent írásokat közölnek, lesznek benne még soha meg nem jelent szövegek, amelyek különféle hagyatékokból kerültek elő. Mint ismeretes, a József Attila kéziratoknak igen kalandos volt a sorsa. Szántó Judit, a költő élettársa 1945 után igen szabadon bánt a szövegekkel. Amelyekről úgy vélte, hogy károsak lehetnek a költő megítélése szempontjából, azokat megsemmisítette, másokat meg elajándékozott. Jelentős kéziratok voltak - és dr. Horváth Béla szerint vannak is - az akkori kor vezető kommunista politikusainak, íróinak, költőinek a hagyatékában. A professzor azt is elmondta, hogy ezzel a munkával sem lesz még egészen teljes József Attila műveinek kritikai kiadása, mert az úgynevezett analitikus írások feldolgozása még vissza van. ■ Ihárosi I. f * I p 1
