Tolnai Népújság, 2012. november (23. évfolyam, 256-280. szám)

2012-11-13 / 265. szám

2012. NOVEMBER 13., KEDD 5 GAZDASÁGI TÜKÖR TŐZSDE Mérsékelt kereskedés A Budapesti Értéktőzsde áru­piaci szekciójában az október 26-30 közötti napokon 77 ügyletet kötöttek, ebből 75-öt takarmánykukoricára, egyet napraforgóra és egyet repcére. Október 26-án a repce 2013. augusztusi lejáratát vezet­ték be, 148 ezer forint/tonna áron. A malmi búza decembe­ri jegyzését tonnánként 100 forinttal felfelé korrigálták, ezzel szemben a takarmány- búza, a takarmányárpa és a repcemag tőzsdei ára nem változott az egy héttel koráb­bihoz képest. A takarmány- kukorica novemberi lejáratra vonatkozó ára 300 forinttal mérséklődött tonnánként, míg a többi határidőre szóló jegyzése 30-1700 forinttal emelkedett. A novemberi szál­lítású napraforgómag 4000, a jövő márciusi 2000 forinttal drágult tonnánként, ami a gyenge európai terméssel és az erősödő külpiaci kereslettel magyarázható. A chicagói árutőzsdén a búza havi jegyzése 315 dollárra esett, a kukorica ára pedig 290 USD/tonna körül alakult. Termény Időszak FtIK Malmi búza 2013. III. 69 500 T.búza 2012. XII. 66 000 T.kuhorica 2012. XII. 66 530 2013. III. 69 700 T.árpa 2012. XII. 64 500 Napraforgó 2012. XII. 134 000 2013. III. 138000 Repce 2013.111. 139800 2013. VIII. 148000 FORRÁS: AKI Versenyben a vetőmagokért Legkorábban november köze­pén derülhet ki, hogy a tavaszi vetésű növények magjából mekkora lesz a hazai és az uniós készlet, szükség lesz-e importra, mennyivel drágul a vetőmag. - Az is előfordulhat, hogy nem minden termelő jut hozzá a szükséges meny- nyiséghez - mondta Ruthner Szabolcs a vetőmag termékta­nács ügyvezető igazgatója. Az eddiginél korábban kezdődött a vetőmagok beszerzése idén, az őszi kalászosok közül ár­pából és tritikáléból elfogytak a hazai készletek. A búzánál várhatóan elegendő lesz a fém­zárolt vetőmag, bár idén rég nem látott kereslet volt. ■ M. I. Azé a föld, aki megműveli földtörvény A társas gazdálkodók aggódnak, a kistermelők örülnek Megnevezés 2005 2007 2011 Szántó 19 000 25000 45000 Gyep 5 500 8 000 20000 Szőlő 30000 35000 60000 Gyümölcsös 20000 25000 45000 Erdő 5000 10000 20000 FORRÁS: TN Sok őstermelő attól tart, hogy a jövőben visszaesnek a földárak és a bérleti díjak, ha a tervezetből törvény lesz Képünk illusztráció A parlamentben javában fo­lyik a vita a földtörvényről. Van aki attól tart, a jövőben nehezebb lesz termőföldhöz jutni mint jelenleg. Más a véleménye a tervezetről a kisebb gazdálkodóknak és más a nagyobb cégek kép­viselőinek. Mauthner Ilona A tervek szerint az őstermelők 50, a magánszemélyek 300, a családi gazdaságok 500 hektárt birtokolhatnak, míg a társas vállalkozások legfeljebb 1200 hektáron gazdálkodhatnak.- A földtörvény tervezetét a magyar mezőgazdaság felét kitevő társas vállalkozói kör rendkívül aggályosnak tartja, úgy érzik, hogy általa az a saj­nálatos üzenet került megfo­galmazásra, hogy nincs szük­ség rájuk - foglalta össze a megyei mezőgazdasági terme­lők szövetségének (TESZÖV) véleményét Maros Norbert tit­kár. - A tervezet szerint a tár­sas vállalkozások nem szerez­hetnek tulajdont, ugyanakkor az előterjesztés meghatároz egy birtokméretet, amelynél nagyobb földhasználat nem engedélyezett. Emellett a tár­sas gazdálkodóknak, az adott terület nagyságától függően foglalkoztatási kötelezettsé­get írnak elő, mely a családi gazdaságokra, őstermelőkre, egyéni vállalkozókra nem vo­natkozik. Megítélésünk sze­rint a szabályozás nem hogy nehezíti, hanem ellehetetleníti a társas gazdaságok működé­sét, tehát rendkívül diszkri­minatív. A tervezetben meg­fogalmazott korlátozásokkal a jogalkotó nem a foglalkoztatás növelését, hanem éppen az el­lenkezőjét érheti el. Tekintettel arra, hogy az állattenyésztés nagy részét a társas vállalko­zások végzik (a tejelő tehénál­lomány közel 90 százaléka, a sertés-anyakoca állomány kö­zel 70 százaléka van a társasá­gok tulajdonában), a tervezett korlátozások megvalósulása az állatállomány jelentős csök­kenésével járna - mondta Ma­ros Norbert. Varga András, a Gabonater­mesztők Országos Szövetsége (GOSZ) megyei választmányá­nak elnöke szerint ha a föld­műves vásárolhat csak földet, akkor egy adott körzetben 5-15 személy lehet csak a potenciális földbérlő, illetve földtulajdonos. Ezzel csökkennének a jelenlegi földbérleti díjak és a földárak. Ez nyilván szembe megy azzal az igénnyel, hogy európai szín­vonalú földárak alakuljanak ki nálunk is. - Értem én, hogy a társas gazdaságokat akarják likvidálni a föld megszerzésé­nek korlátozásával, de akkor mi legyen a jól felkészült mű­szaki, növényvédelmi gyakor­lattal rendelkező dolgozókkal? - kérdezte az elnök. - Miért nem bérelhet, vásárolhat a tár­saság dolgozója a földműveshez hasonló lehetőségekkel, hiszen legalább olyan kötődése van a földhöz mint az őstermelőnek, vagy a családi gazdának. Végig kell gondolni azt is, ha a társas gazdaságok a kieső földterület miatt jelentősen csökkentik termelésüket, akkor miből fog­ja azt pótolni az állam. Végeze­tül még annyit, szerencsére a föld nem ismeri az ideológiá­kat, és annak a kezébe simul és termel hasznot, aki okszerűen műveli - tette hozzá. Az Alaptörvénybe is belevennének néhány elemet kővári László gazdálkodó, a szekszárdi közgyűlés pénzügyi és gazdasági bizottságának el­nöke szerint minden érintett na­gyon várta már az új földtör­vényt. Az idő is sürgeti ennek elfogadását, hiszen 2014 tava­szától megszűnik az eddigi mo­ratórium, mely a külföldiek földvásárlására vonatkozott. Ő úgy látja, az a jó, ha magán- személyek tulajdona lesz a ter­mőföld, és ezt, illetve a földbér­letet kössék helyben lakáshoz. ugyanakkor még sok a kérdő­jel, például vannak, akik nem hektáronként, hanem aranyko­ronánként jegyeznék a föld- használatot. Kérdés még a föld­bérlet idejének, az erdőterületek nagyságának a meghatározá­sa, a földbizottságok felállítása, feladataiknak a kijelölése, illet­ve a föld élethivatás szerű mű­velése is vitát gerjeszt. Előfor­dulhat, hogy a tulajdonos el­hunyta után az élethivatás sze­rű művelést nem lehet elvárni az örökösöktől, akik lehet, hogy más megyében élnek és más foglalkozást választottak.- a termelők közül sokan tá­mogatnák, hogy az Alaptör­vénybe kerüljön bele a földdel kapcsolatban, hogy magánsze­mély és helyben lakó lehet csak a tulajdonos - tette hozzá Kő­vári László. HIRDETÉS _____________ A Gyógynövénykutató Intézet szerződéses partnereket keres iparimák-termeléshez 2013-ra. Átvételi ár hatóanyag- tartalomtól függően: 420 Ft/kg. Elérhetőség: Trankus Tibor 70/370-1290 teol.hu A Mözsi Mezőgazdasági Szövetkezet Rendkívül kedvező áron FOLYTATJA a piros héjú burgonya és a vöröshagyma értékesítési akcióját. Árukiadás a szövetkezet majorjában Mözsön, hétfőtől-péntekig 7-15 óráig. A burgonya ára 30 kg-os zsákban 10 zsák alatti vásárlás esetén 2400 Ft. (80,00 Ft/kg) 10 zsák felettti vásárlás esetén 2200 Ft. (73,33 Ft/kg) 15 kg-os zsákban 1300 Ft. (86,66 Ft/kg) A vöröshagyma ára 15 kg-os zsákban 1550 Ft. (103,33 Ft/kg) Az árváltozás jogát fenntartjuk. A viszonteladókat is várjuk, velük az ár megegyezés szerint. Érdeklődni: a 74/540-003-as telefonon. C-vitaminforrás a birsalma befőzés A késő ősz ajándéka, kiváló köret főételek mellé is Az őszi, téli hónapok gyümöl­cse a birs. Sokan legfeljebb a piacon és a boltokban találkoz­tak eddig vele, pedig kiváló alapanyag lekvárnak, szósz­nak, birsalmasajtnak, kompéi­nak, sőt még bornak is. A házi­asszonyok többsége kompótot vagy birsalmasajtot készít belő­le. Egyik sem igényel bonyolult technikát. A gyümölcsöt meg kell mos­ni, majd felvagdosni, a héját nem kell levágni róla, mert sok pektint tartalmaz. Kompótnak 5 készítve cukorral, citrommal | ízesítve megfőzzük, és üvegek- < be merjük, amikor megpuhult a J birs. Húsok mellé kínálva külön- 1 leges íz-élményt nyújt. ■ I. M. A birsalma héját nem feltétlenül kell levágni, mert sok pektint tartalmaz t f AGRÁRHÍREK Indul a GMO-roadshow nyolc hazai városban országos kampányt szervez novemberben és decem­berben a Vidékfejlesztési Minisztérium. A szaktárca szakértői, a tudomány és a civil társadalom képviselői­nek részvételével az ország nyolc városában szerveznek előadásokat a genetikailag módosított szervezetek egész­ségügyi, környezetvédelmi, gazdasági és társadalmi hatásairól. Az első helyszín november 15-én a gödöllői egyetem lesz, majd Moson­magyaróvár következik. Utoléri a múlt évit az idei csapadékmennyiség két éve 1200, míg tavaly 430 milliméternyi csapadék hul­lott a megye középső részé­ben. Idén eddig 420 millimé­ternél tartunk, tájékoztatott dr. Vörös Géza, a megyei kor­mányhivatal növényvédelmi igazgatója. Az eloszlás azon­ban nem volt olyan jó, ugyan­is idén márciusban - amikor a legnagyobb igény lett volna az esőre a vetések miatt - csupán 1,1 milliméternyi hul­lott. Hasonlóan száraz volt a tavasz vége és a nyár eleje is. Év végére a csapadék behozza a lemaradását, holott most ke­vesebb is elég lenne belőle. Dr. Vörös Géza Nitrátfelhasználás: adatot kell szolgáltatni tilos szerves- és műtrágyát kijuttatni a nitrát érzékeny területeken november 15 és február 15 között. Tolna megyében a Sárköz, Paks és Dombóvár környéke érintett a szakemberek szerint, de foltokban más területek is ide tartozhatnak. Aki bizony­talan a saját földjét illetően, a blokk azonosító birtoká­ban a falugazdásztól kérhet segítséget. Ugyanakkor a nitrát felhasználásról min­den gazdálkodónak kötelező szeptember 1 és december 31 között adatot szolgáltatni a megyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi igaz­gatósága felé. A fő téma az ökológiai szőlőtermesztés lesz szakmai képzésre hívja az érintetteket az Ökológiai Me­zőgazdasági Kutatóintézet és a Biocont Magyarország Kft. november 21-én, Szekszár- don, a Mészáros Borházba, délelőtt 9.30-tól. Téma: az öko­lógiai gazdálkodás szerepe, a szőlőtermesztés, bioborászat helyzete hazánkban. A villá­nyi borász, Gere Attila beszél arról, miért állt át az ökológiai szőlőtermesztésre. A rendez­vényt borkóstoló zárja. A ' 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom