Tolnai Népújság, 2012. november (23. évfolyam, 256-280. szám)
Vasárnapi Tolnai Népújság, 2012-11-11 / 43. szám
8 GAZDASAG 2012. NOVEMBER 11., VASÁRNAP HIRDETÉS Príma Primissima Díj Ismét reflektorfénybe kerülnek hazánk kiemelkedő tehetségei, a tudományos, kulturális, művészeti és sportélet kiválóságai! A díjazottak között évről évre 700 000 euró kerül kiosztásra. A szakmai elismeréseken kívül a Közönségdíjas egy 50 000 euró értékű jutalomban is részesül. Hogy ki nyeri el a Príma Primissima Közönségdíjat, azt Ön dönti el! A szavazók között egy személyautót, az új Mercedes-Benz A-osztályt sorsoljuk ki a Pappas Auto Magyarország Kft. és a Mercedes-Benz Hungária Kft. jóvoltából. all A jelölteket és a játék leírását megtekintheti, valamint szavazatát leadhatja a www.primaprimissima.hu weboldalon, 2012. december 2-ig. A kategóriák győztesei ünnepélyes eredményhirdetés keretében vehetik át díjaikat 2012. december 7-én, a - Magyar Televízió által közvetített - Prima Primissima Gálán. 'eves .«im iinoissiim Díj 2012 LeqoBB & LeqjoBB&k között © Mercedes-Benz Pappas Auto .iiMFB Magyar Fejlesztési Bank Zrt. TriGranit ERSTE É ©fhbbank Nem jött be a rokkantkártya foglalkoztatás A kiadások nem csökkentek 34465 Rokkantság elbírálásának alakulása (2012. szept. 30-ig) Új igények Felülvizsgálatok Rehabilitálhatók 1 16 700 Nem rehabilitálhatók VG-GRAFIKA 28144 A költségvetés kiadásai nem mérséklődtek, és több fogyatékkal élő sem jutott munkához a rokkantrendszer átalakítása nyomán. A rehabilitációs kártyával rendelkező 63 ezer embernek még a 10 százaléka sem jutott eddig álláshoz. Haiman Éva Rokkantsági és rehabilitációs ellátásokra idén 342 milliárd forintot irányzott elő a költség- vetés, amiből szeptember végéig 267,2 milliárdot, a keret 78 százalékát költötték el. Az átlagos havi 29 milliárd forintos kiadással számolva nyilvánvaló, hogy minimum 10 milliárd forintos túllépés várható. Az első Széli Kálmán-terv alapján készült konvergenciaprogramban még 88 milliárd forint megtakarítást tervezett a kormány a rokkantosítás rendszerének idei átalakításától. Január 1-jétől megszűnt a rokkantnyugdíj, helyette rehabilitációs vagy rokkantsági ellátás jár, ezzel pedig 70 ezerről 50 ezer forint alá csökkent az egy főre jutó rokkantellátás átlagos összege. A komoly megtakarítás elmaradásának oka, hogy a tervezettnél lassabban halad a korábbi rokkantnyugdíjasok felülvizsgálata. Az erre kijelölt Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal (NRSZH) szeptember végéig alig több mint 34 ezer fogyatékkal élő egészségi állapotát vizsgálta felül, miközben például 2010-ben 92 ezer felülvizsgálatot végzett. A hivatalnak elvileg mintegy 110 ezer leszázalékolt ember komplex egészségügyi ellenőrzésével kellene végeznie a jövő év végéig. Közülük mintegy 100 ezren 1954 után született úgynevezett III. kategóriába tartozó rokkantak, 84 ezren rendszeres szociális járadékban, 25 ezren pedig átmeneti járadékban részesülnek. Az NRSZH-nál mondták a Világgazdaságnak: mivel a felülvizsgálati kérelmek benyújtási határideje március 31. volt, ezért a minősítések csak a második negyedévben kezdődhettek el, és 2014 végére be is fejeződnek. A felülvizsgálatok lényege az lenne, hogy aki rehabilitálható, azt visszavezessék a munka világába. Ezért az egészségi állapot szerinti funkcióképességeket, a foglalkoztatási előzményeket és lehetőségeket, a szociális körülményeket egyaránt figyelembe veszik. Amennyiben az illető ez alapján rehabi- litálhatónak minősül, „együttműködési kötelezettsége van”. Ez kiterjed az aktív munkahely- keresésre, a felajánlott képzési vagy munkaerő-piaci programban való részvételre, valamint a rehabilitációs hatóság által felajánlott munkalehetőség elfogadására is. A kormány úgy számolt, hogy a mintegy 900 ezer fogyatékkal élő ember közül akár 220 ezer újra munkába állítható. Ennek érdekében vezették be az idén az úgynevezett rehabilitációs kártyát, mely a megváltozott munkaképességűek elhelyezkedését lenne hivatott segíteni. Aki ugyanis ilyen kártyával rendelkező munkavállalót foglalkoztat, annak után nem kell megfizetnie a munkáltatókat terhelő 27 százalékos szociális hozzájárulási adót. És jóllehet már 63 ezren rendelkeznek rehabilitációs kártyával, a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége (MEOSZ) adatai szerint még 10 százalékuk sem jutott ezáltal álláshoz. Újabb fogalom: tranzitfoglalkoztatás új alapokra helyezné jövő évtől a rokkantak foglalkoztatását a kormány. A változtatások célja az érintettek rehabilitációja és „visszavezetésének elősegítése a nyílt munkaerőpiacra”. Ezt az úgynevezett tranzitfoglalkoztatáshoz nyújtott, legfeljebb 3 évig folyósítható támogatás szolgálná. A piacra termelő cégek bérköltségeiknek legfeljebb a 75 százalékát kaphatják meg ezen a jogcímen, de a jogszabály azt is kimondaná, hogy a támogatás mértékéről az emberi erőforrások minisztere minden évben a költségvetési források függvényében dönt. A civilszervezeteknél ez az arány 100 százalék maradna. Négyszázezren facebookoznak internet A dolgozók ötödénél van letiltva az oldal Több mint 800 ezer magyar munkavállaló, az interneteléréssel rendelkező dolgozók 55 százaléka használja munkahelyéről a közösségi oldalakat egy friss felmérés szerint. Az informatikai biztonsággal foglalkozó Gateprotect tűzfalgyártó felmérésében arra válaszoltak a magyar munkavállalók, hogy szokták-e használni munkahelyükön a közösségi oldalakat. Azoknak, akik mindennap többször is felkeresik valamelyik közösségi oldalt, 63 százaléka férfi, 54 százaléka felsőfokú végzettséggel rendelkezik. Az eredmények szerint a munkahelyi interneteléréssel rendelkező, körülbelül 1,5 millió magyar munkavállaló 26 százaléka legalább naponta egyszer vagy akár még többször, 29 százaléka pedig alkalmanként megnézi valamelyik közösségi oldalt. Azaz több mint 800 ezer magyar dolgozó, a munkahelyi interneteléréssel rendelkező munkavállalók 55 százaléka tölti munkaidejének egy részét facebookozással. „Főként a felsőfokú végzettséggel rendelkezők facebookoznak a munkahelyükön. Ez természetes, hiszen közülük munkakörük miatt jóval többen hozzáférnek az internethez, másrészt viszont felveti azt, hogy pont a legjobban fizetett réteg tölti munkaidejét a közösségi oldalakon” - emeli ki Petrányi-Széll András, a Gateprotect magyar kommunikációs vezetője. Azoknak, akik mindennap többször is felkeresik valamelyik közösségi oldalt, 63 százaléka férfi, 54 százaléka felsőfokú végzettséggel rendelkezik, 57 százaléka 30 év alatti és 51 százaléka budapesti. Ők a tipikus munkahelyi facebookozók. A felmérésben a munkahelyi interneteléréssel rendelkező dolgozók mindössze 19 százaléka nyilatkozta, hogy azért nem látogatja munkaidejében a közösségi oldalakat, mert munkahelye már korlátozta a hozzáférést. ■ i t
