Tolnai Népújság, 2012. október (23. évfolyam, 230-255. szám)
2012-10-25 / 250. szám
Nem tud meglenni a szülei nélkül lélektan Valósággal „beleneveljük” gyerekeinkbe a túlzott kötődést honvágy és harag A honvágyat mindenki ismeri, még ha manapság sokan nem is tekintik többnek, mint a szüleiket, otthonukat hiányoló csemeték nyafo- gásának, például a táborok és kirándulások, vagy más oktatási és nyaralási programok idején. Tóth Tímea Már Odüsszeuszt is honvágy gyötörte. A trójai háborúról szóló hó'skölteményében Homérosz fogalmazta meg így ezt az érzést: „Odüsszeusz otthona fölszaladó füstjét.. látni akarja s halni kíván” (Devecseri Gábor fordítása). Évezredekkel később, az amerikai polgárháborúban ezt az érzést (amelyet akkoriban nosztalgiának is neveztek) súlyos kórnak tekintették, figyelmeztetve, hogy abba a katona akár bele is halhat. ÁLLANDÓ KAPCSOLATBAN MARADNI A régmúltra utaló példák a nevelés egyik ma különösen aktuális kérdését vetik fel: az időleges elválásra is fel kell készíteni, rá kell nevelni a gyerekeket. Aktuális, mert a régi problémát egy új jelenség bonyolítja: a modern szülők új nemzedéke, amelynek tagjai számára a korszerű technológia új lehetőségeket teremt, megpróbál a távolra került gyerekkel „együtt maradni”: folyton telefonál és SMS-eket küldözget neki, szüntelenül igyekszik kapcsolatot fenntartani vele. Jobban aggódik és kevésbé képes kilépni akár csak egy rövid időre is a gyerek életéből, mint ahogy annak idején saját szülei tették. alkati kérdés Az amerikai gyermekgyógyászok által a honvágy megelőzésére kiadott tanácsok egyik vezető szerzője megjegyezte, hogy a manapság egyetemre kerülő diákok között sok olyan is van, aki még életében nem volt távol a szülői háztól. „A szülők mindent megtesznek gyermekeik védelméTökéletes a kötődés. Ha a gyerek elmegy táborba vagy egy másik városba a nagymamához, a szülő akkor is rövidre zárja a távolságot, SMS-t küldözget ben, soha nem veszik le róluk a szemüket” - jegyezte meg egy csipetnyi iróniával Edward Walton, a William Beaumont kórház gyermekgyógyászati osztályának vezetője. Egy másik szakértő, Christopher Thurber iskolapszichológus átfogó kutatást végzett a különböző egyetemekre és táborokba, kórházakba került gyerekek között. Értékelése szerint három tényező járul hozzá ahhoz, hogy egyeseknél a honvágy súlyosabb, esetleg csak enyhébb formája alakuljon ki. Az első az illető alkata: akad olyan típus, aki minden új helyzetre komoly aggodalommal reagál. A második a felhalmozott tapasztalat: azok, akik gyakran voltak távol otthonuktól, még ha kicsik is, jobban alkalmazkodnak a változáshoz, mint azok a náluk idősebb gyerekek, akik először váltak el családjuktól. A TÚLZOTT AGGÓDÁS ÁRA A honvágy harmadik kiváltó oka nem ennyire magától értetődő. Maguk a szülők idézhetik elő, amikor hangot adnak a válással kapcsolatos félelmeiknek és kétségeiknek. Thurber szerint a jó szándékú, szerető apák és anyák afféle búcsúi, érdemes az elválás előtt beszélni velük a honvágyról, és arról, hogy miként kell kezelni ezt az érzést. Gyakorolni kell a különlétet: például el lehet küldeni a gyereket a nagyszülőkhöz úgy, hogy amíg ott van, csak ritkán hívják fel őt, és csak elvétve küldenek neki szöveges üzenetet. Ez a tapasztalat segíthet a gyereknek felkészülni a hosszabb távollétre, és a szülőknek is abban, hogy felmérjék, mikor érdemes először felkeresni a csemetéket a % táborban. A szakértők szerint különösen fontos, hogy a szülők ne helyezmint „Erezd magad pompásan a táborban, el sem tudom képzelni, mit fogok csinálni nélküled” - igazából kétértelműek. A szülők ilyeténképpen saját kételyeiket plántálják át gyermekeikbe zenek kilátásba „mentőakciót”. Sohasem szabad azt ígérni a gyereknek, hogy ha a dolgok rosszul alakulnak, csak egy hívás, és idő előtt haza viszik. Továbbá nem árt előre összetákolniuk valamilyen elhárító stratégiát - akár saját maguk számára is. „amikor A gyerekek honvágyáról beszélünk, sokszor valójában mi magunk vágyakozunk gyerekeink után. Valójában nekünk is ugyanannyira fáj megválni tőlük, mint nekik tőlünk” - foglalta össze a helyzet a dolog kettősségét egy sokat tapasztalt pszichológus.- saját aggodalmaik nyomán rossz érzéseket keltenek gyermekeikben is. A HASA FÁJ, DE ALAPVETŐEN honvágyat érez Sok gyerek, aki a tábor egészségügyi ügyeletén jelentkezik, igazából haza szeretne menni. „A legtöbb panaszosnak csak a hasa fáj, és alapvetően honvágyat érez”- mondja egy tapasztalt gyerekorvos, aki sokszor volt táborozó, tanácsadó és tábororvos is az évek folyamán. Az általánosságban mozgó különböző fájdalmak, avagy egy rovarcsípéssel kapcsolatos aránytalan ijedtségek könnyen jelezhetnek egészen másfajta gondot! A fizikai panaszok mellett a honvágy haragban vagy zavart magatartásban is kifejezésre juthat. Ezt a tábort vezető felnőtteknek fel kell ismerniük, és „helyére kell tenniük” az ilyen panaszokat”, hiszen valójában nem fizikai, hanem lelki problémákról van szó. A szülőknek kell felkészíteniük csemetéiket Magas vérnyomása és a gyerek IQ-ja a várandós anya magas vérnyomása befolyásolhatja a születendő gyerek intelligenciáját. Finn kutatók szerint fiatal felnőtt és idős korban is alacsonyabb volt az intellige- ciahányadosa (IQ) azoknak, akiknek az édesanyja állapotosán magas vérnyomástól szenvedett. A 69 éves korban mért IQ átlagosan 4,4 ponttal volt alacsonyabb a magas vérnyomásos várandós nők fiainál. Az adatok egy fél évszázadon át(!) tartó követéses vizsgálatból származtak. A világ legrégebbi művégtagja egyiptológusok megerősítették, nem esztétikai célokat szolgált, hanem ókori viselőjének járását segítette az a mesterséges nagylábujj, amelyet korábban egy múmia maradványain fedeztek fel a régészek. Az időszámításunk előtti 950 és 710 közötti időszakból származó, fából és bőrből készült háromrészes szerkezet ű világ legősibb protézise lehet. Túl sok a kolbász, túl kevés a mozgás egyre több a túlsúlyos ember a szomszédos Ausztriában is - állapította meg egy országos felmérés. Az elmúlt öt évben 31-ről 40 százalékra nőtt a súlyfelesleges felnőttek aránya a lakosságon belül, ebből 12 százalék elhízottnak számít. Az iskolás gyerekek egynegyede túlsúlyos és 8 százaléka elhízott. A bécsi virslinek nehéz ellenállni Stresszt szülnek a nőknél a rossz hírek média A negatív mondandó és üzenet erősebben beleivódik a hölgyek agyába Erősebb stresszel reagálnak a nők a rossz hírekre, mint a férfiak. Mi több: később is jobban emlékeznek a negatív főcímekre - állapították meg kanadai kísérleti pszichológusok egy vizsgálatból. Kiderült, a negatív főcímek olvasása nem váltja ki automatikusan a teszt stressz- válaszát, de a nők a későbbi kihívásokra már nagyobb szorongással reagálnak. Alapvetően fontos megérteni a médiából áradó negatív információkra adott társadalmi reakciókat. A Montreali Egyetem 56 férfit és nőt kért meg, hogy olvassák el 24 hír kivonatát, amelyek mindegyike egy főcímből és egy rövid összegzésből állt. Angyali arccal közllk a rossz híreket A résztvevők fele semleges híreket látott, a többiek csakis lehangoló információkat kaptak. A hír elolvasása után a tesztalanyok egy stresszes állásinter- jú-utánzaton vettek részt, majd matematikai feladatokat is meg kellett oldaniuk. Az egész kísérlet alatt mérték a résztvevők nyálában a kor- tizon stresszhormon szintjét. A mérések azt mutatták, hogy a hírek olvasása alatt sem a nők, sem a férfiak körében nem emelkedett a stresszhormon szintje, későbbi reakcióik azonban eltérőek voltak. A negatív hírekkel „traktált” nők kortizonszintje jóval nagyobb mértékben ugrott meg a további kihívást jelentő helyzetek alatt, mint a semleges híreket olvasó nőké! A férfiaknál pedig nem találtak összefüggést a későbbi feladatok alatti korti- zonszint és a korábban olvasott hírek tartalma között. ■ A férfi memóriája alighanem a nők emlékezőké- pességének egyedi jellegzetességeivel is összefügg a kísérlet eredménye. Az ugyanis meglepő, hogy amíg a semleges hírekre körülbelül ugyanolyan arányban emlékeztek a nők és a férfiak, a negatív tartalmú híreket nagyjából kétszer nagyobb biztonsággal tudták felidézni a nők. Újabb sztrók elleni gyógyszer a láthatáron Jó eredménnyel zárultak az első klinikai próbák, amelyekben egy, a szélütés következményeit csökkentő új gyógyszer biztonságosságát tesztelték amerikai és kanadai orvosok. Az új szer biztonságosan alkalmazható szélütött pácienseknél, és a kipróbálásba bevont embereknél kevesebb agyszövet károsodott a sztrók következtében. A klinikai próba 14 amerikai és kanadai kórházban zajlott. Olyan pácienseket vontak be, akiken agyi aneurizma (értá- gulat) miatt műtétet kellett végrehajtani. Ezeknél a betegeknél a meggyengült agyi ér miatt jóval nagyobb az agyvérzés kockázata. A vizsgálatba bevont 185 páciens közül 92 kapott az új gyógyszerből, a kontrollcsoportnak vénásan sóoldatot adtak. Az orvosok szerint a szer biztonságos volt, mindössze két esetben jelentkeztek enyhe mellékhatások. A későbbi agyi szkennelés kimutatta, kevesebb károsodott agyszövet keletkezett azoknál, akiknek az új hatóanyagot fecskendezték be. A szakemberek most nagyobb tanulmányt is terveznek a szer hatásosságának igazolására. ■ ■ Egy új szerrel enyhíthetők lesznek a sztrók következményei. I I 4
