Tolnai Népújság, 2012. október (23. évfolyam, 230-255. szám)
Vasárnapi Tolnai Népújság, 2012-10-21 / 40. szám
2012. OKTÓBER 21, VASÁRNAP SZTORI 5 Mibe kerül kiirtani a patkányokat? védekezés A jogszabály szerint a tulajdonosok kötelessége az irtás Invázió: patkányok csemegéznek a tejből. Irtás nélkül rendkívüli sebességgel képesek elszaporodni (a kép nem Magyarországon készült). Évente összességében több száz millió forintot költenek a magyarországi önkormányzatok patkány- irtásra. A települések csak a közterületeken kötelesek erre, a jogszabályok szerint az ingatlantulajdonosoknak maguknak kell a rágcsáló- irtásról gondoskodniuk. Haiman Éva 2007 és 2012 között nettó 870 millió forintot, 2017-ig pedig újabb nettó 960 millió forintot költ a főváros a patkánymentesség fenntartására. Vagyis a következő öt esztendőben havonta nettó 16 millió forint jut erre a célra. Budapest nem csak az összeg nagyságrendjében, de abban is egyedülállónak számít az országban, hogy évekre előre megköti a szerződést a patkánymentesítő céggel, amely immár csaknem negyven éve a Bábolnai Állami Gazdaság, illetve annak jogutódja, a Bábolna Környezetbiológiai Központ Kft., illetve a Bábolna Bio Kft. Ez a cég nyerte el ugyanis rendre a patkánymentesítésre kiírt közbeszerzési pályázatot. Az ország más településein, mivel jóval kevesebb pénzt tudtak csak erre a célra fordítani, általában évente szerződnek a rágcsálóirtó cégekkel. A kisebb városok általában hárommillió forintot fordítanak rágcsálóirtásra, de így is több száz millió forintra tehető az az ösz- szeg, amit a magyarországi települések az irtásra fordítanak. Előfordul ugyanakkor, mint például az idén Nagykanizsán, hogy a város megszorul, és nem tud forrást biztosítani a rágcsálók elleni védekezésre. Gáspár András, a városüzemeltető gazdasági társaság ügyvezetője elmondta: most a korábbi készleteikből igyekeznek távol tartan a patkányokat, de idén már nem lesz rágcsálóirtás a városban. Az ügyvezető elmondása szerint volt már olyan év, amikor anyagi okok miatt nem volt irtás Nagykanizsán, de ez akkor nem eredményezett patkányinváziót, ahogyan minden bizonnyal most sem fog. Önkormányzati beavatkozásra volt szükség viszont a Komárom-Esztergom megyei Ászáron, ahol gyakorlatilag minden második házban patkányok jelentek meg. A Hír TV beszámolója szerint leginkább a település szélén élők udvaraiban és kamráiban sok a fertőzést hordozó rágcsáló. Egyre többen látnak patkányt Dunaújvárosban is, ennek ellenére sem a helyi ÁNTSZ, sem a Városüzemeltetési Osztály szerint nincs ok aggodalomra. Szabó László osztályvezető azt mondta az 1960-AS évek végén az akkori KÖJÁL felmérése szerint 2 millió patkány élt Budapest területén, különösen a belső kerületekben szaporodtak el. A budapesti épületek mintegy harmadában előfordultak ezek a rágcsálók, ami nemcsak jelentős közegészségügyi veszélyt jelentett, de emellett évente becslések szerint 300lapunknak, hogy minden évben kétszer, ősszel és tavasszal irtják a rágcsálókat a közterületeken, és tapasztalataik szerint most sem több a patkány, mint az elmúlt években. Debrecenben a Városi Bíróság elnöke azonban tarthatatlan állapotokról beszélt. Szurdi Béla azt mondta, hogy a rágcsálók egy csatornaszemen keresztül beásták magukat a bíróság épületébe. Hiába ön- tik fel a lyukat betonnal és cementtel, az állatok állandóan 400 millió forint kárt is okozott. az 1971-BEN elkezdett szisztematikus irtásnak köszönhetően a korábbi csaknem 33 százalékról 2 százalék alá csökkent azoknak az épületeknek a száma, ahol még előfordultak patkányok. 1972 végén újságok és plakátok is Budapest patkánymentességét hirdették. A másfél kirágják magukat, így most már halaszthatatlanná vált, hogy - ahogyan tervezték - új helyre költözzön a bíróság. Addig is a bíróságnak magának kell gondoskodnia a patkánymentesítésről, a város ugyanis - ahogyan általában a települések - csak a közterületek mentesítését végzi el. Mint Gábor Zsombor, a Városüzemeltetési Osztály vezetője elmondta: bejelentéseket főként a csatornarendszerek mentén, parkokban, esetleg nagyobb évig tartó mentesítés akkor 182 millió forintba került. az egészségügyi Világszervezet 1998 őszén megjelentetett, a patkányokkal foglalkozó eset- tanulmányban a budapesti patkánymentesítést és az azt követő fenntartási munkálatokat a világon a legjobban szervezett hosszú távú patkányellenes programként mutatta be. lakótelepek környékén felbukkanó rágcsálókról kapnak, ezeken a helyeken irtanak is, de ez csak akkor ér valamit, ha minden ingatlantulajdonos komolyan veszi a védekezést. Ezt elő is írja számukra a fertőző betegségek és a járványok megelőzése érdekében szükséges intézkedésekről szóló rendelet. Eszerint a védekezés a tulajdonos felelőssége, az azzal kapcsolatos költségek őt terhelik. A jogszabály arra is kötelezi a tulajdonosokat, illetve fenntartókat, hogy a különösen veszélyeztetett helyeken, így például kórházakban, iskolákban, szociális intézményekben, szeméttelepeken és csatornákban, állattartó telepeken és állatfeldolgozó üzemekben, piacokon, éttermekben évenként legalább kétszer a fertőzöttségtől függetlenül irtószeres kezelést végezzenek. Erre különösen szükség van most ősszel, mert jön a hideg, és ezek az állatok egyre inkább behúzódnak a városokba táplálékot keresni. Ismét növekszik az illegális termékek aránya a dohánypiacon kereskedelem A feketekereskedelem arányának csökkenő tendenciája visszafordult 2012-ben a magyarországi dohánypiacon, és az illegális terület újra növekedésnek indult, és súlya 5,8 százalékot ért el - derül ki a GfK Hungária minap közzétett felméréséből. A hivatalos adatok szerint Magyarországon 2011-ben a dohányipari termékekből származó teljes árbevétel 500-510 milliárd forintot ért el. A költségvetésnek 287,2 miUiárd forint jövedékiadó- és 96,5 milliárd forint áfabevétele származott a dohánytermékek értékesítéséből. Az elmúlt évben 13,68 milliárd szál cigarettát és összesen 4387 tonna fogyasztási dohányt értékesítettek a hazai piacon. 2007 óta stagnál, illetve csökken a dohánypiac mérete, de emellett a dohánypiaci termékekből származó állami bevételek folyamatosan növekedtek. Az elmúlt másfél éves időszakban három jövedékiadó-emelés történt, ami több mint 20 százalékos adóemeléssel járt együtt. ■ A legtöbb külföldi tennék még mindig ukrán, illetve fehérorosz eredetű. A GfK felmérése szerint az eddig a feketekereskedelem által leginkább sújtott keleti országrészből fokozatosan tevődik át az illegális forgalom a déli megyékre (Csongrád, Bács-Kis- kun és Tolna megye). A Dunántúlon megtalált üres dobozok 1,86 százaléka nem adózott termék, míg a Dunától keletre ezek aránya 9,69 százalék. A legtöbb külföldi termék még mindig ukrán, illetve fehérorosz eredetű, a déli megyékben a Szerbiából érkező cigaretták terjednek. A külföldről érkezett teljes cigarettamennyiség 29 százaléka származik manapság déli szomszédunktól. ■ Piaci részesedés (illegális dohánytermékeknél, százalék) 2004-2012 2004 __________18^_______ 20 05 __________2JA_______ 20 06 __________114_______ 20 07 ______________10,9_________ 20 08 __________sy_______ 20 09 ___________6J_______ 20 10 ______________5TS__________ 201 1 ______________4^__________ 20 12 ___________5Jj_______ FO RRÁS: GFK HUNGÁRIA Több volt a patkány, mint az ember Mellrák: A JOGTÖRTÉNET számon tartja az úgynevezett vízpróbát. Ez abból állt, hogy a próbára bocsátott személyt, kezeit-lábait összekötözve, folyóba vagy tóba mártották. Amennyiben elmerült, ártatlannak nyilvánították, ha pedig feljött a víz felszínére, bűnösnek találták. Az első esetben a delikvens többnyire megfulladt, a másodikban máglyára került. A végeredmény így is, úgy is: halál. ez jár a fejemben most októberben, amelynek első napja a mellrák elleni küzdelem világnapja. Egész hónapban országszerte különféle RADOS VIRÁG próba szerencse? rendezvényeket tartanak a téma jegyében. Az tökéletesen rendben is van, hogy a kórral felvett harcot zászlajukra tűző szervezetek a rákszűrés fontosságát hangsúlyozzák. Mint volt mellrákos a saját bőrömön tapasztaltam: ha annak idején a férjem nógatására nem megyek el vizsgálatra, most valószínűleg alulról szagolnám az ibolyát. de több szervezet a fiatal nőknek az otthoni önvizsgálatot ajánlgatja. A világhírű radiológus orvosprofesszortól tudom (attól, aki az én aprócska, 12 milliméter átmérőjű tumoromat felfedezte): a digitális diagnosztika korában, amikor már van ultrahang, sőt digitális mammográfiás gép is létezik, az önvizsgálat elavult dolog. Régen rossz, ha egy daganat tapintható, mert az olyan méretet jelent, ami az egész mell elvesztésével fenyeget. Sőt ami még rosszabb: az a tumor nagy eséllyel már áttéteket is képzett. Onkológus kutató orvosnő ismerősöm szerint önvizsgálatra biztatni a nőket egyenlő az orvosi felelősség áthárításával. meg is írtam a fentieket az egyik civil csoportnak. Azt válaszolták, a 45 év alatti mammográfiás vizsgálat káros a szervezetre. Belegondoltam: életemben 38 éves koromban voltam először mammográ- fián és 41 múltam, amikor felfedezték nálam a mellrákot. Belátom, lehet abban valami, hogy az évente-kétévente kapott egyszeri sugárdózis nem a legegészségesebb dolog a világon. De ha az ártalmas, akkor mennyire káros a feltáratlan melldaganat? barátnőm, b. évek óta könyörög az orvosának, utalja be vizsgálatra, mert a családjában több nő is mellrákos volt. Hiába. A válasz: nem, mert B. még „csak” 34 éves. Pedig akinek már két nőrokona megbetegedett a kórban, az veszélyeztetett. Barátnőm kétségbe van esve. Szeretné elejét venni a bajnak, ám egyelőre úgy tűnik, a jó szerencsére kell hagyatkoznia. Hát ez bizony fogkő A pakisztáni tevevásárt és -fesztivált minden terrorakció, különféle inváziók és puccsok ellenére is megrendezik, sőt az abnormális helyzet már egy generáció számára maga a normalitás. Ráadásul három év után most újra nemzetközi krikettmeccs lesz a pakisztáni fővárosban, Iszlámábádban. Tevefesztivál, krikettmeccs, állatvásár - mi kell még a boldogsághoz? I * * t
