Tolnai Népújság, 2012. október (23. évfolyam, 230-255. szám)

Vasárnapi Tolnai Népújság, 2012-10-14 / 39. szám

2012. OKTÓBER 14., VASÁRNAP SZTORI 5 Okostojás: új Rubik-kocka a láthatáron? találmány Zagyvái András logikai játéka a legnagyobb külföldi elismerést nyerte el Washingtonban „Szerettem volna, ha egy olyan tárgy születik, amivel lehet valami viszonya, kötődése is az embernek, ezért gondolkodtam fában” - mondja Zagyvái András Az International Puzzle Party elnevezésű versenyt 1978 óta rendezik, és elő­ször nyert magyar játék: Zagyvái András Okostojás elnevezésű találmánya. Fábos Erika A logikai játékok nemzetközi találkozóján Washingtonban több mint nyolcvan játékból a magyar illetőségű Smartegg vagyis az Okostojás elnevezé­sű játék kapta meg a rangos Nob Yoshigahara-díjat. „Már tavaly Nürnbergben is beválasztották a rendezők azon hat játék közé, amely kifejezetten szakmai körök, gyártók előtt mutathatta be magát - mondta Zagyvái And­rás feltaláló. - Ekkor tanácsol­ták, hogy az IPP-n vegyünk részt, de akkor még úgy érez­tem, addig van mit finomíta­ni és a világszabadalmat is szerettem volna megszerezni, csak azután indultunk neki a washingtoni találkozónak.” A Smartegg alapvetően egy ügyességi labirintusjáték. Rendhagyó és egyedi mó­don azonban egy dinamikus, vagyis mozgó labirintusról beszélünk. Az alapfelállás sze­rint adott egy pálca, két végén egy-egy gömb, s ezt a pálcát kell végigvezetni a tojás réte­geibe vágott utakon ügy, hogy a végére jussanak. Van olyan változat is, ahol a tojás csak egy részből áll, de olyan is, ahol több rétegből, ami sok­kal nehezebb. A washingtoni zsűriben mindenesetre ko­moly matematikusok is ültek, akik hobbiként foglalkoznak logikai játékokkal, mégis azt mondták, komoly szellemi munka kellett a megoldáshoz, térlátás és jó memória nélkül nem ment. A gondolat, ami a játék alapja lett, 2007-ben született meg, azóta tökélete­sedett ilyenné. „Egyik reggel úgy ébred­tem fel, hogy szeretnék egy egymásba illeszthető tárgyat csinálni - mondta Zagyvái András. - Nem volt szándé­komban játékot készíteni, vi­szont egy nap múlva már úgy gondoltam, hogy egy logikai játék lenne a legjobb formája az ötletnek. Eredetileg építész a végzettségem, de az Okos­tojás ötletének megszületése előtt már évek óta grafikus­ként tevékenykedtem. Az épí­tészettel azért hagytam fel, mert túl sok volt benne, ami nem a szakmáról szólt. Egy vállalkozói mókuskerékben tapostam a napjaimat, ami­ben már csak az időm töre­déke szólt az épületekről és a szakmámról, amit egyéb­ként nagyon szeretek. A gra­fika után valószínűleg már A rubik-kockát Rubik Ernő találta fel 1974-ben és először bűvös kockának hívták. 1977- ben gyártottak belőle nagy tö­megben, de akkor még csak ha­zai értékesítésre. Három évvel később, 1980-ban már Rubik- kocka néven kétmillió darabot rendeltek belőle, és az év játéka lett. Nem csoda, ha egy évvel ki voltam éhezve arra, hogy a munkámnak használati ér­téke is lehessen, ezért szület­hetett meg a gondolat, hogy egy megvalósítható tárgyban kezdtem gondolkodni.” Saját bevallása szerint Ru­bik Ernő is csak a végleges konstrukciós és formai kidol­gozás után ismerte fel, hogy a kocka nemcsak a térbeli mozgások szemléltetésére al­kalmas, hanem jó játék és így értékesíthető is. később a Távol-Keleten már ha­misították is, több mint másfél millió darabot foglaltak le belő­le. Aztán többször az év játéká­nak választották itthoni és szá­mos külföldi kiállításon. A világ legjobban fogyó játékának tart­ják. A becslések szerint máig több mint 350 milliót adtak el belőle. Az Okostojást a logikai já­tékokban jártas szakemberek egyre többen a Rubik-kocká- hoz hasonlítják. Azt mondják, az alapötlet újszerűsége és az, hogy ez szintén egy mechani­kus, kézbefogható és egyéni logikai játék, arra enged kö­vetkeztetni, hogy akár ahhoz hasonló sikereket is elérhet majd, mint a leghíresebb ma­gyar játék. Zagyvái András nem is tagadja, hogy ha nem is az első világbajnokságot Bu­dapesten rendezték 1982. jú­nius 5-én, egy vietnami diák, Mihn Thai nyert: 22,95 másod­perc alatt rakta ki a kockát. A legfrissebb világrekordot Feliks Zemdegs tartja, aki legjobb ide­jét 2011-ben a melbourne-i ver­senyen érte el, ahol 5,66 másod­perc alatt rakta ki a kockát. tudatosan, de a zsigereiben, tudat alatt biztosan inspirálta őt a játék fejlesztése közben a Rubik-kocka is. Az, hogy az Okostojásból lesz-e hasonló világszerte is­mert sikertermék, Zagyvái András szerint hiába a sike­rek, ahhoz még sok pénz és szerencse kell. „Az ötlet magában rejti egy játékcsalád felépítésének lehe­tőségét az egyszerű változattól egészen a bonyolult, komoly fej­törést igénylőig - mondta Zagy­vái András. - Ezen túl az ol­csóbb termékektől az egyedi iparművészeti értékeket kép­viselő verziókig terjedhet a pa­letta, de az, hogy elnyertük ezt az elismerést, önmagában még nem garancia a sikerre. Ah­hoz, hogy ebből valódi termék legyen, egész másfajta marke­tingre és kommunikációra, va­lamint a gyártáshoz és a szaba­dalmakhoz nagyon sok pénzre van szükség.” Magyar találmányok gulyáságyú - Kőszeghi-Már- tony Károly optikai távjelző - Chudy József csuklós busz - Rózsa László, Lassú Gábor és Színi Béla zajtalan gyufa - Irinyi János villamosvasút - Kandó Kál­mán alumíniumléghajó ­Schwarcz Dávid ELEKTROMOS FOGYASZTÁSMÉ­RŐ - Bláthy Ottó stencil - Gestetner Dávid WOLFRAM-SZÁLAS IZZÓ - Just Sándor, Hanaman Ferenc, Bró- dylmre BOLYGÓMŰVES SEBESSÉGVÁLTÓ- Galamb József (Ford T-modell) világvevő rádió - Korda Dezső telehor, az első tévéadó - Mi­hály Dénes MIKROBARÁZDÁS HANGLEMEZ- Goldmark Péter Károly GÁZOK CSEPPFOLYÓSÍTÁSA ­Freud Mihály üvegbeton - Losonczi Áron DIREKT METANOLOS TÜZELŐ­ANYAG-CELLA - Oláh György nyugtató - Sellye János automata kávéfőző Illy Ferenc floppy lemez - Jánosi Marcell atombomba - Szilárd Leó, Wig- nerjenő, Teller Ede basic nyelv - Kemény János dinamó - Jedlik Ányos eötvös-inga - Eötvös Loránd golyóstoll - Bíró László József hafnium - Hevesy György hangosfilm - Mihály Dénes filmfelvevő gép - Mihályi Jó­zsef helikopter - Asboth Oszkár C-vitamin - Szént-Györgyi Al­bert hidrogénbomba - Teller Ede holográfia - Gábor Dénes MICROSOFT WORD ÉS EXCEL ­Simonyi Károly láncreakció - Szilárd Leó lágylézer - Mester Endre porlasztó - Bánki Donát és Csonka János részecskegyorsító - Simonyi Károly rubik-kocka - Rubik Ernő SEGNER-KERÉK, VÍZTURBINA ­Segner János András színes televízió - Goldmark Péter Károly szódavíz - Jedlik Ányos telefonközpont - Puskás Ti­vadar transzformátor - Bláthy Ot­tó, Déri Miksa, Zipernowsky Ká­roly Forrás: Wikipedia A világ legnépszerűbb játéka is magyar f j „NEM TUDOM.' JjM Kedves isme- I rősöm, Z., aki rados virág évekig élt New Yorkban, me­sélte, hogy az amerikaiaknak korántsem esik nehezükre ki­mondani ezt a mondatot. Mert ugyan ki az, aki mindent tud? ezzel szemben nálunk a fenti két szó egyenesen tabu. Bármi legyen a téma, nekünk muszáj állást foglalnunk, véleményt mondanunk, hangoztatni örök­érvényű igazságunkat. Kés­hegyre menően, tehát akár vita, veszekedés, sőt összeveszés árán is. Az ilyen csatában per­sze mindkét fél sérülni szokott, majd sebeiket nyalogatva dur­cásan elvonulnak, és kölcsönö­Őszinte szavak varázslatos ereje sen úgy gondolnak egymásra, mint javíthatatlan hülyére. vajon mikor kezdődött ez a „mindent tudok”-mánia? Va­lószínűleg már az iskolában. Ha a tanító néni az órán felszólított valakit (itt most nem a házi fel­adatra vagy a megtanulandó leckére célzok), és az illető azt merészelte mondani: „nem tu­dom”, jött a dorgálás, a szidás, a megszégyenítés. Esetleg a kor­mos vonalzóval. Hamar megta­nultuk: azt, hogy „nem tudom”, még gondolni sem szabad, hát még kimondani. Inkább hall­gattunk, aminek szintén fekete pont, szidás vagy körmös lett a vége, de legalább nem hagyta el ajkunkat a szigorúan tilos két szó. később, amint pszichológusok mondják, az anti-nemtudo- mizmus interiorizálódott, azaz külső parancsból belsővé vált, és felnőttként ugyancsak azt képzeljük: ciki, ha valamit nem tudunk. így aztán még akkor is erőltetjük a vitát meg a saját tévedésünket, ha nyilvánvaló, hogy a partner jobban tudja azt, amiről mi csak képzeltük, hogy tudjuk. Presztízsünk vé­delmében menthetetlenül bele­gabalyodunk tudatlanságunk hálójába, néha egy idő után már mi is érezzük, tényleg marhasá­got bizonygatunk. a napokban pont így jártam egy társasággal. Valaki feldobott egy politikai témát, mire én csí­pőből ellentmondtam. Csodás ötleteket vezettem elő, ám a töb­biek az első megszólalóval értet­tek egyet, és igazukat teljesen logikus érvekkel támasztották alá. De én tovább erősködtem - a vége az lett, hogy ott álltam a vizes lepedőben, amit én húz­tam rá saját magamra. És akkor eszembe jutott Z. meg a New York-i tapasztalata. Kimondta: lehet, nekik van iga­zuk, nem értek a pártpolitiká­hoz, nem tudom tárgyilagosan megítélni a kérdést. Csodák csodájára a dolog működött. Sztornózták, hogy az imént még mérgelődtek a hülyesége­im miatt, és röhögtünk egy jót. MEG KELLENE tanulnunk ki­mondani ezt a fránya „nem tudom”-ot. Technikai szünet Kate Middleton zavart okozott az angol labdarúgó-válo­gatott felkészülésében. Legalábbis a brit bulvársajtó szerint, amely a test­beszédből elsősorban Frank Lampard csapatkapitány és a hercegnő kö­zötti kémiát találgatta, illetve dicsérte Katalin újraértelmezett téli ruhatá­rát. Pedig a fő hír az volt, hogy a St. George parkban megnyílt a 100 millió fontból épült labdarúgóközpont. h I

Next

/
Oldalképek
Tartalom