Tolnai Népújság, 2012. szeptember (23. évfolyam, 205-229. szám)

2012-09-06 / 209. szám

2012. SZEPTEMBER 6., CSÜTÖRTÖK 3 MEGYEI TÜKÖR JEGYZET IHÁROSI IBOLYA Már megint a kettős nevelés? AGYONAGGÓDJÁK MAGUKAT a politikusok, hogy mi lesz itten az iskolával. Államosíta­nak mindent, egy tankönyv­ből egyféle tananyagot taní­tanak. Az állami iskolákban folyó oktató- és nevelőmunkát (akkor is, ha önkormányzati fenntartásban maradnak) állami hivatalnokok ellen­őrzik. Az önkormányzat meg abban dönthet, ha megtartja iskoláját, hogy a saját pénzén milyen színűre festi a falat. Nem újság, volt már ilyen, korosztályomból mindegyi­künk ilyen általános és közép­iskolába járt. És most mégis mi a helyzet? A legutóbbi osztálytalálkozón kiderült, hogy vannak közöt­tünk baloldaliak, jobbolda­liak, ilyen pártra szavazók, meg amolyanra is. Egyikünk olyan szélsőjobbosnak bizo­nyult, hogy csak pislogtunk. Mármint azon, hogy családi körülményei, neveltetése egy­általán nem magyarázza mai nézeteit. Két dologról elfeled­keznek azok, akik úgy kép­zelik, hogy ha az iskola a ke­zükben van, akkor kezükben van a jövő. Az egyik a család. Egyik nagyanyám megtaní­totta unokáinak a magyar hiszekegyet, s mindig „fárad­alomnak” emlegette az 56-os, „sajnálatos eseményeket”, egy másik családtag pedig követ­kezetesen ellenforradalomnak mondta. Másik nagyapám so­kat mesélt arról olvasmányai alapján, hogy sokféleképpen gondolkodnak az emberek. Szüleim sem mindenben gon­dolkodtak egyformán, viszont mindketten tisztelték a másik nézeteit. a másik pedig a pedagógus, aki (jó esetben) nem tan­erő, hanem a tanításhoz és a gyermekek neveléséhez értő ember. Ő áll - ma már nem is katedrán - a gyerekek, fia­talok előtt, és teljes tudásával, személyiségével szavatolja azt, amit mond. ha így van, a tanítványok hisz­nek neki. Akkor is, ha valami­ről éppen hallgat. Gótikáról mesél a mély ásatás Egykor templom állott, ma kőhalom is alig maradt belőle W -aMi ■M __ I ' kz ásatás kevés pénzből, a helyiek ügyszeretetével támogatva valósult meg, és hozott szép tudományos eredményt Középkori templom alap­falai kerültek elő Lápafőn, egy most befejeződött ásatás eredményeként. A leletanyag a gótikát idézi. Munkatársunktól Takács Melinda és K. Németh András régészek - Pap Csilla, Czövek Attila és Varga Máté kollégáik közreműködésével - a mai református temető terü­letén mintegy hetven négyzet- métert kutattak meg. A temető két, nyugati sírsora mellett találtak rá a templom észak- nyugati sarkának egybefüggő maradványaira.- A főleg tört kőből és ke­vesebb téglából sárga mész­habarccsal rakott, közel egy méter széles alapozás a mai felszíntől mérve hetven-ki- lencven centiméter mélyen je­lentkezett - mondta el Takács Melinda és K. Németh András. - Az északi hajófal és a nyuga­ti fal csatlakozó részének ala­pozása hatvan-százhúsz cen­timéter vastagságban megma­radt, de ettől délre, a nyugati fal jó részén a déli támpillér alapozását teljesen kitermelték az alapárokból. Néhány apró, meszelt vako­lattöredék tanúsága szerint az épületet belül fe­hérre meszelték. Egy korábbi perió­dus építészeti ma­radványai mind­össze egy helyen kerültek elő: a gótikus váll alatt nem találtak épített alapot, el­lenben befut alá a tizenegyedik árok teljes felületén megtalál­ható, húsz-negyven centiméter vastag, egy-három sor tört kő­ből habarcs nélkül rakott jelen­ség, amely egy korábbi temp­lom alapozásával azonosítható. A templomtól északra nyolc sírfolt részletét figyelték meg a régészek. A legnagyobb részé­ben az árokba eső sírfoltot ki­bontották. A kopor­sómaradványok és a koporsószögek alapján újkori le­het. Ebbe a sírsor­ba illeszkedik az a sír is, amelyet közvetlenül az északi támpillér mellé, annak déli oldalára ástak.- A koporsós sírban elteme­tett váz mellkasán két, lapos huzalból hajlított, nagyméretű párizsi kapcsot találtunk, rajta szövetmaradványokkal - foly­tatták a régészek. - Ennek ■ A templom fel­épülése előtt a helyet már teme­tőnek használták A hajó méretezését sikerült feltérképezni az épület alaprajzi jellemzői­ből a csapat keveset ismerhetett meg, hiszen nagyobb felületen csak a nyugati részt kutathatta. Az északi és a déli hajófal nyu­gati meghosszabbításában egy méter hosszú támpillérek nyúl­tak ki. A templom keskeny észa­ki vállához a szentély északi fa­la ferdeszögben csatlakozott. E falból csupán alapfalának tetejét, azt is csak nagyjából egy méter hosszan tudták fel­tárni a modern kripták között, így a szentély hossza és záródá­sa sem ismert. Azt viszont sike­rült pontosítani, hogy a temp­lomhajó alapozásának külső szélessége nyolc méter, a külső hossza tizenöt méter, belső hosz- sza tizenkét és fél méter, a hajó belső szélessége hat méter. a sírnak az ásása során hosszá­ban kettévágtak egy korábbi, sekélyebb, szintén nyugat-ke­leti irányú temetkezést, amely­nek megmaradt, bal fele az északi támpillér alá nyúlik. Ez arra utal, hogy a templom épí­tése előtt a területet temetőként használták. Ugyanezt igazolta a templom teljesen kitermelt délnyugati sarkának alapozási árka alatt talált további két sír is. Az említett három sír - tá­jolásuk, eltérő mélységük és utóbbi kettő egymáshoz viszo­nyított helyzete alapján - leg­inkább egy, az általunk feltárt templomnál korábbi templom­hoz tartozó temetőre engednek következtetni. Összegzésként elmondható, hogy egy főként kőből alapozott, rengeteg másodlagosan felhasz­nált római építőanyagot is magá­ba foglaló, feltehetően zömében téglából épült, átlagos méretű gótikus templom alapozásának nyugati-északnyugati részét si­került a csapatnak részben fel­tárnia. A templom felépülése előtt helyét már temetőnek hasz­nálták, ami felveti egy Árpád-ko­ri templom létezését a templom feltáratlan részén belül. Szűrt színek szimfóniája Ezzel a címmel nyílt kiállítása Terescsényi Katalinnak kedden Bonyhádon, a Vörösmarty Mihály Művelődési Központban. A helybéli alkotó ezúttal 37 képpel készült, amelyek többnyire alföldi tájakat ábrázolnak. Nagyrészt pasztell-, de olaj-, ak- ril-, kínaitus-technikával és ceruzával készült alkotások is színesítik a szeptember 28-ig látható tárlatot Jövőre nyitnak az ablakok államigazgatás Tolna megyében jól áll az átalakítás szekszárd - Jól állunk a járá­si hivatalok kialakításához tar­tozó feladatok végrehajtásával - jelentette ki Tóth Ferenc kor­mánymegbízott. A nyáron már elkezdték az infrastrukturális és személyi feltételek felmérését a járási székhellyé váló telepü­lések önkormányzatainál, októ­ber 31-ig pedig megállapodást kötnek velük. Az ingó és ingat­lan vagyonelemek a magyar állam ingyenes használatába kerülnek, és január elsejétől 259 köztisztviselő válik kor­mánytisztviselővé a megyében. Tóth Ferenc az átadás-átvé­tel előkészítésére Gerhátné dr. Péter Máriát nevezte ki járási biztosnak. Ő elmondta, hogy a járási hivatalokhoz elsősor­ban az okmányirodái feladatok kerülnek át az önkormányza­toktól. A gyermekvédelmi és gyámügyeket, valamint egyes szociális, környezetvédelmi, ■ Szeptember 19-én tartanak fórumot a polgármestereknek, jegyzőknek természetvédelmi igazgatási ügyek intézését veszik át. A he­lyi szabályozáshoz kapcsolódó, mérlegelési jogkörbe tartozó ügyek maradnak a jegyző ha­táskörében. A megyei kormány- hivatal kirendeltségeként mű­ködő járási hivatalok különböző szakigazgatási szerveket fog­lalnak majd magukba: járási gyámhivatal, építésügyi hiva­tal, állategészségügy és élelmi­szer-ellenőrzés, munkaügy és népegészségügy. Ugyanakkor a járási biztos arra is kitért hogy ezek mindegyikét nem alakít­ják ki valamennyi székhelyen. A járási hivatal a kormány­ablakok révén biztosítja az ügyfélszolgálatot. A hat járási székhely mellett Bátaszéken, Dunaföldváron és Simontor- nyán lesznek 8 órától 20 óráig nyitva tartó kormányablakok. A kisebb helységekben heti egy-két alkalommal tart majd ügyfélfogadást a települési ügy­segéd. ■ H. E. HÍRSÁV Szekszárdi panoráma a gimnáziumban szekszárd Alkotásért kiál­tott egy szabad falfelület az I. Béla Gimnázium Kollégiu­mi Galériájában, és a hang­ját Kubanek Miklós hallotta meg. Az ő felkérésére ké­szítette el E. Nagy Mária és Hucker Ferenc a 16 méter hosszú, másfél méter ma­gas, Szekszárdi panoráma című pannót. A kétméteres darabokból összeállított festményt ma avatják fel 17 órakor, méltatást mond dr. Horváth Zsuzsanna, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet munkatársa. ■ H. E. Még várni kell az erdei szalonnasütésekre tolna megye Továbbra is ér­vényben van a tűzgyújtási tilalom a megyében, a tiltás augusztus 15-e óta tart. Ez azt jelenti, hogy az erdők szélétől számított 200 méte­ren belül nem szabad tüzet rakni, még az erre kijelölt helyeken sem. Hogy meddig tart a tilalom, azt egyelőre nem lehet tudni, hiszen tel­jes mértékben az időjárás függvénye. Várhatóan azon­ban 1-2 hétre tehető ennek ideje. ■ M. Á. Gyékény és csuhé a kiállítóteremben harc Sáfrány Jánosné györkönyi gyékény- és csuhé-szalma tárgykészítő munkáiból nyílt kiállítás a hétvégén Harcon. Az al­kotó Bíró Lőrinc fafaragó állandó kiállításának ven­dégkiállítója az Alkotmány utcai épületben. A tárlatot szeptember végéig láthatja a közönség. ■ V. M. A szép tárgyakat szemlélik Szocialista nem a pluszforrásra szekszárd Sajtótájékozta­tón bírálta tegnap az MSZP a szekszárdi közgyűlés többségének azon döntését, mely szerint közel 200 mil­lió forint pluszforrást biztosít a város az Agora program végrehajtására és a Béla tér felújítására. Ilosfai Gábor közgyűlési képviselő elmondta: az Ago­ra 128 milliót, a Béla téri felújítás 72 milliót kap úgy, hogy közben az MSZP szá­mára nem egyértelmű: ezt a pénzt a megyeszékhely miként és miből biztosítja?- Nem tudjuk, mi van a hát­térben - fogalmazott a vá­rosatya nem tisztázott, hogy ki és milyen feltételek­kel lesz a jelenleg szünetelő beruházás nyertese. ■ Sz. Á. * i *

Next

/
Oldalképek
Tartalom