Tolnai Népújság, 2012. szeptember (23. évfolyam, 205-229. szám)
2012-09-19 / 220. szám
6 HÍRSÁV Fazekas: az EU szerint jó a hulladéktörvény az európai unió részéről nincs kifogás a hulladékról szóló törvényjavaslattal kapcsolatban - mondta a vidék- fejlesztési miniszter egy parlamenti bizottsági ülésen. Fazekas Sándor egy levelet idézett, amely szerint az Európai Bizottság köszöni a magyar kormány válaszait a feltett kérdéseire, ugyanakkor fenntartja a jogot, hogy a hatálybaléptetése után további lépéseket tegyen, ha szükséges. Másképp fizetik az e-útdíj kiépítését változott az e-útdíj bevezetésének tervezett finanszírozása, ezért szerepel a feladatra kisebb forrás a friss kormányhatározatban - derül ki a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium közléséből. Az eredeti határozat szerint az Állami Autópálya Kezelő az eszközbeszerzés finanszírozására hitelt vett volna fel. Az új határozat alapján a kiépítést a központi költség- vetés fedezi, a kiadásokat elsőként a jövő évi büdzsébe kell betervezni. Csúcsidőn kívül már nincs pénz buszokra az egész buszágazatot le kellene állítani csúcsidőn kívül, ha olyan szolgáltatást akarnának nyújtani, amilyenre Budapestnek pénze van - közölte György István főpolgármester-helyettes. A buszkiszervezéssel kapcsolatban azt mondta, hitelképes vállalatot akarnak létrehozni, amely harmadát viszi a teljes buszüzemnek, a többit más vállalkozókkal oldanák meg. Együttműködik a LIGA és az ipartestület együttműködési megállapodást írt alá a LIGA Szakszervezetek az Ipartestületek Országos Szövetségével és a Nonprofit Humán Szolgáltatók Országos Szövetségével. Németh László IPOSZ-elnök azt mondta, a fő cél a munkabéke biztosítása, a kollektív jogok érvényesítése, a felmerülő vitás kérdések szakmai egyeztetése. GAZDASÁG 2012. SZEPTEMBER 19., SZERDA Ápolótanoncok gyakorolják a szakmai fogásokat egy kórházban. Nem működne, de egyébként sem segítene szerintük az új kezdeményezés. Megdöbbentek az ápolók egészségügy Végzettség nélküliekkel töltené fel a szakmát a kormány Tanfolyamokon képezne ápolókat a magyar egészségügynek az akár 8 osztályt végzett, tartósan munkanélküliekből a kormány. A miniszterelnök főtanácsadója szerint velük pótolnák azokat a magasan képzett, nyelvet beszélő ápolókat, akik egyre nagyobb számban hagyják el az országot. Haiman Éva Megdöbbenve és értetlenül állt az Ápolási Igazgatók Egyesületének múlt heti kongresszusán a résztvevők többsége a miniszterelnök főtanácsadójának bejelentése előtt. Hegedűs Zsuzsa közölte: ápolóasszisztens- és háziápoló-képzést indítanak tartósan munkanélkülieknek a leszakadó térségekben. A programban már akár 8 általánost végzettek is részt vehetnek, akiket leendő munkahelyeiken, a kórházakban képeznek majd ki. A tervek szerint 1500 ember szerez ily módon majd képesítést, mégpedig több százmillió forintos uniós támogatással. A képzések állítólag heteken belül elindulnak. A helyzet azonban az, hogy Magyarországon például sem OKJ-s ápolóasszisztens-, sem háziápoló-képzés nincs. Ápolási asszisztenseket képeznek ugyan, ide viszont csakis érettségizettek jelentkezhetnek - jelezte a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara elnöke. Balogh Zoltán hozzátette: tévedés az is, hogy az említett két szakmára van szüksége az egészségügynek, mivel nem ők, hanem a jól képzett, nyelvet beszélő szakdolgozók hagyják el legtöbben a pályát, illetve az országot. Ma 4-6 ezerrel több ilyen szakember kellene a betegágyak mellé, döntően a Közép-Magyarországi régióban - mondta az elnök, aki szerint azért nem megoldás segédápolókkal, ápolási asszisztensekkel feltölteni a létszámot, mert „bár fehér köpenyt viselnek, szakmai segítséget nem jelentenek a túlterhelt szakápolóknak”. Nem véletlen, hogy a konferencián az Egészségügyi Szakképző és Továbbképző Intézetének főigazgató-helyettese arról beszélt, hogy az ápolási szakmában a szükséges szakképzettségek hiánya az egyik legnagyobb gond. A soproni Erzsébet Kórház ápolási igazgatója arra hívta fel „Tömegesen ritkán sikeresek az ilyen programok” „A TARTÓS MUNKANÉLKÜLIEKET a munkához visszavezető programok ritkán sikeresek tömegméretekben” - nyilatkozta a Világgazdaságnak Scharle Ágota. A Budapest Szakpolitikai Intézet vezető kutatója hozzátette: „nagy általánosságban elmondható az, hogy az alacsony képzettségű, tartós munkanélküliek átképzésekor a szűkén vett képzés mellett szükség van valamilyen plusz-, kiegészítő szolgáltatásra, mint amilyen például a mentorálás. Ez hozzájárulhat ugyanis a képzési program nagyobb sikeréhez. Jelenleg ugyanakkor elég magas a munkanélküliség, egy-egy ilyen programra nagyobb merítésből lehetne jelentkezőket találni, valószínűleg lenne tehát annyi általános iskolát végzett személy, akik képességeik szerint el tudnának végezni egy ilyen tanfolyamot.” A kutató szerint felvetődik az a kérdés is, hogy a képzés milyen minőségű: mit és milyen mélységben tanulnak mega résztvevők. a figyelmet, hogy az alacsony iskolai végzettségűek „egyszerűen nem alkalmasak a kiszolgáltatott, beteg emberek ápolására, valamint a bonyolult, sokszor műhibapereket eldöntő betegdokumentációk vezetésére”. Winiczainé Németh Rita szerint ezek az emberek nem fogják vállalni azt a fizikai és pszichés megterhelést, amivel az ápolói munka jár. Néhány évvel ezelőtt a soproni kórház is részt vett abban az országos közmunkaprogramban, amelynek során nagyjából 60 érettségizett munkanélkülinek aján-1 lották fel a támogatott képzést és a munkalehetőséget. Közülük hárman jelentkeztek. A kamara elnöke azt mondta: a 2007-2008 közötti közmunkaprogrammal országszerte 250 munkanélkülit tudtak az ápolói szakmának megnyerni. Erre is felhívták a figyelmét Hegedűs Zsuzsának, Rácz Jenőnek és az egészségügyért felelős államtitkárnak abban a levélben, amelyben megírták: üdvözlik, hogy a kormány munkahelyteremtő programokat kezdeményez, és azok az egészségügyet is kedvezően érintik, de azt kérik, hogy az ápolószakmai döntésekbe lehetőleg a szakmát is vonják be. Kovács Árpád: a közgazdászoknak a racionalitás talaján kell állniuk vándorgyűlés Szeptember végén tartják Egerben a jubileumi, 50. Közgazdász Vándor- gyűlést, amelyen a kormányzati, tudományos és gyakorlati szakemberek találkoznak. Kovács Árpád, a Költség- vetési Tanács elnöke, a szervező Magyar Közgazdasági Társaság elnöke lapunknak azt mondta, az ülés központi témája „nyilvánvalóan a magyar gazdaság dinamizálásának lehetősége lesz, illetve az a kérdés, hol lehet megtalálni a növekedés és az egyensúly harmóniáját”. „Fel kell tennünk azt a kérdést, hogyan lehet elkerülni, hogy ne ebben a stagflációban kínlódjunk tovább” - vélekedett. Kovács Árpád azt mondta, büszke rá, hogy a közgazdász-társadalom seregszemléje az eltérő vélemények és politikai álláspontok ellenére egységes értelmiségi fórum tudott maradni, hiszen a közgazdászoknak nagy a felelősségük abban, hogy áthidalják a rövid távú politikai és a hosszabb távú gazdasági érdekeket. „El kell fogadni, hogy a politika más síkon gondolkodik, nekünk, közgazdászoknak pedig nem elutasító, hanem nyitott és támogató álláspontot kell képviselnünk a vitákban. Ugyanakkor szigorúan a racionalitás talaján kell maradnunk”. ■ VG Nagy nevek a listán a vándorgyűlés első napján, szeptember 27-én előadást tart Varga Mihály tárca nélküli miniszter, Andor László, az Európai Bizottság tagja, Pálinkás József, a MTA elnöke, Patai Mihály, a Bankszövetség elnöke, Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, valamint Chikán Attila akadémikus. A pénteki napon Csé- falvay Zoltán NGM-államtitkár, valamint Mellár Tamás (PTE), Vértes András (GKI) és Tóth István György (TÁRKI) beszél, szombaton pedig „nyílt ülést” tart a Költségvetési Tanács: Si- mor András jegybankelnök, Domokos László számvevőszéki elnök, valamint Kovács Árpád költségvetési tanácsi elnök. (TOVÁBBI RÉSZLETEK ÉS JELENTKEZÉS: WWW.MKT.HU ) Elemzők: cégadóemelést, közkiadásvágást akarhat a kabinet IMF-EU Vélhetően a különadók, az egykulcsos szja és az ingatlanadó maradhat a fő vitatéma a hitelkeret-tárgyalásokon Többek között a közszféra kiadásainak befagyasztását és egyes céges adók növelését indítványozhatja a magyar kormány abban az alternatív javaslatcsomagban, amelyet a napokban küld el az EU-nak és az IMF-nek, állítják a lapunk által megkérdezett elemzők. A kabinet feltehetőleg sokkal kisebb összegű kiigazításokra tesz majd javaslatot, mint amit a nemzetközi szervezetek elvárnak tőle - mondta a Világ- gazdaságnak Samu János, a Concorde Értékpapír Zrt. makrogazdasági elemzője. Növekedési előrejelzése ugyanis jóval optimistább, és azzal számol, hogy nem lesz szükség a kiadási oldal radikálisabb megválására. Árokszállási Zoltán, az Erste vezető elemzője kérdésünkre szintén úgy vélekedett, hogy a kormány a kiadáscsökkentő lépések helyett inkább az alternatív bevételnövelő intézkedésekre koncentrálhat az alternatív csomagban. Hozzátette: a kabinet valószínűleg legalább 100-200 milliárd forinttal kisebb egyenlegjavításra tesz javaslatot, mint az elemzők egy része által jelzett 500-600 milliárd forint. Ami a konkrét lépéseket illeti, Samu János szerint a kabinet például a minisztériumi kiadások csökkentését, a közszféra Varga Mihály főtárgyaló létszámának lefaragását indítványozhatja. Bizonyos keretek között engedhet adóügyekben is, az viszont például elképzelhetetlen, hogy eltörölje az egykulcsos adót. Árokszállási Zoltán a lehetséges javaslatok között említette a közszféra kiadásainak befagyasztását, a jövedéki adó emelését, az MNB-re vonatkozó tranzakciós adó eltörlését, egyes vállalatokat terhelő adók növelését, valamint az önkormányzati és a tömegközlekedési rendszer szigorítását. „A kormány úgy próbálja alakítani a palettát, hogy abból a lakosság minél kevesebbet érezzen meg. Igaz, ezeknek a hatása is átszivárog majd előbb-utóbb a mindennapokba” - tette hozzá. Samu János szerint a legnagyobb konfliktus a bank-, a kereskedelmi és a telekom- szektorra kivetett válságadók, illetve ezek továbbfejlesztett változata, a vagyon- és ingatlanadó bevezetése, valamint az egykulcsos szja ügyében van a két fél között. így az EU és az IMF ragaszkodhat ahhoz, hogy a kormány valamilyen módon „tegye progresszívabbá” utóbbi adónemet, például az alacsony jövedelműek terhelését csökkentse, a magas jövedelműekét pedig növelje. Ezenfelül kikötheti azt is, hogy a kabinet állítsa vissza a Költségvetési Tanács korábbi jogköreit, fűzte hozzá. Árokszállási Zoltán azt sem tartja kizártnak, hogy az egykulcsos adó kérdésében kompromisszum születhet: maradhat az adónem, de más járulékokon keresztül progresszívabbá válhat a rendszer. Abban mindkét szakember egyetért, hogy a nyugdíjcsökkentés ügye nem tartozik a fő konfliktuspontok közé. „A korábbi intézkedéseknek köszönhetően a nyugdíjkassza már nem olyan túlméretezett, mint 2008-ban, a rokkantnyugdíjazás szigorítása is mérsékli ezeket a kiadásokat” - magyarázta a Concorde elemzője. ■ W. B. I A I t
