Tolnai Népújság, 2012. szeptember (23. évfolyam, 205-229. szám)
Vasárnapi Tolnai Népújság, 2012-09-02 / 33. szám
2 KOZELET 2012. SZEPTEMBER 2., VASÁRNAP Állami kilométerpénz költözésért támogatás A pályakezdők, a fiatalok és a kisebb cégek járhatnak jól 8 I Foglalkoztatottak száma nemenként (ezer fő) 1998 2026,0 IEEEH 2000 2105,8 IFM1 2005 2116,1 2008 2110,8 2010 2022,6 2011 2057,3 Férfi ■ Nő ■ Összesen □ Foglalkoztatási ráta (%) □ Munkanélküliségi ráta (%) 4MJLM 5öTI qz S3] [JA 49^1 HÍU 49,7 10,9 HÍRSÁV Több százan tiltakoztak Kassán MINTEGY ÖT-HATSZÁZAN tiltakoztak a szlovák állampolgársági törvény általuk alkotmányellenesnek tartott rendelkezései ellen szombaton a kassai alkotmány- bíróság épülete előtt zajló alkotmánymeneten - közölte az MTI-vel Gubík László, a megmozdulást szervező munkacsoport egyik tagja. Megvertek és kiraboltak egy túrázót megvertek és kiraboltak egy férfit, aki Somogyszob és Nagyatád között túrázott, a rendőrség elfogta és őrizetbe vette a támadókat. A nagyatádi férfit minden előzmény nélkül megtámadták, elvették tőle a táskáját a benne lévő ruházattal, iratokkal és készpénzzel, többször megütötték és megrúgták, aminek következében a férfi könnyebb sérülést szenvedett. Embercsempészt és határsértőket fogtak el kétszáz euró fejében segített átjutni a zöldhatáron egy vietnami férfinak egy szerb embercsempész Röszke közelében. A stabil hőkamera kezelője azonnal a helyszínre küldte a járőröket, valamint a helyi polgárőrséget. Az egyenruhások el is fogták őket, és kiderült róluk, hogy szerb, illetve vietnami állampolgárok. Szintén a határ menti faluban fogtak el; /, a polgárőrök az éjszaka egy koszovói férfit, aki ugyancsak a zöldhatáron keresztül érkezett. A Nyelvtudás Hete: szeptember 7-15. A magyar lakosság mindösz- sze 35 százaléka vallja azt, hogy beszél egy idegen nyelvet. Ezen kíván változtatni a Nyelvtudás Hete program- sorozat, mely szeptember 7-étől 9-éig a budai Millenárison szervezett Nyelvparádéval - a nyelvtanulási lehetőségek vásárával - veszi kezdetét. Szeptember 15-éig az ország csaknem 50 pontján szerveznek nyelvi és kulturális programokat. A munkaerő-piaci mobilitás élénkítésére nagy szükség lenne Magyarországon. A Nemzetgazdasági Minisztérium ezt úgy szeretné elérni, hogy lakhatási támogatást fizet annak, aki a lakhelyétől legalább 100 kilométerre munkát vállal. Az ötlet szakértők szerint jó, de a tervezetnek azért vannak buktatói is. Fábos Erika Lakhatási támogatást kapnának azok az álláskeresők, akiket a munkaügyi központ legalább három hónapja álláskeresőként tart nyilván, és akik munkaviszonyt létesítenek úgy, hogy az állandó lakóhelyük és munkavégzési helyük közötti távolság legalább 100 kilométer. Az kaphat támogatást, akinek havi nettó jövedelme nem haladja meg a minimálbér - ez jelenleg 93 ezer forint - kétszeresét. A támogatás mértéke legfeljebb a mindenkori minimálbér lehet, melynek 60 százaléka a lakás bérleti díjának támogatása, 40 százaléka pedig a közüzemi díjak támogatása. A folyósítás időtartama tizennyolc hónap, amelyből az első 6 hónapban a bérleti díj és közüzemi díjak, a második 6 hónapban kizárólag a bérleti díj, a harmadik 6 hónapban pedig kizárólag a közüzemi díj támogatható. Elemzők azt mondják: ez az elképzelés azt jelenti, hogy egy munkavállalóra egy év alatt több mint egymillió forintot költ a kormányzat. Ebből a pénzből pedig sokkal hatékonyabban lehetne helyben a munkahelyteremtést támogatni, vagy a meglévő munkáltatókat segíteni. Akár két munkahely is kijönne egy ilyen mértékű támogatásból. Bálint Magdolna munkaerőpiaci szakértő viszont nem ért ezzel egyet. A tapasztalat azt mutatja, hogy helyben nem új munkahelyeket teremtenek ezekkel a támogatásokkal, hanem a meglévőkkel ügyeskednek úgy, hogy jobban jöjjenek ki a járulékfizetéssel, és ezeket az álláshelyeket általában csak addig töltik be, amíg a támogatás jár, aztán meg is szűnnek, így az, ha egy valóban betöltetlen álláshelyre jelentkezik valaki, nagyobb eséllyel jelenti azt, hogy hosszú távon lesz munkája. Az persze már kérdés, lesz-e hajlandóság elindulni a munkáért ekkora távolságra. A tapasztalatok szerint ugyanis sokkal kisebb nálunk a mobilitás, mint Európában Akik értenek hozzá, állítják: jelenleg, az ingázás költségei gátolják leginkább a munkaerő-piaci mobilitást. „A jelenlegi közlekedési lehetőségek olyanok, hogy vidéki ember számára városban munkát vállalni majdhogynem együtt jár azzal, hogy a megszokott életét teljesen feli kell adnia - mondta Bálint Magdolna. - Ritka kibudapesten volta legmagasabb a teljes munkaidőben foglalkoztatottak havi nettó átlag- keresete tavaly mind a szellemi, mind a fizikai foglalkozásúak körében. A KSH adatai szerint a fizikai foglalkozásúak a fővárosban havi nettó 109984 forintot vivételek vannak, de akár már 30-50 kilométeres ingázással is elvehet minden szabad időt az utazás. Ez sok esetben lenullázza azokat az előnyöket, hogy a kistelepülésen lévő lakóhelyén olcsóbban megoldható az étkezés, vagy akár a lakhatás. Rendszerint ez az oka annak, hogy nem vállalják az utazást, mely autóval megfizethetetlen, tömegközlekedéssel pedig kivitelezhetetlen. Az tehát sokkal ésszerűbb lenne, ha ugyanezt a pénzt akár 60- 80 kilométeres távolságra is igénybe lehetne venni, hiszen már ekkora távolságon is napi 3-4 órát elvesz az ingázás Magyarországon. De az is logikus lenne, ha nemcsak lakhatásra, hanem - mondjuk - vonat- vagy buszbérletre is lenne hasonló támogatás. Másrészt hettek haza, míg a megyékben dolgozó fizikaiak országos átlaga 96 647forintot ért el.'A szellemi munkakörökben dolgozók is Budapesten kerestek a legjobban 2011-ben: havi nettó 217760forintot kaptak, szemben a megyékben elért havi átlagos 155 396 forinttal. ilyen messzire senki nem fog 100 ezer forintos bérért elindulni, magasabb fizetésért viszont támogatás nélkül, maguktól is mozdulnak az emberek. Úgy gondolom, ez csak a szakképzett vagy a felsőfokú végzettségű embereknek lesz segítség, a szakképzletlen - tömegeket jelentő - munkanélküliek számára, nem.” Az elképzelést kritizálok másik nyomós érve, hogy ezzel a támogatási rendszerei nem a munkaerőpiacot, hanem a privát albérleteket finanszírozza az állam. így az, ha előbb megteremtené a lehetőségét annak, hogy önkormányzati vagy állami szállásokon lakhassanak a munkavállalók, sokkal észszerűbb és költséghatékonyabb lenne. A kedvező hatásokat így is elérnék, a támogatás viszont nem magánemberekhez, hanem a költségvetésbe kerülne. Azzal számolnak ugyanis, ha tízezer ember másfél éves időtartamra igénybe veszi a lehetőséget, az több mint 11 milliárd forintos költségvetési kiadást jelent. Ez igen jelentős összeg még akkor is, ha ennek egy része a számítások szerint a nemzetgazdaságban és a költségvetésben le is csapódna, az elköltött bérek, albérleti díjak, valamint az adók és járulékok formájában. A kereslet és a kínálat földrajzi összekapcsolását célzó tervezet összességében tehát valóban elősegítheti a foglalkoztatást. Elsősorban a pályakezdők vagy a fiatalabb munkanélküliek számára jelenthet segítséget, és elsősorban olyan kisvállalkozásoknak vagy nagyobb cégeknek segíthet, amelyek ingázókat foglalkoztatnak, vagy azért küszködnek munkaerőhiánnyal, mert nem tudják felvállalni az utazás és szállásköltség támogatását. Márpedig ilyenek szép számmal akadnak. A legfrissebb adatok szerint amíg a munka- nélküliek létszáma 459 ezer fő volt az elmúlt hónapban Magyarországon (ami 10,5 százalékos munkanélküliségi rátát jelent), a termelő cégek harmada hiába keres dolgozókat. Évek óta a mérnöki, informatikai, pénzügyi és értékesítési területeken van a legnagyobb munkaerőhiány, a gyártást, termelést támogató szakmunkás és mérnöki területeken a kínálat sokszorosa a keresletnek, de gyakornokot is többet keresnek - minden területre - az elmúlt egy évben, mint bármikor korábban. Budapesten fizetnek a legjobban 0BH: megújul a bírósági infrastruktúra beruházás Jövőre indul két új bíróság építése, két városban bővítésbe kezdenek Több nagy bírósági ingatlanberuházás kezdődik a közeljövőben, és Budapesten egységesítik az üzemeltetést - mondta el az MTI-nek Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal vezetője, aki szerint a többmilliárdos beruházások nemcsak az európai körülmények között működő igazságszolgáltatást segíthetik, hanem középtávon jelentős költségmegtakarítás is várható tőlük. A Soproni Városi Bíróság pénteken átadott új épülete csaknem másfél milliárd forintos beruházás eredménye. 2013-ban elindulhat két nagy- beruházás: a Budapest Környéki Törvényszék és az új fővárosi kerületi bíróság ingatlanhelyzetének rendezése, valamint a Debreceni Városi Bíróság új ingatlanjának építése, továbbá a szegedi és a miskolci törvényszék bővítése. A Fővárosi Törvényszék Markó utcai épületéből még idén kiköltöznek a hivatali, kiszolgálóegységek, így újabb helyiségekben lehet kialakítani tárgyalókat, ami csökkentheti a nagy vitát kiváltó ügyáthelyezések számát. Az OBH azt javasolja, hogy az egykori BM-kórház Városligeti fasorban lévő épületegyüttesébe kerüljön a törvényszék. Ha a kormány napokban várható J döntése kedvező lesz, már jövő- § re elkezdődhet a költözés. ■ A Soproni Városi Bíróság új épülete csaknem másfél mllllárdba került Az Igazság Napja Sepsiszentgyörgyön victor ponta román miniszter- elnök reményét fejezte ki, hogy a román Legfelső Bírói Tanács (CSM) kivizsgálást kér a sepsiszentgyörgyi Székely Miké Kollégium ügyében szervezett tüntetés kapcsán, amely egy bírósági ítélet ellen irányul. A kormányfő egyértelműen nem foglalt állást a tüntetéssel kapcsolatban. A román kormány szombaton ülésezett. A tanácskozás elején - amikor a sajtó képviselői még jelen lehettek a teremben - a kormányfő Mona Piv- niceru új igazságügyi miniszterhez szólva reményét fejezte ki, hogy a bírói tanács eljárás indítását kéri a CSM kivizsgáló testületétől, hiszen a sepsiszentgyörgyi tüntetés - mint fogalmazott - lényegében egy bírósági döntés ellen irányul. Szombaton - az Igazság Napja elnevezéssel - nagyszabású tüntetést rendeztek az erdélyi magyar történelmi egyházak és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ), tiltakozásul amiatt, hogy egy román bíróság újraállamosította a református egyháznak tíz éve visszaszolgáltatott Székely Mikó Kollégiumot, és börtön- büntetésre ítélte a visszaszolgáltatást végrehajtó restitúciós bizottság tagjait. Ponténak több konfliktusa is volt a bírói tanáccsal. ■ t A * 4 t I ;
