Tolnai Népújság, 2012. szeptember (23. évfolyam, 205-229. szám)

2012-09-07 / 210. szám

2012. SZEPTEMBER 7., PÉNTEK NYUGDÍJASOK 5 Ember, aki angyalokkal cimborái életút A történelem viharai sodorták hivatása és faluja felé, amellyel sorsa egybeforrt Bort, halászlét kóstolnak az „országjáró” öregdiákok Krász Ernőné Elekes Ágota határozottan állítja, hogy ő angyalokkal cimborái. Más magyarázat nincs arra, hogy egész életét végigkísérik az emberi csodák. Venter Marianna- Mint Tolna megyében oly sok embernek, az ön családjának az életét is a történelem viharai dúlták fel.- Édesanyám bukovinai székely, édesapám pedig szé­kelyudvarhelyi származású. Talán már akkor az égiek ha­tároztak a sorsom felől, ami­kor apai nagybátyámat, Ele­kes Dénes atyát, Istensegítsbe küldte az érsekség. Az édes­apám, a legfiatalabb öccse, meglátogatta őt, és ott is ma­radt, beházasodott a faluba. Dénes atya öt településen tel­jesített szolgálatot, és nagyon megszerették. Amikor menni kellett, nem volt kérdés, hogy követi a nyáját. így kerültünk előbb Bácskába, aztán meg Kalaznóra.- A gyermekévei ebben a fa­luban teltek. Mire emlékszik ezekből az időkből?- Nagyon szerettem azt a német családot, akikkel együtt laktunk. Emlékszem arra a napra 1948-ban, ami­kor másokkal együtt felrak­ták őket a teherautóra, és el­vitték a faluból. Zokogtam, és nem én egyedül. Tisztán és élesen emlékszem egy rok­kára, amely kézről kézre járt, feladták a kocsira, s végül egy síró, kendős öreg néni szorí­totta magához. Annak a né­met családnak a fotói, akiknél laktunk, nálam vannak, és a múltam szerves részét képe­zik. 9- Amikor pályát választott, egy­értelmű volt, hogy a pedagógus hivatás mellett dönt?- Annyira az volt, hogy nem is emlékszem olyasmire, hogy mérlegelnék, vagy tépelődnék ebben a tárgyban. Most sem döntenék másképpen, ebben egészen biztos vagyok. Miu­tán végeztem a tanítóképző­ben, mindenképpen Tolna megyébe szerettem volna visz- szajönni, és nagyon megörül­Krász Ernőné Elekes Ágota fáradhatatlanul gyarapítja a Kakasd múltjának emléket állító dokumentumokat tem, hogy Kakasdon kaptam állást. Akkoriban több mint négyszáz gyerek járt a falu­ban iskolába, több épületben folyt a tanítás. Nagy örömöm­re rögtön első osztályt kap­tam. Mai napig úgy tartom, hogy az maga a csoda, hogy az első osztály végére írni-ol- vasni-számolni tudnak a gye­rekek.- Itt is találkozott angyalokkal?- De még mennyire! Fetzer Ferenc és Wágner Péter, az akkori igazgató és igazgatóhe­lyettes - akiknek a közeljövő­ben az emléktábláját avatják az iskolában - tanítottak meg arra, hogy legyek szigorú, de következetes, és azt is tőlük tanultam meg, hogy nem szé­gyen, nem tekintélyromboló ■ Ha ismét választani kelle­ne, ma is a pedagógus pá­lya mellett döntenék egy diáktól elnézést kérni, ha úgy adódik, vagy beismerni, ha netán tévedtünk valami­ben. Ismét angyalokkal cim- boráltam tehát, akik olyan útravalót adtak a pályára, amely megvédett a hibáktól és kudarcoktól.- A nyugdíjba vonulás után nagy fordulatot vett az élete.- Újra kellett építeni az életemet, amit a tanítás töl­tött ki hosszú évtizedekig. A sors - vagy tán az angya­lok - úgy intézte, hogy éppen nem akadt ember a közsé­gi könyvtár vezetésére. Illés Ferenc polgármester meg­kérdezett, vállalom-e, és én örömmel megtettem. Amikor pedig bizonyossá vált, hogy a könyvtári teendők mellett szívesen és sikeresen végzek egyéb szervezési feladatokat is, felkértek a Faluház vezeté­sére, amit hét évig meg is tet­Névjegy krász ernőné Elekes Ágota 1943-ban született Bácská­ban. 1945-ben Kalaznóra ke­rült a család. Ott járt általá­nos iskolába, majd a szekszár­di Garay János Gimnázium­ban érettségizett 1961-ben. Ezt követően elvégezte a kaposvá­rifelsőfokú tanítóképző isko­lát, és 1964-ben munkába állt a kakasdi általános iskolá­ban. NYUGDÍJBA VONULÁSÁIG, 1996- ig, itt dolgozott, volt osztály- vezető tanító, igazgatóhelyet­tes és igazgató is. Emellett pe­dagógiai szakfelügyelői fel­adatokat is ellátott. NYUGDÍJBA VONULÁSA Után a községi könyvtár vezetője lett, emellett hét évig állt a faluház élén. Jelenleg is ő vezeti a könyvtárat. 1963-ban kötött házasságot Krász Ernővel, egy gyermekük és egy unokájuk van. szabadidejében - már ha akad - mindig talál elfoglalt­ságot, legyen az gyöngyfűzés, varrás, olvasás, rendezkedés, vagy zenehallgatás. tem. A mesebeli hét esztendő után döntenem kellett, a két poszt közül melyiket válasz- szam, és a koromnál fogva úgy döntöttem, hogy marad­jon a könyvtár. Ötvenhét éve­sen szereztem meg a könyvtá­ros asszisztensi végzettséget, és hálával tartozom újabb két „angyalnak", Elekes Eduárd- nénak a megyei könyvtár, és Antal Máriának, a bonyhádi könyvtár vezetőjének, akik a szárnyaik alá vettek.- Persze emellett még akad azért bőven teendője.- Tagja vagyok a Sebestyén Ádám Székely Társulatnak, valamint a Német Nemzeti­ségi Egyesületnek is. Emel­lett gondozom a helytörténeti gyűjteményt, amely még sok kincset tartogat a dobozok mélyén. Terveknek sem va­gyok híján, remélem, jövőre sikerül magyarra fordítani Johann Fritz Kakasd című könyvét, és tovább gyarapíta­ni a könyvtárban a falu múlt­jának kiemelkedő alakjait megörökítő tablók számát. tolna-szekszárd A Budapesti Kertészeti Technikum 1960- ban végzett növendékei a hét­végén Tolna megyében tartják 52 éves találkozójukat. Akik netán azon csodálkoznának, hogy miért Tolna megyében tart találkozót egy fővárosi tanintézmény, azok számára eláruljuk a titkot: az „ország­járást” az indokolja, hogy az iskola egykori gyakorlókertje helyén, Zuglóban, ma már egy lakótelep áll. A Tolna megyei helyszín pedig a tolnai Szentes Nándornak, a mostani találko­zó szervezőjének köszönhető. Az esemény, amelyre huszon- ketten jelezték részvételüket, Szekszárdon és Tolnán zajlik. Mint a szervező fogalmazott: Szekszárd, a bor és a kultúra városa, szép és vonzó település. Tolna pedig a megye névadója, jelentős történelmi múlttal rendelkező kisváros, amely pél­dául egy spanyolországi, XV. század elején készült térképen is szerepel, míg Pest (vagy Szekszárd) nem. A program szombati, szek­szárdi részének végén a Mészá­ros Borházban is lesz lehetőség feleleveníteni a régi emlékeket: a menzai mindennapos zsíros kenyér-tea reggeliket, a kimenő megvonása miatti „éhségsztráj­kot”, a hálószobái csillagrúgá­sokat, a japánkertben szövődő barátságokat, szerelmeket. A vasárnapi, tolnai program­ban a selyem emlékszoba és a kékfestő műhely meglátogatá­sa szerepel, de nem maradhat el a tolnai halászlé megkóstolá- sa sem. ■ S. K. Szentes Nándor, a szervező Jövő héttől oszlják az akciós árut Érmet kaptak a legsportosabb csapatok verseny Az izomláz elmúlik, de a hangulatos vetélkedő emléke örökre megmarad Felejthetetlen élmeny volt a találkozó szekszárd A Mentálhigiénés Műhely Önkéntes Központ Nyugdíjas tagozatánál megren­delt burgonya, hagyma és alma reggel 7 órától 11 óráig vehető majd át a szekszárdi Szent Ist­ván téri parkolóban. A hagy­mát szeptember 15-én, szom­baton, a burgonyát szeptember 29-én, szintén szombaton, az almát pedig szeptember 30-án, vasárnap, osztják. Az 1-150-ig tartó sorszámok tulajdonosai 7.00-9.00, a 150-300-ig tartó sorszámok tulajdonosai pedig 9-11 óra között kapják meg a megrendelt zöldséget-gyümöl- csöt. A szervezők kérik, hogy a kapott sorszámot mindenki hozza magával. ■ Decs volt a házigazdája a Nyug­díjas Klubok és Idősek „Életet az éveknek” Országos Szövet­ség Tolna megyei sportvetél­kedőjének. A sportcsarnokban megtartott versenyen tizenkét ötfős csapat mérte össze tudását. A csapatokat elkísérő nyugdíja­sokkal együtt több, mint száz­ötvenen élvezték a sportnapot, szurkoltak az övéiknek - tudtuk meg Leimszider Lajosnétól, a De- csi nyugdíjasok klubvezetőjétől. A szervezők zömében ügyes­ségi labdajátékokat szerepel­tettek a programban, ezért a résztvevők aznap nem is vet­ték észre mennyire elfáradtak, mindenki erőn felül teljesített, a közösségért, a csapatért küzdöt­A bronzérmes simontornyai csapat. Az aranyat a gyönkiek hozták el tek. Fizikailag egy kicsit megpi­henhettek a szellemi vetélkedő során, ekkor inkább az agy- tekervényeket kellett megmoz­gatni, nagy sikere volt például a memóriatesztnek. Igen szoros versenyben alakult ki a végered­mény, olykor csak egy-egy pont döntött. Az első három helyezett csapat tagjai érmet kaptak, ez jó ötletnek bizonyult, mert volt olyan szépkorú, akinek életében először lógott a nyakában ilyen sportmedál. Aranyérmes lett Gyönk csapata, ezüstérmes Űji- reg, míg a bronzot Simontomya érdemelte ki, de mindenki győz­tesnek érezhette magát, hiszen egy felejthetetlen, szép nappal gazdagodott. ■ Varga L. attala-belecska Csodálatos hangulatú találkozóra kap­tak meghívást a belecskai és a kisszékelyi nyugdíjasklub népdalkórusai Attalára. Mint azt Szeledeli Györgynétől, a belecskai nyugdíjasklub veze­tőjétől megtudtuk, velük együtt összesen hét csoport vett részt a rendezvényen, ahol igen nívós produkciókat láthatott a közön­ség. Kiemelte a házigazdákat, akik korukat meghazudtoló, lát­ványos táncot adtak elő. A programot szervező attalaiak finom gulyással és rengeteg íny­csiklandozó süteménnyel vendé­gelték meg a résztvevő csopor­tokat, és megmutatták nekik a falu nevezetességeit is. ■ V. M. A Í A A *

Next

/
Oldalképek
Tartalom