Tolnai Népújság, 2012. augusztus (23. évfolyam, 179.-204. szám)

2012-08-29 / 202. szám

2 NAK 2012. AUGUSZTUS 29., SZERDA kuriózum A gyógyító borbélyként emlegetett Széles Lajos előtti tisztelgésnek is felfogható, hogy a Gyógynövénykutató Intézet egyik beszállítója Nak, a rózsák falujának nevezett település. A név kötelez FELVIRÁGZÁST VÁRNAK A RÓZSÁTÓL A biokertészkedés elvei szerint vegyszerek nélkül, kizárólag kézi módszerrel művelik és védik a rózsákat A Start munkaprogram révén nemcsak a növények gondozása, de a fakitermelés is megoldható Tízezer tő rózsa virít Nakon. A sok-sok virág látvány­nak sem utolsó, de az ál­tal, hogy a budakalászi Gyógynövénykutató Intézet megvásárolja a szirmokat, még hasznot is hajtanak a településnek. Hanoi Erzsébet Nak, a gyógyító rózsák faluja Ahhoz, hogy a település ki­érdemelje a jól csengő jelzőt, Széles Lajos állhatatos mun­kája szükségeltetett, ahhoz pe­dig, hogy megőrizhesse, az itt élők kitartása kell. - Az oda­figyelés, az alázat, a szeretet nem hiányzik a naki rózsákat gondozó asszonyokból - mond­ta Rácz Róbert polgármester. A Start munkaprogramot is csak dicsérni tudja a faluveze­tő, hiszen nagy könnyebbséget jelent az önkormányzatnak, hogy a munkaerőt közpon­ti támogatással tudják fog­lalkoztatni. Összességében egyébként negyvenen vesznek részt Nakon a programban. Karbantartják a mezőgazda- sági földutakat és a csapa­dékvíz-elvezető árkokat is. A munkák során összegyűjtött több mint száz köbméter fa pedig az IKSZT mögötti terü­leten áll szabályos rakásokba rendezve. Télre ez szolgáltatja majd a tüzelőt az önkormány­zati intézményekben - vala­mennyi vegyes tüzelésű -, és a polgármester tervei szerint a rászorulókat is ebből a fa­mennyiségből igyekeznek majd kisegíteni. A rózsa azon­ban kuriózumnak számít. A polgármesteri hivatal mögötti hattized hektáros területen tíz ember jut a tízezer tő rózsára. A munka , tavasszal kezdődik az évelő növények kitakarásá­val, majd levágják a vadhajtá­sokat, gyomtalanítják a soro­kat. A szigorú biokertészkedés elvei szerint vegyszerek nél­kül, kizárólag kézzel és kapá­val száműzik a rózsák közül a „betolakodókat”. A körömvirág és a levendula azonban joggal ékeskedik mellettük. Rácz Ró­bert elmondta, hogy ezekkel a növényekkel is hosszú távon terveznek, a rózsákhoz hason­lóan a Gyógynövénykutató In­tézet hasznosítaná őket. Ilyen elképzelések voltak az idén ül­tetett mákkal is, csakhogy az nem bírta az időjárás megpró­báltatásait. Az aszályos nyár a rózsákat is visszavetette. Tavaly, amikor a jelenleginél jóval kevesebb, nagyjából öt­ezer tő virított, a betakarítás idejére a közfoglalkoztatás más területeiről kellett embe­reket átcsoportosítani, hogy meglegyen a kellő munkaerő. Ezer tőről átlagosan 50 kilo­gramm szirmot gyűjtöttek össze. A cél viszont az, hogy idővel a program fejlődése okán bővüljön a létszám. A polgármester kiemelte, hogy szeretnék önfenntartóvá ten­ni a rózsatermesztést. Szabad földterület még van Nakon, így a lehetőség adott, hogy minél több embernek tudjanak álta­la munkát biztosítani. Az első 860 virágot a Budakalászon működő Gyógynövénykutató Intézettől kapta a falu két év­vel ezelőtt. Az együttműködés tekinthető a Széles Lajos előtti tisztelgésnek, hiszen a Nakon született feltaláló borbély volt az, aki megalkotta az intézet által gyártott Irix és Naksol nevű készítményeket, illetve köszönhető annak is, hogy a cég ügyvezetője a dombóvári születésű Pallos József Péter. A polgármester nagy szeren­csének tartja ezeket az egy­beeséseket, ugyanakkor azt is hangsúlyozta, hogy a falube­liek is rendkívül büszkék ró­zsás múltjukra és bizakodóak a még rózsásabb jövőt illetően. A Gyógynövénykutató Inté­zet igényeinek megfelelően je­lenleg hat különböző rózsafaj virágzik Nakon. A szirmokat az előírtak szerint fagyasztják, majd a hűtőkocsikkal szállít­ják el a faluból. A túlzás nélkül világhírűnek nevezhető Irix és Naksol is a felületes égési sérülések, forró folyadék vagy tárgy okozta kis kiterjedésű égések, szolárium vagy napo­zás miatti bőrpír, rovarcsípé­sek miatti kellemetlenségek kitűnő ellenszere. A Széles La­jos által alkalmazott hűsítő ké­szítmények hatásairól 1966-tól Nak akkori orvosa, dr. Klapka János feljegyzéseket készí­tett, a sérültek gyógyulását dokumentálta. A Naksol még­is később lett törzskönyvezve hazánkban mint például Mexi­kóban vagy a Szovjetunióban ­derül ki Pál Roxána, a feltaláló unkahúgának írásából. Széles Lajos szűk pátriája iránti elkö­telezettségét azonban mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a gyógyhatású oldatot szülőfalu­ja nevét felhasználva nevezte el a spanyol nap jelentésű sol szó összevonásával. A nakiak több módon is igye­keznek méltóak lenni az örök­séghez. Idén először Gyógyító Rózsa Fesztivál névre keresz­telték a falunapot, amelyen a rózsákat gondozó asszonyok által készített rózsalekvárt kí­nálták és Bordi Anna fitotera- peuta ismeretterjesztő előadást tartott a növényről. Hat rózsafaj virágzik Nakon Uruguayt megjárva hozta haza a Naksol receptjét Széles Lajos a gyógyító borbélyként ismert Széles Lajos 1897. augusztus 3-án született Nakon egy parasztcsa­lád harmadik fiaként Tizenhét évesen harcolt az I. világháború­ban, több katonai kitüntetéssel szerelt le. Hajtotta a kíváncsiság, dolgozott Budapesten a Helyőrsé­gi Kórházban, majd Dombóváron egy fodrászüzletben. 1923-ban feleségül vette Kovács Teréziát A házaspár Dél-Amerikába emigrált, és több országot meg­járva 1929-ben Uruguayban tele­pedett le, ahol Széles Lajos bor­bélyüzletet nyitott. Sőt, megszer­vezte az ország borbélyszakszer­vezetét. Az üzletben e mellett egy kis labort működtetett, gyógynö­vényekből krémeket és parfümö­ket állított elő. A FORDULÓPONTOT OZ 1957-eS ÓV jelentette az életében, amikor két barátja egy baleset következté­ben súlyos égési sérülést szenve­dett. Ez késztette arra, hogy meg­találja az égések elleni gyógymó­dot, amelyet 1962-re sikerült tö­kéletesítenie. A készítményt Ma­gyarországon szerette volna útjá­ra indítani, így 1964-ben haza­tért Nakra. A faluban szájról szájra terjedt a csodaszer híre, az egészségügyi intézményekben viszont hiába kilincselt a feltalá­ló. Az áttörés a média felfedezé­sének volt köszönhető, 25 évnyi kitartó munka után 1988-ban törzskönyvezték Magyarorszá­gon is a Naksolt. Még abban az évben Maecenas-díjjal tüntették ki Széles Lajost, 1991-ben meg­kapta a Pro Oppido Dombóvár elismerést, Nak pedig nem sok­kal később díszpolgárává avatta. A gyógyító borbélyhoz halála napjáig, 1992. január 18-ig jár­tak a gyógyulni vágyók. Az első 860 virágot a Gyógynövénykutató Intézetől kapta a település Önfenntartóvá tennék a rózsatermesztést, még van szabad terület Nakon Több mit száz köbméter fa gyűlt össze. Az intézményeket fűtik majd ezzel Az oldal megjelenését a naki önkormányzat támogatta

Next

/
Oldalképek
Tartalom