Tolnai Népújság, 2012. augusztus (23. évfolyam, 179.-204. szám)
2012-08-29 / 202. szám
2 NAK 2012. AUGUSZTUS 29., SZERDA kuriózum A gyógyító borbélyként emlegetett Széles Lajos előtti tisztelgésnek is felfogható, hogy a Gyógynövénykutató Intézet egyik beszállítója Nak, a rózsák falujának nevezett település. A név kötelez FELVIRÁGZÁST VÁRNAK A RÓZSÁTÓL A biokertészkedés elvei szerint vegyszerek nélkül, kizárólag kézi módszerrel művelik és védik a rózsákat A Start munkaprogram révén nemcsak a növények gondozása, de a fakitermelés is megoldható Tízezer tő rózsa virít Nakon. A sok-sok virág látványnak sem utolsó, de az által, hogy a budakalászi Gyógynövénykutató Intézet megvásárolja a szirmokat, még hasznot is hajtanak a településnek. Hanoi Erzsébet Nak, a gyógyító rózsák faluja Ahhoz, hogy a település kiérdemelje a jól csengő jelzőt, Széles Lajos állhatatos munkája szükségeltetett, ahhoz pedig, hogy megőrizhesse, az itt élők kitartása kell. - Az odafigyelés, az alázat, a szeretet nem hiányzik a naki rózsákat gondozó asszonyokból - mondta Rácz Róbert polgármester. A Start munkaprogramot is csak dicsérni tudja a faluvezető, hiszen nagy könnyebbséget jelent az önkormányzatnak, hogy a munkaerőt központi támogatással tudják foglalkoztatni. Összességében egyébként negyvenen vesznek részt Nakon a programban. Karbantartják a mezőgazda- sági földutakat és a csapadékvíz-elvezető árkokat is. A munkák során összegyűjtött több mint száz köbméter fa pedig az IKSZT mögötti területen áll szabályos rakásokba rendezve. Télre ez szolgáltatja majd a tüzelőt az önkormányzati intézményekben - valamennyi vegyes tüzelésű -, és a polgármester tervei szerint a rászorulókat is ebből a famennyiségből igyekeznek majd kisegíteni. A rózsa azonban kuriózumnak számít. A polgármesteri hivatal mögötti hattized hektáros területen tíz ember jut a tízezer tő rózsára. A munka , tavasszal kezdődik az évelő növények kitakarásával, majd levágják a vadhajtásokat, gyomtalanítják a sorokat. A szigorú biokertészkedés elvei szerint vegyszerek nélkül, kizárólag kézzel és kapával száműzik a rózsák közül a „betolakodókat”. A körömvirág és a levendula azonban joggal ékeskedik mellettük. Rácz Róbert elmondta, hogy ezekkel a növényekkel is hosszú távon terveznek, a rózsákhoz hasonlóan a Gyógynövénykutató Intézet hasznosítaná őket. Ilyen elképzelések voltak az idén ültetett mákkal is, csakhogy az nem bírta az időjárás megpróbáltatásait. Az aszályos nyár a rózsákat is visszavetette. Tavaly, amikor a jelenleginél jóval kevesebb, nagyjából ötezer tő virított, a betakarítás idejére a közfoglalkoztatás más területeiről kellett embereket átcsoportosítani, hogy meglegyen a kellő munkaerő. Ezer tőről átlagosan 50 kilogramm szirmot gyűjtöttek össze. A cél viszont az, hogy idővel a program fejlődése okán bővüljön a létszám. A polgármester kiemelte, hogy szeretnék önfenntartóvá tenni a rózsatermesztést. Szabad földterület még van Nakon, így a lehetőség adott, hogy minél több embernek tudjanak általa munkát biztosítani. Az első 860 virágot a Budakalászon működő Gyógynövénykutató Intézettől kapta a falu két évvel ezelőtt. Az együttműködés tekinthető a Széles Lajos előtti tisztelgésnek, hiszen a Nakon született feltaláló borbély volt az, aki megalkotta az intézet által gyártott Irix és Naksol nevű készítményeket, illetve köszönhető annak is, hogy a cég ügyvezetője a dombóvári születésű Pallos József Péter. A polgármester nagy szerencsének tartja ezeket az egybeeséseket, ugyanakkor azt is hangsúlyozta, hogy a falubeliek is rendkívül büszkék rózsás múltjukra és bizakodóak a még rózsásabb jövőt illetően. A Gyógynövénykutató Intézet igényeinek megfelelően jelenleg hat különböző rózsafaj virágzik Nakon. A szirmokat az előírtak szerint fagyasztják, majd a hűtőkocsikkal szállítják el a faluból. A túlzás nélkül világhírűnek nevezhető Irix és Naksol is a felületes égési sérülések, forró folyadék vagy tárgy okozta kis kiterjedésű égések, szolárium vagy napozás miatti bőrpír, rovarcsípések miatti kellemetlenségek kitűnő ellenszere. A Széles Lajos által alkalmazott hűsítő készítmények hatásairól 1966-tól Nak akkori orvosa, dr. Klapka János feljegyzéseket készített, a sérültek gyógyulását dokumentálta. A Naksol mégis később lett törzskönyvezve hazánkban mint például Mexikóban vagy a Szovjetunióban derül ki Pál Roxána, a feltaláló unkahúgának írásából. Széles Lajos szűk pátriája iránti elkötelezettségét azonban mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a gyógyhatású oldatot szülőfaluja nevét felhasználva nevezte el a spanyol nap jelentésű sol szó összevonásával. A nakiak több módon is igyekeznek méltóak lenni az örökséghez. Idén először Gyógyító Rózsa Fesztivál névre keresztelték a falunapot, amelyen a rózsákat gondozó asszonyok által készített rózsalekvárt kínálták és Bordi Anna fitotera- peuta ismeretterjesztő előadást tartott a növényről. Hat rózsafaj virágzik Nakon Uruguayt megjárva hozta haza a Naksol receptjét Széles Lajos a gyógyító borbélyként ismert Széles Lajos 1897. augusztus 3-án született Nakon egy parasztcsalád harmadik fiaként Tizenhét évesen harcolt az I. világháborúban, több katonai kitüntetéssel szerelt le. Hajtotta a kíváncsiság, dolgozott Budapesten a Helyőrségi Kórházban, majd Dombóváron egy fodrászüzletben. 1923-ban feleségül vette Kovács Teréziát A házaspár Dél-Amerikába emigrált, és több országot megjárva 1929-ben Uruguayban telepedett le, ahol Széles Lajos borbélyüzletet nyitott. Sőt, megszervezte az ország borbélyszakszervezetét. Az üzletben e mellett egy kis labort működtetett, gyógynövényekből krémeket és parfümöket állított elő. A FORDULÓPONTOT OZ 1957-eS ÓV jelentette az életében, amikor két barátja egy baleset következtében súlyos égési sérülést szenvedett. Ez késztette arra, hogy megtalálja az égések elleni gyógymódot, amelyet 1962-re sikerült tökéletesítenie. A készítményt Magyarországon szerette volna útjára indítani, így 1964-ben hazatért Nakra. A faluban szájról szájra terjedt a csodaszer híre, az egészségügyi intézményekben viszont hiába kilincselt a feltaláló. Az áttörés a média felfedezésének volt köszönhető, 25 évnyi kitartó munka után 1988-ban törzskönyvezték Magyarországon is a Naksolt. Még abban az évben Maecenas-díjjal tüntették ki Széles Lajost, 1991-ben megkapta a Pro Oppido Dombóvár elismerést, Nak pedig nem sokkal később díszpolgárává avatta. A gyógyító borbélyhoz halála napjáig, 1992. január 18-ig jártak a gyógyulni vágyók. Az első 860 virágot a Gyógynövénykutató Intézetől kapta a település Önfenntartóvá tennék a rózsatermesztést, még van szabad terület Nakon Több mit száz köbméter fa gyűlt össze. Az intézményeket fűtik majd ezzel Az oldal megjelenését a naki önkormányzat támogatta