Tolnai Népújság, 2012. augusztus (23. évfolyam, 179.-204. szám)
2012-08-04 / 182. szám
2012. AUGUSZTUS 4., SZOMBAT INTERJÚ 9 Bíró András Zsolt antropológiai és genetikai vizsgálatok segítségével keresi a honfoglaló magyarok őseit a belső-ázsiai sztyeppéken. A Kurultájon velünk együtt ünnepel huszonnégy rokon nemzet, akik büszkén vallják őseiknek a hunokat vagy az ősi türköket. TÖRZSI GYŰLES A PUSZTÁN Százezres tömeget várnak idén is a Kecskemét melletti Bugac határában megrendezett Kurultájra, vagyis törzsi gyűlésre. Az Európa legnagyobb hagyományőrző rendezvényeként számon tartott háromnapos ünnepség főszervezőjével, Bíró András Zsolttal a magyarok titokzatos, de ugyanakkor évtizedek óta ellentmondásosan bemutatott őstörténetéről, a turáni eredet indulatokat kiváltó kérdéseiről beszélgettünk. Bán János- A magyar őstörténet kutatásával kapcsolatban úgy tűnik, teljes a káosz. A „hivatalos” történetírás még mindig görcsösen ragaszkodik a finnugor eredet kizárólagosságához, az amatőr kutatók elméletei viszont gyakorta súrolják a mesevilág kategóriáját. Kinek g higgyen az ember?- Őstörténetünk kutatása a \ kezdetektől fogva a legerőtelje- 5 sebben átpolitizált tudomány- s terület. Kezdetben (XIX .század) a bécsi udvar karolta fel a nyelvészeti alapokon megalkotott „finnugor eredet” hipotézisét. A második világháborút követő kommunista rezsim pedig kizárólagossá tette a finnugorizmust nemcsak a nyelvészetben, hanem általánosan az őstörténet-kutatásban. Ahogy az antropológia, a régészet, valamint az utóbbi időben a genetika eredményei is mindinkább megkérdőjelezték ennek az elméletnek a kizárólagosságát, a társadalomban kialakult a jogos igény más tudományos megközelítések bemutatására is. A rendszerváltást követően az évtizedek óta lappangó jogos igények kielégítése céljából a piacot azonnal elárasztották a dilettáns őstörténet-„kutatók”, a leghajmeresztőbb elméletekkel borzolva a kicsit is tájékozottabb közönség idegeit. Ezek igen változatosak: a magyarság rokona a suméroknak, az óegyiptomiaknak, baszkoknak, majáknak, keltáknak, ki tudja, mely népeknek még... Olyanná vált őstörténetünk, mint az utcai kommentálok szintjén a magyar foci: mindenki ért hozzá. Némi túlzással úgy is fogalmazhatnék, hogy valaki elolvas három könyvet (legtöbbször eleve nem szakkönyvről van szó) a magyarok eredetéről, úgy érzi, mindent tud, vacsora után megír egy negyediket. Azok pedig, akiknek nem érdeke, hogy a valós magyar őstörténet elemei előtérbe kerüljenek, szíves-örömest támogatják a legnagyobb őrültségek terjesztését is, hogy nagyobb legyen a zűrzavar, s nehogy erősödjön a magyar nemzeti tudat egy reálisabb őstörténeti szemlélet révén is. Folyamatosan hangoztatják, hogy tulajdonképpen nincs is magyar nemzet, ez egy keverék, örök vesztes népség, nincs mire büszkének lennünk. Holott kár elvitatni: népünknek igenis létezik genetikai, kulturális-antropológiai magva is. Teljesen A Bugac határában megrendezett Kurultáj a magyar, hun, türk tudatú népek összejövetele. A tágan értelmezett turáni eszme mentén számos rokon nép képviselői jönnek el a törzsi gyűlésre. világos, hogy mai nemzettudatunk elsősorban nem származási alapokra épül, de ettől függetlenül a magyarságnak mind genetikailag, mind antropológiailag van olyan rétege, ami Európában ritka, viszont a magyar népesség jelentős hányadára jellemző. Ez nem azt jelenti, hogy aki nem keletről jött, az nem magyar, hiszen minden nép eredete összetett és többféle típust olvasztott magába történelme során.- Az talán elfogadottá válik, hogy származásunknak nem sok köze van a finnugor népekhez, de mi a helyzet a nyelvünkkel?- Az a szerencse, hogy megjelent egy fiatal, dinamikus tudósgeneráció, akiknek munkáját a Magyar Turáni Alapítvány is próbálja összehangolni. Elértük, hogy konferenciákon több szakterület képviselői is tudományos igényességgel szólalnak fel. Sajnos, nem minden területen tudunk érdemi vitába szállni: olyan nyelvészeink jelenleg nincsenek, akik felkészülten érvelhetnek a finnugor nyelvészekkel. Ezzel szemben elismert, jelentős kutatómunkát végző orosz, olasz, francia nyelvészek már megfogalmazták azt a kritikát, hogy önmagában a finnugor nyelvcsalád fogalma is erősen hipotetikus, mivel a finn és az ugor ágak is csak nagyon nehezen és hipotetikusan köthetők össze még tisztán nyelvészetileg is. Újabban a finnugor elmélet hívei már elismerik, hogy a magyarság és a finnugor népek kapcsolatát a genetika, antropológia és a régészet nem támasztja alá, de hozzáteszik, a nyelv igen. Sokak (köztük nyelvészek) álláspontja szerint a nyelv esetében sem egyértelmű a helyzet, és máshol vélik felfedezni nyelvi eredetünk nyomait. Igaz, a magyar nyelv nem sorolható egyértelműen a ma használt török nyelvek közé sem, de véleményünk szerint az őstürk (őshun) nyelvhez vagy a Belső-ázsiai ősibb típusú nyelvekhez jóval több köze lehet, mint a finn-ugor nyelvekhez.- Ön humánbiológusként, antropológusként genetikai vizsgálatokat folytatott a magyarság és különböző keleti népek körében. Milyen megállapításokat lehet levonni ezen kutatások alapján?- Fontos tisztázni, hogy a genetikai és antropológiai kutatások egzakt módszereken nyugszanak, és rendkívül alacsony bennük a szubjektivitás lehetősége. Az eredmények interpretálása már más kérdés, itt nagyobb szerepe lehet a személyes motivációknak. A genetikai trendeket akár több ezer évre is vissza lehet vezetni. Az Y kromoszómaelemzések révén az apai vonalak közötti kapcsolatokat lehet kimutatni, és ezek révén akár modellezni egy népességnek a mozgását, illetve az idők során a különböző népességek között bekövetkezett kölcsönhatásokat. A genetikai eredmények persze időnként ellentmondásba kerülnek a nyelvészek elméleteivel vagy egyéb kutatási eredményekkel. De ellentmondásban állhatnak az egyén önazonosság-tudatával is. Kiderülhet például egy ma Mit jelent a Kurultáj? SZINTE VALAMENNYI török és jó néhány altáji nyelvcsaládba tartozó nyelvben előforduló szó, törzsi gyűlést jelent A magyar, hun, türk tudatú népek összejövetelét, ahol harci bemutatók, versenyek, színes programok sora eleveníti fel a sztyeppéi lovas nomád népek ősi hagyományait. A kurultáj a magyarban sem ismeretlen kifejezés: Jókai Mór „Bálványosvár” című regényében leírja, hogy a székelyek„körültájt” ülnek, vagyis gyűlést tartanak. élő szlovák emberről, akinek már a nagyapja is szlovák volt, hogy génállományának nagy része keleti, magyar, esetleg részben akár egykori avar ősökre is vallhat. A magyar etnikai tömb minimum 1100 éve itt él a Kárpát-medencében, természetes, hogy ennyi idő alatt genetikailag is számos kölcsönhatás jött létre a körülöttünk és közöttünk élő népekkel. A kérdés szerintem tudományosan úgy vetődik fel, hogy az őseink honnan és mely területeket érintve érkeztek a Kárpát hazába. Az antropológia arra is alkalmas, hogy különböző népességek keveredésének, együttélésének időkeretei is tisztázhatók általa. Minden azon múlik, hogy az adatokat feldolgozó tudósok mennyire felkészültek..- Szerencsére számos honfoglalás kori lelet maradt fenn. Ezek elemzéséből mire lehet következtetni a genetika, antropológia segítségével?- Az eddigi adatok tanulsága szerint Árpád honfoglalóiban olyan antropológiai jegyek és jellegegyüttesek mutathatóak ki, melyek egészen Közép-Ázsi- ába vezethetők vissza. Ebben a térségben több ezer évvel ezelőtt a mon- golid (ez alatt nem a mai mongolokat kell érteni) nagyrassz és az európai nagy- rassz genetikai kapcsolatba került egymással. A kialakult europo-mongolid típus a mai magyarság egy részének arcvonásaiban is megfigyelhető. A hun és az avar korban bizonyos tisztán mongolid típusok is jelen voltak a Kárpát-medencében. A honfoglalás korban pedig különböző Ázsiából levezethető, de alapvetően europid típusok (keleti mediterrán, pamíri) és ezeknek a mongolid típusokkal ötvözött formái jelennek meg nagy számban, mint a turanid típus. A Kárpát-medencében a szarmaták maradványai is beolvadtak népünkbe, ezek pedig iráni eredetű lovas nomád népek voltak. Később pedig szláv, germán és más európai népekkel keveredett a magyarság. A finnugor népcsoportok és a magyarság között ezzel szemben a genetikai kapcsolat szinte egyáltalán nem mutatható ki.- Mit jelképez a Kurultáj?- Ez a Kárpát-medencei magyarság összefogásának az egyik legnagyobb ünnepe. A magyar hagyományőrzők legnagyobb seregszemléje. Mintegy 110 hagyományőrző csapat jelezte részvételét Erdélytől a Felvidékig, a Délvidéktől Kárpátaljáig. Bíró András Zsolt SZÜLETETT: Budapest, 1972.05.10. tanulmányok: ELTE Tanárképző Kar, biológia-földrajz szak, ELTE Természettudományi Kar, antropológus, humán-biológus. szakterülete a honfoglalás kora, a migrációk biológiai modellezése és az eurázsiai sztyeppe története. Számos expedíciót szervezett a Kárpát-medencében, a Balkánon és a Kauká- zus-vidéken, valamint Közép-és Belső-Ázsiába genetikai és történelmi adatok gyűjtésére. Másrészt velünk együtt ünnepel huszonnégy rokon nemzet, akik büszkén vallják őseiknek a hunokat vagy az ősi türköket. Együtt emlékeznek a magyarsággal a nagy közös ősökre. Megemlékezünk a történelemformáló Atilla nagyfejedelemről, Baján kagánról, Árpád vezérről.- A turáni népek rokonságtudata mire alapszik?- Túrán - ez az a szimbolikus terület, az ősi Irán (Perzsia) területétől északra és keletre elterülő nagy sztyeppéi vüág területe, ahonnan a legtöbb, főleg nomád türk nép származtatja magát. A tágan értelmezett turáni eszme mentén számos rokon nép- türk, altáji, mongol - képviselői jönnek el a törzsi gyűlésre. Ezek közül is, az egyik legérdekesebb a kazakisztáni Madjar törzs, akiket nemcsak a nevük köti a magyarsághoz, hanem genetikai kapcsolat is. Összekötik e lovas nomád nemzeteket az ősök hagyományaihoz való kötődés - Közép-Ázsiában, főképp vidéken igen elevenen él a keleti népek körében. A kaza- kok például generációk hosszú során át vezetik családfájukat, és minden magára valamit is adó kazah férfi hét apai ősét fel tudja sorolni.- Honnan az indíttatás önben az őstörténeti kutatásokhoz?- Kettős érdeklődés jellemezte a gyermekkoromat. Egyrészt imádtam a természetet, másrészt fáradhatatlanul jártam horgászni, gyártottam az íjakat, próbáltam vadászni. Akiben megvan ez a harcos-vadász ösztön, az tudja, miről beszélek. Mindig is biológus, régész vagy orvos szerettem volna lenni. Utóbbinak azonban nem sok köze volt a történelemhez, ezért maradt az ant- ropológusi terület, azon belül is a történeti antropológia. Az öcsém szintén történész lett, úgyhogy ez valószínűleg családi örökség. « I i i
