Tolnai Népújság, 2012. augusztus (23. évfolyam, 179.-204. szám)
2012-08-30 / 203. szám
ÉLETMÓD EGESZSEG Anyám nekem adta a méhét Svédország Hamarosan újabb transzplantációs csúcskísérlet következik Ritka es szinte lathatatlan A MAYER-ROKITANSKY-KUSTERhauser szindróma egy nagyon ritka fejlődési rendellenesség, melynek következtében hiányzik vagy nagyon rövid a hüvely, a méh pedig vagy alulfejlett vagy ugyancsak hiányzik. Általában a petefészkek működnek és a külső nemi szervek rendben vannak. becslések szerint minden 4000-5000 szülésre esik egy ilyen rendellenesség. A betegségkiváltó oka nem ismert. A tét nagy: a méhátültetés még csak kísérleti stádiumban jár, ennek ellenére van, aki vállalná a kockázatot leendő gyermeke érdekében A modern orvostudomány minden sikere ellenére a transzplantációs eljárások még ma sem váltak rutinbeavatkozásokká. Különösen az nem, amelyikre hamarosan Svédországban kerül sor. Moa Ottos- son - anyja segítségével - fogja valóra váltani kisbabáról szőtt álmait. A 25 éves Moának fejlődési rendellenesség miatt nincs méhe, ezért 56 éves anyja méhét fogják a lánya testébe ültetni. JELENTKEZETT A MŰTÉTRE Moa 16 éves koráig nem tudott betegségéről, pontosabban az állapotáról. De a menstruációja csak nem akart megérkezni, ezért orvoshoz fordult. A nőgyógyász már a felületes vizsgálat után nagyon meglepődött: a lánynak nincs méhe. Azt nem tudtd1 megmondani alaposabb vizsgalat nélkül, hogy mi okozta a lánynál ezt a bajt. Á lány két és fél évvel ezelőtt ismerkedett meg a szintén 25 éves Erikkel, és miután kiderült, hogy kapcsolatuk egy életre szólónak ígérkezik, szóba került a családalapítás. (Természetesen a lány már megismerkedésük első hónapjában elmondta a fiúnak, hogy milyen rendellenességgel küzd.) A fiatal párban felmerült, hogy esetleg örökbe fogadnak egy babát, de a múlt év szeptemberében Erik elcsípte a tévé egyik műsorát, amelyikben arról volt szó, hogy egy svéd kutató- és orvoscsoport méhátültetést tervez. Azonnal felírta az adatokat, az orvos nevét és egy e-mailt küldött neki. Alig 20 perc múlva kapott választ, miszerint Moa tökéletes kísérleti alany lehet. ANYJA MÉHE LESZ AZ ÖVÉ Alapos kivizsgálást követően végül ez az orvoscsoport mondta ki, hogy a lánynak egy különleges születési rendellenesség, a Mayer-Rokitansky-Küns- ter-Hauser-szindróma miatt hiányzik a méhe. Az orvosokkal konzultálva Moában felmerült, hogy édesanyja lehetne az ideális donor. A mama nagyon pozitívan állt a témához. Anya és lánya alaposan átbeszélte a dolgot. A mama is tökéletesen moa nem csak azért vállalja a műtétet, hogy saját gyereke szülessen. Reményt szeretne adni azoknak, akik hasonló problémával küzdenek. Ám az is igaz, hogy sokan a természet rendjébe való durva beavatkozásnak tisztában van azzal, milyen kockázatokat rejt számára is az operáció. Először is komoly hasi műtét vár rá, mert a méh kivételét ebben az esetben nem lehet laparoszkóppal vagy a bikinivonalban megoldani. „Moának nehezebb lesz - mondja az anya. - Az én dolgom befejeződik az operációval. Moára viszont nagyon kemény hónapok várnak. Ez jobban izgat, mint maga a transzplantáció.” Moa így fogalmazott: „Ha nem tartják a méhátültetést. De Moát ez nem érdekli, ő csak reménykedik és szeretné, hogy a többi, hasonló cipőben járó lány és asszony ne érezze azt, hogy ők valamiféle csodabogarak. „Csak éppen a természet kibabpróbálnám meg ezt a súlyos és nem kockázat nélküli beavatkozást, akkor egy életen át szemrehányást tennék magamnak.” Nagy a tét, hiszen a méhátültetés még csak kísérleti stádiumban jár a világ fejlett országaiban is. Egy korábbi ilyen műtétet már végrehajtottak 2000-ben Szaúd-Ará- biában, amikor egy 26 éves nő egy 46 éves halott asszony méhét kapta meg. Sajnos a beültetett szerv miatt különböző rált velünk, amikor egy fontos szervünk hiányával születtünk meg. szerencsére ez nem örökölhető, és mivel nagyon kevés lány születik ilyen rendellenességgel, igazából nem sok tudható róla.” komplikációk léptek fel, és a beültetett méhet 99 nap után el kellett távolítani. A svéd klinikai orvos- és kutatócsoport vezetője, dr. Mats Brannstrom 1999 óta foglalkozik a méhátültetés izgalmas kérdéseivel, és úgy gondolja: ő és csoportja most már készen áll arra, hogy a sikeres transzplantációt végrehajtsa. A két legnagyobb rizikófaktor: a nagy vérveszteség és a kilökődés veszélye. „Sokkal bonyolultabb egy ilyen méhátültetés, mint akár egy vese-, egy máj- vagy szívtranszplantáció - mondja az orvos. - El kell kerülni ugyanis a túlzott vérzést, viszont meg kell győződnünk arról, hogy elegendő, a méhet tápláló eret ültettünk át. A kismedencében kell végezni a műtétet, mélyen a testben és ez sem könnyíti meg a munkánkat.” Másoknak is mintát és reményt szeretne adni Az elmúlt néhány évtizedet nyugodtan nevezhetjük a transzplantációk, a szerv- átültetések korának. Ebben az időszakban vált lehetségessé a régi álom: új szervet kapni a rossz vagy beteg régi helyett. Bán Judit HÍRSÁV Gyarapodunk: csak hízunk és hízunk általában a mozgássze- gény életmódot és a magas kalóriaértékű étrendet okolják leginkább a szakértők a járványszerűen terjedő elhízásért. Egy nemzetközi kutatás viszont azt bizonyította be, a kevés mozgás nem játszhat túl nagy szerepet az elhízásban, mert az ősi vadászó-gyűjtögető életmód, illetve a mai nyugati lakosság energiafelhasználása nem lényegesen különböző! Az Egészség- ügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint 2015-re minden tizedik ember elhízott és minden harmadik túlsúlyos lesz. Fókákban talált influenzavírus AMERIKAI KUTATÓK Új inf- luenzavírus-törzset azonosítottak borjúfókákban, amely potenciálisan hatással lehet más állatok és az ember egészségére is. A kutatók szerint egy korábban madarakat fertőző vírusból kifejlődött új H3N8 vírustörzs okozhatta tavaly a borjúfókák pusztulását New England partjainál. A felfedezés ráirányítja a figyelmet annak lehetőségére, hogy nem várt forrásokból is elindulhat'égy influenza-világjárvány. Jóga segít visszanyerni az egyensúlyérzéket A RENDSZERES JÓGA segítette visszanyerni szélütött emberek egyensúlyérzékét egy amerikai tanulmányban. Az Indianai Egyetem kutatói követéses vizsgálatukba 47 embert vontak be, akik legalább hat hónappal korábban szenvedtek el szélütést. A nyolc hétig tartó jógaoktatás alatt valameny- nyi páciens egyensúlyérzéke javult - összehasonlítva azokkal a sorstársaikkal, akik ugyanakkor kaptak gutaütést, de irányított jógatréningen nem vettek részt. Transzfuzió nélkül: minden cseppért kár szívsebészet Vérátömlesztés nélkül is sikeres lehet a bonyolult szívműtét Bizonyítható: a rossz alvás öregíti az agyat Legtöbbször valamilyen szektához tartozás, vallásos meggyőződés az indoka a transzfúzió elutasításának. Amerikai orvosok harminc év alatt 322 olyan szívbeteget operáltak, aki a vérátömlesztés semmilyen formáját nem fogadták el. Ezért olyan technikát dolgoztak ki, amely a legtöbb vért próbálta „átmenteni” a mű- tött páciensnél. Mivel náluk a gyógyulási adatok és későbbi sorsuk pontosan ismert volt, azokat összehasonlították az azonos nemű, korú és be- tegségű páciensek adataival. A kontrollcsoportot nem volt nehéz összeállítani: ugyanezen idő alatt a vizsgálatot folytató szívsebészeti osztályon csaknem 50 ezer beteget műtötték transzfúzióval. Belőlük emelték ki azokat, akik mindenben hasonló esetek voltak. A vérátömlesztést nem engedélyező betegeknél a vért konzerváló módszer az volt, hogy olyan Gép keringteti a vért A nagy, nyitott szívműtétekhez az operációs technika miatt sok vérre van szükség. A bonyolult szívműtétek közben a páciens saját szíve nem működik és a vérkeringést a szív-tüdő pumpa biztosítja, melyben a vért a gép tölti fel folyamatosan oxigénnel. A vérpótlást elvetők jobban jártak vékony csöveket használtak a betegek saját vérének optimális keringtetésére, mint a gyermekműtéteknél. Az operáció előtt a betegeknek sok vasat és mindenféle vitamint adtak, és az orvosok különleges technikával dolgoztak. Érdekes, a vérpótlást visszautasító betegcsoportban a szívműtétet követően ritkább volt (!) többféle szövődmény, például az infarktus vagy a vérzés, és ezek a páciensek rövidebb ideig szorultak lélegeztetésre is. Végeredményben azonban mind a műtét utáni egyeszten- dős, mind a húszéves eredmények gyakorlatilag azonosak voltak a két betegcsoportban. ■ az alvás mennyisége és minősége kapcsolatban lehet a szellemi leépüléssel - mondták a kutatók az amerikai Alzheimer Szövetség nemzetközi konferenciáján. 15 ezer nő adatait elemezve jutottak arra, hogy azok, akik naponta átlagosan öt óránál kevesebbet vagy kilenc óránál többet aludtak, gyengébben teljesítettek a mentális teszteken azokhoz képest, akik átlagosan naponta hét órát töltöttek alvással. A túl kevés és a túl sok alvás két év öregedéssel egyenértékű romlást okozott a mért kognitív képességekben. Az évtizedekig tartó követéses vizsgálatban azt is megfigyelték a kutatók, hogy azok a nők, akiknek az alvásideje jelentősen megváltozott az évek során, gyengébben teljesítettek a későbbi teszteken függetlenül attól, hogy mennyi volt az eredeti alvási igényük és az időtartamuk. A kutatásvezető szerint az alvási idő jelentős megváltozásának hátterében az úgynevezett cirkadián ritmus - az alvás és ébrenlét 24 órá$ ritmusának - felborulása állhat, ezért romolhatnak az érintettek kognitív funkciói. ■ ■ Az alvási ritmus befolyásolja az öregkor minőségét is. t ¥ > é i * i
