Tolnai Népújság, 2012. augusztus (23. évfolyam, 179.-204. szám)
2012-08-29 / 202. szám
IWlWlllMilllllltlllilliHllllllllllllilil Ilii III il I illiliiPI 4 INTERJÚ 2012. AUGUSZTUS 29., SZERDA szociálfeudalizmus Csak a lángost szeretjük, a lángost sütőt nem! Valódi tőketulajdonosok nélkül nincs hatékony kapitalizmus. A szegénység egyenletes terítése még mélyebb szegénységet hoz A MUNKÁBAN LAKIK A GAZDAGSÁG A munka, a termelés tisztelete nélkül nincs fejlődés - mondta Demján Sándor, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének ügyvezető elnöke, amikor válaszolt munkatársunk kérdéseire. Azt is hangsúlyozta: nem most kell feltalálni a meleg vizet. Lengyel János- Többlettermelés nélkül nincs fejlődés - mondta Demján Sándor. Hozzátette: ha nem termelünk többet, akkor nincs miből visszafizetni az eddig hitelből finanszírozott vacsorát, azt az ebédből kell megtenni. így a megszokott három étkezés helyett egy marad. És nem csak képletesen szólva, hiszen törleszteni kell a korábban felvett hiteleket.- Hát ez elég ijesztően hangzik...- Növekedésre van szükség! Új termékeket kell előállítani, olyanokat, amelyek eladhatók a piacon. A kormánynak pedig segítenie kell az exportképességet. Ninos a siker megígérve! A jó döntésekhez vezető úton sajnos időnként hibákat is elkövetünk, mégis vállalni kell a kockázatot.- A szövetség legutóbbi elnökségi ülésén a miniszterelnök jelenlétében keményen fogalmazott. Ezek után sokan Demján-tervet emlegettek. Van alapja?- Nem szeretem az ilyen hivatkozásokat. Nem most kell feltalálni a meleg vizet. A világban számos jó példa van, át kell venni, adaptálni azokat. Nem Nobel-díj-várományos ki- talációkra van szükség. Meg kell nézni, hogy melyik ország jött ki hasonló helyzetből sikeresen.- Mikor van esélye a magyar gazdaságnak?- Csak ha forrást teremtünk a növekedéshez, ha a fejlesztés és beruházás abszolút előnyt élvez. Akár az államadósságot is lehet növelni, ha jó célra, termelést segítő fejlesztésre használjuk fel.- Van forrás?- Van. A magyar állam még mindig mérhetetlenül drága. Ebben persze mindenki egyetért, de ha a saját területéről vagy róla van szó, akkor már jajveszékel. Sok az állami alkalmazott, kiterjedt a rendszer. Azt kell megnézni, hogy adott GDP mellett mekkora létszámot lehet eltartani. Elismerem, hogy egy ilyen cselekedet a politika szempontjából kényelmetlen. Az emberek többsége sajnos azt sem tudja, hogy mi az a GDP, mi az az értékarány. Ők egyszerűen jobban akarnak élni. És várják a csodát.- Csodák pedig ritkán vannak..- Lássuk be: a munka, a termelés tisztelete nélkül nincs kibontakozás. A fiatalok jelentős része nem így gondolkodik. Ha elapad a szakember-utánpótlás, akkor nagy baj van. Máris rossz az a arány, ha négy dipDemján Sándor szerint jobb lenne az uniós források gazdaságélénkítő hatása, ha nem dísztereket építenénk lomásra jut egy szakmunkás. Nem adminisztratív szabályozásért kiáltok, de végre valakinek el kellene mondani a fiataloknak, hogy sokkal magasabb lesz a jövedelme, ha egy tisztességes szakmát tanul, és abban megvalósítja magát, mintha diplomásként jár tanfolyamról tanfolyamra, és mégsem kap munkát. Nem a diplomásoké, hanem a szakmunkásoké a jövő! Európában szakmunkásból hiány van, a diplomásokkal pedig Dunát lehet rekeszteni. Tehát a felesleges diplomást nem fizetheti az állam, hiszen ezt csak a termelő ember terhére tudná megtenni, ami felborítja a társadalmi egyensúlyt.- Mit tehetnek a magyar vállalkozók?- Az összefogás még válságos időben is sokat segít. A tőkeszegénység felerősíti az együttműködést, és kell, hogy hallassák a hangjukat. Magyarország léte azon múlik, hogy fejlődik-e a gazdaság. Bármennyire fáj, tudomásul kell venni, hogy alkalmazkodnunk kell. Csak az az ország lehet független, ahol az államadósság 50 százalék alatt van, amely nem szorul hitelekre, könnyen finanszírozza magát, ahol munkára épül a jövő. A függetlenséget tehát csak munkával lehet biztosítani. Amíg nem jön el ez a idő - ha eljön egyáltalán -, addig nekünk kommunikálni kell a világgal, mégpedig a rászorultságunkkal arányosan. El kell fogadtatni a terveinket, bizalmat kell építeni, hogy jöjjön ide a tőke, s bízzanak a magyar termékekben. Ha minden változatlan marad, akkor előfordulhat, hogy 20-25 év múlva 99 euró lesz az átlagnyugdíj, mert nem lesz, aki befizesse a közterheket. Ez borzalmas perspektíva. Az öröklött helyzetet csak nagyon bátor és jól végiggondolt stratégiával, fejlődőképes gazdasággal lehet megváltoztatni. Ha csak a számokat nézzük, Európában majdnem kilátástalan a helyzet, de aki talál egy jó stratégiát, az kiemelkedhet a szegénységből. Jól látható, hogy Európában is élelmiszer- hiány lesz, ez új kihívást jelenthet hazánknak. De akkor például nem nehezíteni kell az öntözést, hanem kötelezővé kell tenni. Azt büntetném meg, aki tudna öntözni, de nem teszi. NÉMA diplomásoké, hanem a szakmunkásoké a jövő! A POLITIKA hitelből nem ígérhet és nem osztogathat jólétet, mert akkor mindenki elhagy bennünket. ELŐFORDULHAT, HOGY 20-25 év múlva 99 euró lesz az átlagnyugdíj, mert nem lesz, aki befizesse a közterheket Ez borzalmas perspektíva. Névjegy DEMJÁN SÁNDOR (BÖrVefy, 1943. május 14.) bizonyos felmérések szerint a leggazdagabb magyar vállalkozó Magyarországon 300 milliárd forintot érő vagyonával. 1965- ben szerzett a diplomát a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskolán. Az iskolai évek után a Gárdonyi ÁFÉSZ-nál helyezkedettel, később a Gor- sium ÁFÉSZ elnöke. 1973 és 1986 között a Skála szövetkezeti közös vállalat vezérigazgatója. 1986-90 között a Magyar Hitelbank elnöke, 1990- től a Közép-európai Fejlesztési Társaság, 1991-től a Közép-európai Beruházási Társaság vezérigazgatója. 1996-ban megnyitotta a Bank Centert, a Gránit Pólus Rt.-t és a Pólus Centert. 1999-ben megnyitotta a WestEnd City Centert, 2000- ben a Pólus City Centert Pozsonyban, majd 2005-ben a Silesia City Centert Katowice városában. 2008-ban bevásárolta magát az orosz állami lottóba. ügyvezető elnöke az egyik legnagyobb magyar munkáltatói szervezetnek, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ), valamint elnöke a takarékszövetkezetek érdekvédelmi szervezetének, az Országos Takarékszövetkezeti Szövetségnek (OTSZ). Nevéhez fűződik a 2003-ban alapított Prima Primissima Díj. (forrás: Wikipédia)- A vállalkozók felkészültek a változásokra?- A magyar kis- és közepes vállalkozások többsége a létéért küzd, nem jut hozzá a korszerű eszközökhöz, nincs szervezet, amely segítené a piacra jutását, társadalmilag nem elismert. A gürcölésének elismerése helyett még mindig szitokszó a neve. Pedig tudhatnánk, hogy a szegénység egyenletes terítése újabb szegénységet jelent. Bátran kellene támogatni a vállalkozásokat, hogy fejlődhessenek, több embert foglalkoztassanak. De a média sem ezt népszerűsíti...- Miért? A médiának is érdeke, hogy jól menő vállalkozások legyenek, mert akkor van hirdetés és előfizetés...- A dolognak van előzménye. A rendszerváltozáskor az értelmiség, s vele együtt a sajtó nem vitte végig a folyamatot. A politika pedig azt akarta sugallni az embereknek, hogy ő a megmentő. Holott a polgár éppen abban különbözik a másik embertől, hogy önálló, s őt ne mentse meg senki, csak hagyják dolgozni. Akkor a szociálfeudalizmus- ból, egy jobbágyrendszerből felszabadult tőke nélküli ország tért át tőke nélkül a piacgazdaságra. Az emberek úgy gondolták, kell ez nekik, hiszen az a másik rossz volt, de ez az új olyan legyen, ahol nincs tőketulajdonos. Ezt sugallta a sajtó, az értelmiség és a politika is. Csak hát valódi tőketulajdonos nélkül nincs hatékony kapitalizmus.- A lángost szerettük, de a lángost sütőt nem...- így van. Milyen piac az, ahol nincs vevő? Attól nem is lesz, ha csak imádkozunk, nem ömlik ide az euró, s nem engedik el a hitelünket. Bővített újratermelésre van szükség, ahol nő az ipari termelés, az agrárium, a tradicionális turizmus és a termelő logisztika. Magyarország tőkeellátottsága a Visegrádi országok közül a legszerényebb. A politika hitelből nem ígérhet és nem osztogathat jólétet, mert akkor mindenki elhagy bennünket. Mi ezért sem politizálunk, de korrekt kapcsolatra törekszünk a nép által megválasztott kormánnyal.- Az uniós források segíthetnének?- Jobb lenne a gazdaságélénkítő hatásuk, ha nem dísztereket, ravatalozókat, városi strandokat építenénk, hanem termelőüzemeket. Ezért mondom, hogy szerintem a források 60-70 százaléka kidobott pénz. A strandnak nem az a baja, hogy van, hanem az, hogy a közösségnek évente még több tízmillió forintjába kerül. És minden évben... 4
