Tolnai Népújság, 2012. augusztus (23. évfolyam, 179.-204. szám)

2012-08-03 / 181. szám

GAZDASAG 5 2012. AUGUSZTUS 3., PÉNTEK ■Hillili llllllllliiBlilllH—ili IMIIIIIlllllHllll 11 I I llllllllllllill Engedhetünk a tranzakciós illeték kérdésében S. 0. S. jelzés a fürdőktől szép kártya Miért csak a szálláshelyeket részesíti előnyben a rendszer? nyilatkozat Ha az érvek meg­győzők, akkor lehet módosí­tani a Magyar Nemzeti Bank megadóztatásán - mondta Giró-Szász András a TV2-ben az EU/IMF-tárgyalásokkal kapcsolatban. A kormány a központi bank tranzakcióira is kivetné az illetéket, ami akadá­lya lehet a megállapodásnak, • ugyanis a nemzetközi szerve­zeteknek komoly fenntartásai vannak ezzel szemben. A tárgyalások második for­dulójáig még van ideje a kor­mánynak arra, hogy kialakítsa álláspontját a vitatott kérdé­sekben. Ha a forint árfolyama nem gyengül érdemben, és a magyar államkötvények hoza­ma sem emelkedik jelentősen, akkor a kormány valószínűleg keményebb lehet a szeptember­ben folytatódó tárgyalásokon. A forint 10 hónapos csúcs közelében stabilizálódott az elmúlt napokban, 280-as szint közelében, és a 10 éves magyar állampapírok hozama 7,5 szá­zalék alatt mozog, ami szintén viszonylag kedvezőnek mond­ható. Amíg az államadósság finanszírozása is akadályta­lanul zajlik, addig a magyar delegációnak nem lesz sürgős a megegyezés. Az IMF-tárgyalások kap­csán kulcsfontosságú lehet a nemzetközi folyamatok, így az eurózóna adósságválságá­nak alakulása. Ha az Európai Központi Bank tisztségviselői stabilizálják a gyenge orszá­gok kötvénypiacait, és nem ér­keznek további negatív hírek, akkor sokáig elhúzódhatnak a hiteltárgyalások. Ellenkező esetben a kormánynak valószí­nűleg nem csak a tranzakciós illetéken kell változtatnia a gyors megegyezés érdekében. ■ VG Giró-Szász András bizakodó Szép-kártya számokban (június) ■ munkáltató: 17 ezer 667 ezer ■ munkavállaló: ■ elfogadóhely: feltöltött összeg: 43 Mrd Ft FORRÁS: NGM A fürdőszövetség a pesti Palatínus strandról S. O. S. léggömböket küldött a Parlamentbe a fürdők kéréseivel. Kevesebben fizetnek SZÉP kártyával, A SZÉP kártya az üdülési csekk forgalmának csak mindössze a negyedét hoz­ta össze a hazai fürdőkben az év első hat hónapjában. Vég Márton A SZÉP kártya tulajdonosok sokszor csak a fürdők pénz­tárainál szembesülnek azzal, hogy kártyájukkal nem tudnak belépőt vásárolni, mert annak idején nem kértek a cafete- ria-rendszer szabadidő zsebére feltöltést. A kormányrendelet pedig nem teszi lehetővé az al- számlák közötti évközi átcso­portosítást. A Magyar Fürdő- szövetség álláspontja továbbra is az, hogy a fürdők SZÉP kár­tya forgalmának fellendítése érdekében arra lenne szükség, hogy valamennyi zseb átjárható legyen a fürdők irányába, an­nak mintájára, ahogyan azt a szálláshelyek esetében sikerült megoldani. A SZÉP kártya az év első hat hónapjában az előző év üdülési- csekk-forgalmának a negyedét hozta mindössze össze a hazai fürdőkben. A Magyar Fürdőszövetség tegnap S. 0. S léggömböket küldött a Parlamentbe a hazai fürdők kéréseivel. A 200 darab vészjelző léggömb azon fürdő­ket szimbolizálta, ahol SZÉP kártyával már lehet fizetni. Az alacsony érték indoka, hogy a fürdők az év első hónapjaiban csatlakoztak a rendszerhez, és váltak kártyaelfogadó he­lyekké. Kiemelt problémának tartják, hogy a fürdőszolgálta­tások a rekreációs alszámlára kerültek, amely megnehezíti az igénybevételt. Az üdülési- csekk-forgalom az első hat hó­napban 60 százalékkal esett vissza, mely a SZÉP kártya for­galommal együtt is 35 százalé­kos csökkenés az elmúlt évhez képefet:“u“ fwwlÁtat.i' „A kezdeti nehézségek ellené­re kezdi beváltani a reményeket a SZÉP kártya, júniusban ez a jelentős elmaradás már csak 20 százalék volt” - mondta lapunk­nak Vancsura Miklós. A fürdő- szövetség elnöke szerint a SZÉP kártya teljes körű elfogadtatása és az üdülési csekkhez mért for­galom elérése 1,5-2 év múlva várható, azonban addig a für­levélben hívta fel a nemzet­gazdasági tárca figyelmét a SZÉP kártyával kapcsolatban felmerült problémákra a Ma­gyar Utazási Irodák Szövetsé­ge. Szerintük az egyik fő prob­léma, hogy csak a szállodák, dők így keletkezett fenntartási költségeik fedezetét máshonnan kénytelenek előteremteni, mely átlagosan a bevételeik 15 szá­zalékát is elérte. A fürdőkben történő felhasználás niellett az uszodákban történő felhaszná­lás mellett is lobbiznak, hogy a rekreációs tevékenységek ezen köre is bekerüljön elszámolha­tó összegként. A szövetség úgy tudja, több milliárd forint érté­kű csekket nem használtak fel eddig. ■ Kellene egy Ida technikai igazítás, hogy többen liMTnAllnuMAlc a SZÉP kártyát a fürdőkben. A Nemzetgazdasági Minisz­térium is tud róla, hogy a fel­használók nem minden esetben rendelkeznek kellő információ­val arról, hogy melyik zsebből mely szolgáltatásért fizethet­nek, illetve hogy a szálláshely szolgáltatáson kívül nincs át­szállásadók felé nyitott a rendszer. Kártyát ugyanis magánszálláshelyre utazási iroda nem fogadhat el, hiába ő szerzi a vendéget, csak köz­vetlenül a szolgáltatást nyújtó szálláshely. Úgy látják, válo­járhatóság a zsebek között, és utólagos átcsoportosításra sincs lehetőség. Adataik szerint idén június végéig 17 ezer munkál­tató több mint 667 ezer dolgo­zója rendelkezett SZÉP kártyá­val. A munkáltatók a kártyákra több mint 43 milliárd forintot töltöttek fel. A három kibocsátó vállalatcsoport által megkötött elfogadóhelyi szerződések szá­ma pedig elérte a 32 ezret. A működés megkezdésével párhuzamosan oldották meg a kibocsátók az egymás ter­mináljain való fizetést, amely már lehetővé vált. Ahhoz, hogy valaki mindegyik kibocsátó ál­tal kiadott kártyát el tudjon fo­gadni, mindegyik kibocsátóval elfogadóhelyi szerződést kell kötnie, mivel ez a szerződés te­remti meg jogilag a kapcsolatot közöttük, ennek alapján lehet a tranzakciókat lebonyolítani. Ha ez teljesül, a terminálos keresztelfogadás már csak tech­nikai kérdés. gat a szolgáltatók között a kormányrendelet azzal, hogy előnyben részesíti a szállodá­kat stb. az utazási irodákkal szemben, melyek ugyanolyan fontos szereplői a turizmus­nak, mint a szállodák. Az utazási irodák is lobbiznak, mert úgy érzik, hátrányban vannak HÍRSÁV Négy százalék elégedett a helyzettel A magyarok 4 százaléka tartotta jónak a gazdaság helyzetét júniusban, míg a nemzetközi átlag 37 száza­lék - derül ki az Ipsos piac­kutató legújabb, 24 országra kiterjedő felméréséből. Az eredményekből kitűnik: csak a spanyolok és az ola­szok látják rosszabbnak a gazdasági helyzetet a ma­gyaroknál: mindkét ország­ban 3 százaléka ítéli meg kedvezően országa gazdasá­gi helyzetét. Kötvénykibocsátás Törökországban Magyarország török és aze- ri pénzintézetekkel tárgyalt helyi valutában denominált magyar államkötvény-ki­bocsátásról - jelentette török illetékesekre hivatkozva a Reuters. A hírügynökség értesülése szerint egy nagy török brókercég kapott man­dátumot a kibocsátás lebo­nyolítására. A török tőkepia­ci felügyelet megerősítette, hogy az illetékes tőzsdei és állami szervek dolgoznak a magyar kibocsátás szabály­zatán. A hírrel kapcsolatban az Államadósság Kezelő Köz­pont Zrt. (ÁKK) az MTI-vel közölte: „a magyar állam az IMF/EU tárgyalások sikeres lezárása előtt nem tervezi külföldi devizában denomi­nált állampapírok nyilvános kibocsátását”. A hús áfájának csökkentését kérik A nemzeti támogatások meg­emelését, kedvező kama­tozású hitelek felvételének biztosítását és az alapvető élelmiszerek - köztük a hú­sok, valamint a tojás - álta­lános forgalmi adójának je­lentős csökkentését javasolja a szaktárcának a Vágóállat és Hús Szakmaközi Szerve­zet és Terméktanács (VHT), valamint a Baromfi Termék Tanács (BTT). A VHT elnö­ke szerint eddig a sertés- és húsmarhaágazatban a hőség miatt 3,5-4 milliárd forintos kár keletkezett, és ez várha­tóan még nőni fog. A BTT el­nöke szerint a baromfitartók eddig mintegy 4,15 milliárd forint kárt szenvedtek el a nagy meleg miatt. Mások levetett köpenyében dolgoznak a magyar nővérek adományok Visszaesett a behozatal, de így is milliárdos értékben érkezik a kórházakba használt berendezés Ne tévesszen meg senkit, ha egy magyar kórházban német vagy angol nevet olvas egy or­vos vagy nővér köpenyén, eset­leg egy külföldi intézmény ne­vét látja a kórházi ágyneműjén. A betegágyak mellett ugyanis kórházi textíliák, ezen belül is munkaruhák érkeznek a leg­nagyobb tételben adományként a nyugat-európai kórházakból. Becslések szerint milliárdos nagyságrendű használt egész­ségügyi gép, berendezés jön be még napjainkban is külföldről, annak ellenére, hogy ez iga­zán a kilencvenes évekre volt jellemző. Akkor gyakorlatilag bármit elfogadtak adomány­ként a kórházak. Ma már azon­ban, az elmúlt csaknem két évtized fejlesztéseinek köszön­hetően az intézmények váloga- tósabbak lehetnek - mondta la­punk érdeklődésére a Magyar Kórházszövetség elnöke. Rácz Jenő hozzátette: a használt-im­port visszaesésében az is szere­pet játszik, hogy sok esetben je­lentős összegeket kellett a kissé leharcolt gépek használhatóvá tételére fordítani. Miként az is, hogy az adományozók már nem olyan nagylelkűek, és az elszállítást nem finanszíroz­zák, miközben ez gyakran töb­be kerülne, mint maga a szál­lítmány. Ez alól a betegágy és a kórházi textília a legjellemzőbb kivétel, mindkettő nagyon kell, mozgatható ágyakból 35 millió forint értékben érkezett tavaly és még használtan is jó minő­ségben érkezik hazánkba. A kórházi adományozás szer­vezésében immár két évtizede élen járó, ezért kiterjedt kap­csolatrendszerrel rendelkező Máltai Szeretetszolgálat kom­munikációs vezetője megerő­sítette lapunk megkeresésére: jelenleg már ők is csak olyan dolgokat fogadnak el, amelyek minőségileg kifogástalanok és a szállítási költség ellenére is megéri őket behozni az ország­ba. Romhányi Tamás jelezte: ha valamelyik intézmény kife­jezetten kéri őket, hogy szerez­zenek be leselejtezett, de még használható eszközöket, be­rendezéseket a számára, akkor viszont a szállítási költségeket neki kell állnia. A Máltai Szeretetszolgálat is leginkább betegágyakat és tex­tíliákat hoz Magyarországra. De elektromosan mozgatható kórházi ágyakból mintegy 35 millió, mechanikusból is 15 millió forint értékű érkezett hazánkba csak tavaly. A mál­taiakon keresztül az intézmé­nyek jelentős mennyiségű or­vosi eszközhöz, berendezéshez, gyógyászati segédeszközhöz jutottak az elmúlt esztendőben, a segélyszervezet raktárában - a piaci ár 25 százalékán szá­molva - 85 millió forint értékű ilyen adományt tartottak nyil­ván. ■ H. É.

Next

/
Oldalképek
Tartalom