Tolnai Népújság, 2012. augusztus (23. évfolyam, 179.-204. szám)
2012-08-24 / 198. szám
2012. AUGUSZTUS 24., PÉNTEK GAZDASÁG 5 Elillanó gyógyszerprolit egészség Hanyatlásra panaszkodnak a büdzsé vitája előtt a gyártók Gyógyszeripari befizetések aránya a gyógyszerkasszában g 2003 04 05 06 07 08 09 10 11 2012 1 VG-GRAFIKA ; Mobilhoz és BKV-jegyhez mérik magukat Bíróság helyezte vissza állásukba a kényszemyugdíjba küldött bírákat munkaügyi perek sora várható azután, hogy a Zalaegerszegi Munkaügyi Bíróság két, év elején kényszernyugdíjazott bírót is visszahelyezett tegnap tisztségébe. Mert bár a precedensjogot a magyar ítélkezési gyakorlat nem ismeri, a mostani döntés iránymutató lehet a hasonló ügyekben - nyilatkozta lapunknak egy munkajogi szakértő'. Azzal kapcsolatban, hogy mikor várható döntés, illetve jogszabály a többi korhatárt betöltött állami alkalmazott kötelező nyugdíjba vonulásáról, a Nemzetgazdasági Minisztérium úgy tájékoztatta lapunkat: „Az ügyben jelenleg is szakértői szintű egyeztetések, modellezések folynak, az érintett szervezetek hatásszámításokat végeznek." ■ A kényszernyugdíjtörvényt az AB megsemmisítette, de az állását senki nem kapta vissza. Mint arról lapunk is beszámolt: ez év január 1-jén lépett hatályba a jogszabály, mely a bírák kötelező felmentését a korábbi 70 éves korról az irányadó nyugdíjkorhatárra, jelenleg 62 évre szállította le. A rendelkezést július közepén visszamenőleges hatállyal eltörölte az Alkotmánybíróság, mert az - megítélése szerint - formai és tartalmi szempontból is sértette a bírói függetlenség alkotmányos követelményét. A bírók ezt követően Áder János köztársasági elnöktől várták, hogy visszahelyezi őket tisztségükbe, ám az államfő közölte: erre nincs alkotmányos lehetősége. Az AB határozata egyébként egyértelművé teszi, hogy „a felmentett bírák szolgálati jogviszonya nem áll helyre az alkotmánybírósági döntés erejénél fogva”. Ezt a patthelyzetet oldhatják fel a munkaügyi bíróságok. A bírák kényszernyugdíjazásához hasonló ügy a kórház- és klinikaigazgatók nyugdíjba küldése is. Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter bejelentette: az állami alka- mazottak kötelező nyugdíjba vonulásával az állam mintegy 20 milliárd forintos megtakarítással számol. ■ H. É. A drasztikusan emelkedő kutatás-fejlesztési költségek mellett a kormányzati megszorítások is jelentősen rontják a gyógyszeripari cégek jövedelmezőségét. A top 500-ban ma már csak a legnagyobbak tudnak megkapaszkodni. Haiman Éva A világ 500 legnagyobb vállalata között mindössze 10 gyógyszeripari vállalat van, és a legnagyobb gyógyszercég is csak a lista 103. helyére tudott felkapaszkodni - derül ki a CNN toplistájából. Ez is bizonyítja, hogy rég elmúltak azok az idők, amikor a gyógyszeripar még nagy profitot termelő, hihetetlenül jövedelmező iparág volt - mondta az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének elnöke egy sajtóbeszélgetésen. Leitner György elsősorban azzal a szándékkal közölte mindezt, mert szerinte még mindig tartják magukat az elképesztő nyereségességről szóló „városi legendák”, miközben hamarosan kezdődik a jövő évi költség- vetés vitája a parlamentben. Ennek során egyebek mellett a gyógyszertámogatások további radikális lefaragásáról döntenek majd várhatóan a honatyák. Arról, hogy - amint azt a Széli Kálmán-tervel előírják - a jelenlegi, a 2011-esnél eleve 30 százalékkal már kisebb, 276 milliárd forintos gyógyszer- kasszát csökkentsék-e további 100 milliárd forinttal. A megtakarítások nem kis részét a gyógyszerek termelői árának csökkentésével kívánja elérni a kormány. Leitner György emlékeztetett arra, hogy az elmúlt tíz esztendőben még a tízet sem érte el azoknak a receptköteles orvosságoknak a száma, amelyek árát megemelhették a gyártók, amelyeknek ugyanakkor az utóbbi években egymás után kellett engedni termékeik árából, különben elveszítették volna a támogatást. A kényszerű árcsökkentés azért is érinti érzékenyen a cégeket, mert a gyógyszeripar jövedelmezősége más okoka jelenleg Magyarországon kapható támogatott gyógyszerek több mint 98 százalékának egyhavi adagjáért kevesebbet kell fizetni, mint egyhavi mobiltelefon-előfizetésért. A vényköteles orvosságok csaknem kétharmada olcsóbb, mint egy doboz cigaretta, de 40 százalékuknál még egy BVK-s vonaljegy is drágább. az összehasonlítás az Országos Egészségbiztosítási Pénztár augusztus 1-jétől hatályos gyógyszertörzse alapján készült, amely összesen 3915 támogatott készítményt tart nyilván. ezekből 1146 élvez25, 81 darab 50, félezer pedig 55 százalékos támogatást. Majdnem 600 olyan készítmény van, amelynek árából csak 20, és 740, amelyből 10 százalékot kell mindössze a betegnek állnia. A teljesen ingyenes orvosságok száma nem éri el az ezret. reálértéken az 1994-es esztendő 50 százalékát fordítja a tervek szerint az állam 2013-ban orvosságok támogatására. ból is jelentősen csökkent. Az új készítmények kifejlesztése ma sokkal költségesebb, és lényegesen kevesebb sikerrel jár, mint évtizedekkel ezelőtt. A hetvenes években még átlagosan 70 millió dollárból 4-5 év alatt kihoztak egy új molekulát, ma ugyanez 8-12 évbe, és 4-11 milliárd dollárba kerül. Ennek részben az az oka, hogy ma már gyakorlatilag minden ismert betegségre van valamilyen gyógymód, amelyikre pedig nincs - például általában a rák vagy a HÍV -, arra hosszú évek óta nem találnak. A kutatás-fejlesztés így önmagában is sokkal nehezebb, tízezer molekulából mindössze egyetlenegy éri meg a piacra jutást, a többi a gyógyszerkísérletek valamelyik fázisában elvérzik, mert nem elég hatékony, vagy túl sok a mellékhatása. De a bevezetett patikaszerekből is mindössze három az egyhez az aránya a sikeres, nyereséges gyógyszereknek. A másik ok, ami megdobja a költségeket, a hatósági előírások folyamatos szigorodása. Mint Leitner György mondta: már nem csak azt kell bizonyítani, hogy egy orvosság hatásosan csökkenti, mondjuk, a koleszterinszintet, de azt is elvárják a gyártótól, hogy igazolja, ez hosszú távon hogyan hat a szív-érrendszeri halálozásra. A törzskönyvezés után pedig monitorozniuk kell, valóban hozza-e termékük azokat a vállalásokat, melyek a gyógyszer törzskönyvében mint terápiás hatások szerepelnek. Mindez lényegesen drágítja a gyógyszerfejlesztést, melynek költségeit és kockázatát is szinte kizárólag a gyártók viselik. A valaha jól jövedelmező gyógyszeripari cégek a hazai toplistákon is az energetikai, a telekom-, az elektronikai és az élelmiszer-ipari cégek mögé szorultak, és - mint Leitner György fogalmazott - a teljes magyar gyógyszerpiac nem éri el a legnagyobb hazai élelmi- szeráruház-lánc éves bevételét. Ehhez képest a gyógyszer- ipart sújtó hazai extraadók és -befizetések 25-100-szor nagyobbak, mint más ágazatok válságadói, ráadásul ezt csak a gyógyszercégek nem tudják áthárítani a fogyasztókra. Akár vághatna is a jövő héten a Monetáris Tanács prognózis Az elemzők szerint idén év végére 6,5 százalékra csökkenhet a jegybanki alapkamat A jövő hét legérdekesebb eseménye a régióban a Magyar Nemzeti Bank keddi kamatdöntése lesz - véli Lars Christensen, a Danske Bank vezető elemzője. A szakember szerint ha csak a magyar gazdaság teljesítményét nézzük, akkor nem nehéz választani: a Monetáris Tanácsnak (MT) minél gyorsabban és minél nagyobbat vágnia kellene az irányadó rátán. A gazdaság recesszióban van, az alapkamat a legmagasabb az egész Európai Unióban, a forint pedig jelentősen erősödött az elmúlt hetekben - mindez egyértelműen a lazítás mellett szól. Annak, hogy az MNB ezi- dáig nem lépett, a legnagyobb dán bank elemzője szerint három oka van: a magas infláció, amely várhatóan még jó ideig a 3 százalékos jegybanki célszint fölött marad. Másodszor: nem kizárt, hogy egy nagyobb kamatcsökkentés komoly forintgyengülést idézne elő, ami a devizaadósság magas szintje miatt veszélyeztetné a pénzügyi stabilitást. Harmadszor: a fiskális és politikai helyzet alakulása is inkább a „héjahangulatot” erősítette a monetáris politika döntéshozói körében. Lars Christensen mindazonáltal úgy véli: egy 25 bázispontos csökkentést az MNB immár kényelmesen megengedhet magának. Ez gyengítené a foA jegybanki alapkamat alakulása (százalék) VG-GRAFIKA FORRÁS: MNB rintot, de nem gyakorolna erőteljes hatást. A Reuters elemzői konszenzusa szerint a Monetáris Tanács egyelőre kivár: a 19 megkérdezett elemző közül 16-an vélik úgy, hogy kedden a tartás mellett döntenek, hárman 25 bázispontos vágást valószínűsítettek. A konszenzus szerint év végére 6,5 százalék lehet az alapkamat, ami 2013 végére további 50 bázisponttal csökken. Az MT július 24-én „jelentős többséggel” szavazott a tartás mellett, a hét tanácstag közül Cinkotai János és Kocziszky György szorgalmazott 25 bázispontos csökkentést. ■ CS. F. HÍRSÁV Szeptember elején mond véleményt a KT kovács árpád, a Költség- vetési Tanács (KT) elnöke Naszvadi Györggyel, az NGM költségvetésért felelős államtitkárával és Banai Péter Benő helyettes államtitkárral konzultált tegnap a tárca által küldött, 2013. évi költségvetést alátámasztó számításokról - közölte Csomós Dániel, a KT titkára. A fő téma a munkahelyvédelmi akcióterv bevételi ellentételezése. A Költségvetési Tanács a dokumentumok tanulmányozása után, várhatóan szeptember elején alakítja ki véleményét. NAV-ellenőrzések: biztonság és wellness A személybiztonsági tevékenységet végző, őrző-védő vállalkozók ellenőrzésére fókuszál a NAV borsodi igazgatósága, az elmúlt időszakban ezeknél a cégeknél az ellenőrzések 88 százalékában tártak fel szabálytalanságot a revizorok. A dunántúli régióban eközben több hétig gyógyászati és wellness-szolgáltatókat ellenőriztek a revizorok. A vállalkozók 40 százaléka nem adott számlát, több esetben nem voltak bejelentve a cégek alkalmazottai. Czomba: sikertörténet a bihari mintaprogram Czomba Sándor államtitkár sikertörténetnek nevezte a dél-bihari növénytermesztési mintaprogramot Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) foglalkoztatáspolitikai államtitkára. Az öt bihari településen - Berekböszörmény, Körösszakái, Körösszegapáti, Ma- gyarhomorog és Mezősas - 69 családnak megélhetést biztosító, a hagyományos szántóföldi zöldségtermesztési kultúrát felélesztő programban részt vevők munkabérét és járulékait az NGM biztosítja. Az agrárkamara súlyát növeli a nagy tagság AZ ÚJ agrárkamarának több százezer tagja lehet alanyi jogon, és ez a súlyának növekedését jelenti - jelentette ki Győrffy Balázs, az agrárkamara megbízott elnöke. Az új keretek szerint minden tag azonos jogokkal rendelkezik majd, és kvázi szövetkezeti felépítésű lesz az újjáalakuló kamara, amelyben a termelők és az élelmiszeripar képviselői is ott lesznek. Ez segíti a párbeszédet és az együttműködést - mondta az elnök. A * * i l ti
