Tolnai Népújság, 2012. augusztus (23. évfolyam, 179.-204. szám)

2012-08-22 / 196. szám

2012. AUGUSZTUS 22., SZERDA GAZDASAG 5 Lesz még gyulai kolbászunk? egyeztetés Kerékasztalon döntenek a húskombinát és a sertéságazat sorsáról Gyulai Húskombinát Zrt. (ezer formt) Árbevétel 6161311 6593811 Üzemi eredmény-332767-309530 Adózott eredmény-486391-678527 Mérleg sz. eredmény-486391-678527 Saját tőke 2365212 2051 155 Kötelezettségek 4468216 5082185 FORRÁS: ORTEN ___________________. Tárcaközi és szakmaközi egyeztetésig jutott a Gyulai Húskombinát Zrt. ügye teg­nap. A kormányzat, a cég, valamint a sertéságazat képviselői nemcsak a válla­lat, hanem a teljes szektor megmentéséről is tárgyal­tak. Braunmüller Lajos Augusztus 29-ig ígértek meg­oldást azon az egyeztetésen, amelyet Orbán Viktor minisz­terelnök utasítására Lázár János miniszterelnökséget vezető államtitkár hívott ösz- sze a sertéságazat aktuális problémáinak megvitatása. A tanácskozáson a szektor mé­lyebb, strukturális válsága is terítékre került. Az egyez­tetésen többek között a Vi­dékfejlesztési Minisztérium agrárgazdaságért, illetve élel­miszerlánc-felügyeletért és ag­rárigazgatásért felelős állam­titkára, a Nemzetgazdasági Minisztérium költségvetésért felelős helyettes államtitkára, a Magyar Gazdakörök és Gaz­daszövetkezetek Szövetsége, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövet­sége, a Magyar Állattenyész­tők Szövetsége, valamint a Vágóállat és Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanács el­nöke vett részt. A miniszterelnök kérésére zaj­lott egy másik egyeztetés is. Ez a Gyulai Húskombinát Zrt. problémáival foglalkozott. A korábban kiemelt állami vá- lallati státust kapott társaság­gal kapcsolatos megbeszélésre a minisztériumok képviselői mellett a cég vezérigazgató­ját, a Magyar Fejlesztési Bank vezérigazgató-helyettesét és Gyula város vezetését is meg­hívták. A Gyulai Húskombinát Zrt.-t többségében tulajdon­ló HAGE-NAGISZ Nádudvari Mezőgazdasági Vállalkozói Csoport jelenlegi helyzete ága­zati szakértők szerint nehezen tenné lehetővé a húsüzem lik­viditási gondjainak azonnali enyhítését. Ennek oka azon­ban nem a tulajdonoscsoport nehéz helyzetében keresendő. Ellenkezőleg: a HAGE csak­nem 8 milliárd forint értékű állattenyésztéssel kapcsolatos beruházást bonyolít, amely a csoport erőforrásainak jelen­tős részét leköti. Sajátos mó­don világít rá a hazai húsipar helyzetére az is, hogy informá­cióink szerint jelentős összeg­gel tartoznak áttételesen más húsipari szereplők a HAGE hizlalási divíziójának. A cso­port ugyanis az Alföldi Sertés Értékesítő és Beszerző Szövet­kezeten keresztül értékesíti a vágósertést, amelynek - és így a HAGE-nak is - jelentős kint­lévőségei vannak a szintén nehezen fizető húsipari cégek miatt is. Az ágazati szakértők szerint így az egyébként sikeresnek számító HAGE-NAGISZ nem annyira pénzhiánnyal, mint inkább a friss pénz hiányával küzd, a rendelkezésre álló erő­források lekötöttsége és a kint­lévőségek miatt. A cégcsoport tulajdonosi körében informá­cióink szerint nincs nagy haj­landóság a kiadások további növelésére, hiszen félő, hogy egy újabb milliárdos „számlá­val” a HAGE-NAGISZ már túl­vállalná magát. A HAGE 25 százalékát a K&H Bank, 7 százalékát az OTP birtokolja. A két pénz­intézet - a húsüzemre nézve kedvező döntés esetén - vi­szonylag könnyen teremthet­ne friss pénzt, ám - mint azt Ruck János, a Gyulai Hús­kombinát vezérigazgatója la­punknak korábban elmondta - egyelőre nem tűnnek meg­győzhetőnek. A Gyulai Hús­kombinát ugyanis közvetle­nül is kezdeményezett tárgya­pai Hús Zrt. akkori eseténél is felmerült, ágazati szakértők szerint emiatt döntött a kor­mány úgy, hogy nem közvet­len pénzcsapot nyit a cégnek, hanem 80 százalékos garan­ciát vállal az akkor felszámo­lás alatt állt húsipari vállalat megvételéhez szükséges, ked­vezményesfeltételű MFB-hite- lekhez. Az áttételes segítség szintén jogellenesnek minő­sülhet Brüsszelben. lásokat a K&H-val a további hitelezésről, de megegyezés nem született. Az állami szerepvállalásra vélhetően lenne politikai aka­rat, ám forrás már korántsem biztos, hogy rendelkezésre áll. Jelentősen bonyolítja a helyzetet az is, hogy az uniós versenyjognak megfelelően csak nagyon szigorú feltéte­lek mellett, kivételes esetben adhatna pénzt az állam egy cégnek. Ehhez azt kellene üz­leti tervvel bizonyítani, hogy a lépés nem puszta dotáció, hanem befektetés, amely öt éven belül megtérül. Ezt az üzleti tervet ráadásul jóvá kell hagyatni az Európai Bi­zottsággal, és ehhez azt is alaposan meg kellene indo­kolni, hogy jelen esetben mi­ért a Gyulai Húskombinátra, és nem a többi versenytársára esett a választás. Az állami dotáció lehetősé­ge tehát minimálisnak tűnik a versenyjogi szabályok ismere­tében, ráadásul a folyamat sem tűnik gyorsnak. Félő, hogy mire eredmény születne, már megkésett lenne a segítség. A pápai segítségnyújtás üthet vissza A kormány ágazati szereplők szerint ugyanakkor valószínű­leg szeretné elkerülni a Pápai Hús Zrt. 2008-as megsegítésé­hez hasonló fiaskót. Igaz, a Gyurcsány-kormány akkor nem a nagy múltú dunántúli cégnek juttatott közvetlenül pénzt, hanem egy magánsze­mélyekből, önkormányzatból, és társaságokból álló potenci­ális befektetői csoportnak biz­tosítottgaranciát a cég meg­vásárlására szóló kedvezmé­nyes kölcsönhöz. A húsüzem megmenekült, ám az Európai Bizottság vizsgálatot indított az ügyben, amely azóta is tart. Brüsszel a több éve húzó­dó eljárásban arról kíván meggyőződni, hogy a tranz­akció megfelel-e a közösségi alapszerződésben rögzített, az állami támogatásról szóló szabályoknak. A jogtalan tá­mogatás lehetősége már a Pá­Jön a második leváltási hullám a kórházaknál egészségügy Csaknem teljes lesz a fejcsere az év végéig az intézmények élén Még az év vége előtt új vezetők állhatnak az összes államosí­tott egészségügyi intézmény élén. A januárban átvett me­gyei és fővárosi kórházak közül 23 élére augusztustól nevezett ki főigazgatókat Balog Zoltán miniszter, és szeptember 1-jé- vel végre megkapja kinevezé­sét az a 23 gazdasági igazgató is, akiknek velük egy időben, május 14-éig kellett beadniuk jelentkezésüket. A hónap végéig lezárul a pá­lyázati lehetőség azon főigaz­gató-jelöltek számára, akik an­nak a 12 intézmények az élére jelentkeznek, ahol első körben érvénytelennek nyilvánították a pályázatokat. Ugyancsak au­Balog Zoltán nevezi ki a vezetőket gusztus 31-éig kell pályázniuk a májusban az államhoz került 50 városi kórház vezetésére as­pirálóknak. A kiírások szerint az új főigazgatók és gazdasági igazgatók legkorábban novem­ber 1-jén foglalhatják el poszt­jukat. Nyílt titok, hogy sikeresen csak azok indulhatnak a pá­lyázatokon, akik még legalább 3 évig nem érik el a nyugdíj- korhatárt. Sokan a koruk miatt buktak el az első álláshirde­tésekre jelentkezők közül. A nemzetgazdasági tárca által erőltetett kényszernyugdíjazás áttételesen az oka annak is, hogy több mint három hónapig bizonytalan volt a januárban államosított kórházak gazda­sági igazgatóinak sorsa. Nekik ugyanis ki kellett várniuk, míg az intézmények első embe­reit végre kiválasztják, és ez is csaknem három hónapba telt. Az eleve állami irányítás alatt álló országos intézetek, valamint az egyetemi klinikák főigazgatói, klinikaigazgatói helyeire is pályázatot ír majd ki az egészségügy vezetése. Infor­mációink szerint ez csak jövőre várható, és nem egyszerre. Úgy tudjuk, januártól nyugdíjba kell vonulnia annak, aki az állami intézmények vezetői közül be­töltötte a nyugdíjkorhatárt, s az így megüresedő posztokra ír­nak ki pályázatokat. ■ H. É. Hatásköri kérdések az első főigazgatói és gazdasá­gi igazgatói posztokat még már­cius 30-án hirdette mega fenn­tartó Gyógyszerészeti és Egész­ségügyi Minőség- és Szervezet- fejlesztési Intézet. A GYEMSZI azonban túllépte hatáskörét, és alighogy kiírta, kénytelenek volt visszavonni négy pályázatot. Ezek az intézmények ugyanis gazdasági társasági formában működnek, így hiába tulajdono­suk az állam, vezetői álláshe­lyeiket nem pályáztathatta meg. A MEGHIRDETETT 35 főigazgatói és ugyanennyi gazdasági igaz­gatói álláshelyet 79-en, illetve 123-an pályázták meg. HÍRSÁV Megváltoznak a baromfitámogatások A HARMADIK NEGYEDÉVTŐL módosulnak az állatjóléti tá­mogatások igénybevételének szabályai a baromfiágazat­ban. A kérelmet nem barom­fiállományonként, hanem baromfi-megnevezésenként elkülönítve kell benyújtani. A támogatási kérelemhez továbbra is csatolni kell a Baromfi Termék Tanács el­lenjegyzését viselő szakmai ellenőrzési lapot, de annak tartalma változik. Az úgyne­vezett takarmányos és ivóvi­zes jogcímekhez mellékelni kell az előírt támogatási feltételek teljesüléséről szó­ló állatorvosi igazolásokat, míg a vágóhídi jogcímekhez továbbra is a vágóhíd és a kezelő állatorvos által együt­tesen kiállított igazolást kell csatolni. Ombudsman: még mindig rossz a szabály szabó Máté szerint továb­bi finomításokra szorul a külföldi rendszámú autók magyarországi közlekedésé­ről szóló szabály. A törvény az ombudsman ajánlásainak megfelelően az ősszel két­szer is változik. Szeptember 21-étől például a korábbi egy nap helyett - hat hónapon belül - összesen legfeljebb 30 napon át használhatják Magyarország területén az autót. Továbbra sem ren­dezi azonban a jogszabály azt, hogyan hagyhatja el az ország területét egy jár­mű, amelyiknek a külföldi rendszámát a hatóság el­vette. Emelkedik az üzemanyagok ára Az üzemanyagok átlagára (havi átlagár, forint/liter) ^ 95-ös benzin “* gázolaj emeli bruttó 8 forinttal á 95- ös benzin, és 6 forinttal a gázolaj literenkénti nagyke­reskedelmi árát a Mól Nyrt. csütörtökön - értesült az MTI. Egy hete a Mól 5 forint­tal emelte a 95-ös benzin, és 3 forinttal a gázolaj lite­renkénti nagykereskedelmi árát. A héten a 95-ös benzin átlagára 439 forintra, a gáz­olajé 435 forintra nő. Soros cége is tulajdonos a MU-ban a soros Fund Management LLC a kibocsátáskor megvá­sárolta a Manchester United A sorozatú részvényeinek 7,85 százalékát, így az ösz- szes részvény 1,9 százalékát birtokolja - jelentették be a New York-i tőzsdefelügye­letnek. Soros György ame­rikai tőzsdeguru figyelmét nem először vonja magára egy futballklub, néhány éve már tárgyalt üzletrész vá­sárlásáról az AS Romában, de aztán visszalépett. I t l r

Next

/
Oldalképek
Tartalom