Tolnai Népújság, 2012. augusztus (23. évfolyam, 179.-204. szám)

Vasárnapi Tolnai Népújság, 2012-08-19 / 31. szám

2012. AUGUSZTUS 19., VASARNAP SZTORI 5 Szőregen van Európa rózsakertje virágok A vörös örök divat, és mostanában az egyre illatosabb és kisebb, szögletes fejű rózsákat keresik A rózsa konzervatívnak számító virág, így lassabban változik a divatja is. Több ezer éve a virágok királynőjének nevezik... Ami a hollandoknak a tuli­pán, nekünk a szőregi rózsa. Évente 4-5 millió tövet ad­nak el belőle a világ minden tájára. Ez az a fajta rózsa, ami Spanyolország déli ré­szén ugyanúgy virít, mint mondjuk, Finnországban. Nyolc év kitartó utánajárás után, végre az unió is védi. Fábos Erika Magyarország nyolc éve nyúj­totta be az Európai Unió Bizott­ságához a földrajzi árujelzőre vonatkozó kérelmet, a bizott­ság júliusban jegyezte be a „Szőregi rózsatő” elnevezést a nyilvántartásába. A földraj­zi eredete vagy a helyi hagyo­mányai miatt védett termékek szűk uniós listája 1992 óta létezik, és azóta a húszon- _ hét EU-tagországból összesen J mintegy ezer termék szerepel rajta. Célja, hogy a globalizáló­dó világban segítsen megőrizni az élelmiszeripar egyediségét és az agrárium nemzeti sajá­tosságait. Az unió ezt azért tá­mogatja kiemelten, mert ezek egyszerre rendelkeznek népes­ségmegtartó és vidékfejlesz­tő hatással. Magyarországról a szőregi rózsatő a 12. termék a listán, viszont mindössze ez az egy dísznövény található raj­ta egész Európából. Széli Imre, a termelőket kép­viselő Szőregi Virág-Dísznö­vény ÁFÉSZ elnöke azt mondta, fontosnak tartották annak ide­jén a nemzeti oltalom megszer­zését és az uniós eredetvédel­met is, mert mindkettő növeli a vásárlók bizalmát. „Évente 4-5 millió rözsatövet értékesítünk, és a válság hatá­sát sem különösebben éreztük, de azt igen, hogy a vásárlók­nak egyre fontosabb az, hogy tudják: megbízható minőséget kapnak a pénzükért - mond­ta Széli Imre. - Nyolc évvel ezelőtt ezért úgy döntöttünk, hogy megpróbáljuk végigjár­ni az utat az eredetvédelemig. Nem gondoltuk, hogy eddig tart majd, de biztosan megéri, mert védelmet biztosít az el­nevezéssel kapcsolatos vissza­élésekkel szemben, ami nem mellékes, hiszen a szőregiek ezért a hírnévért több mint a világon ma úgy 5000 rózsa­fajta létezik, ezek közül is a da­maszkuszi rózsa és a százszir­mú rózsa a legillatosabb. Jobbá­ra ebből a kétfajtából nyerik víz- gőz-desztillációval aromaterápi­ás célokra az értékes illóolajat. A természetes rózsaolajban ösz- szesen mintegy 230-féle vegyület található, de nemcsak ezért olyan érékes és drága, hanem azért, mert nagyon sok rózsából is csak nagyon kevés olaj lesz. Három tonna sziromból egy liter. Olajgyártás céljából leginkább egy évszázada dolgoznak.” A szőregi rózsások egy szegedi ügyvédnek köszönhetik, hogy már Európa- szerte mindenütt ismerik őket. Pili Kálmán az 1870-es években kezdett foglal­kozni - csak úgy, megszállott­ságból - a virágokkal. Szege­den aztán egyre több faiskola a Bulgáriában, Franciaországban, Marokkóban és Törökországban termesztenek rózsát. Azt tartják róla, hogy ez az illóolaj segít le­küzdeni a fertőzéséket, csökken­ti a gyulladást, az izomgörcsö­ket, nyugtatja az idegeket, enyhít a depresszión, és élénkíti a sze­relmi vágyat. A középkorban és az Erzsébet-korabeli Angliában ételbe is belekeverték. A rózsavi­zet azonban manapság is hasz­nálják a keleti konyhákban íze­sítőként, valamint kozmetikai alapanyag is. csodájára járt, és rózsatöveket kezdett nevelni, a szőregiek kö­zül pedig sokan megtanulták a tudományt. 1894-ben létesült az első kimondottan rózsakert a faluban. Azóta már öt Tisza- Maros-szögi településen - Sze- ged-Szőreg mellett Deszken, Tiszaszigeten, Újszentivánon MAGYARORSZÁGON A törökök nevéhez fűződik a rózsák kul­tuszának meghonosítása, ők voltak az elsők, akik hazánk­ban meseszép rózsakerteket létesítettek. Mátyás király is szerette ezt a virágot, és Mária Teréziát is ezzel lehetett leven­ni a lábáról. A világ több mint tízezerfajta rózsája közül több mint hatszázat Márk Gergely magyar rózsanemesítő alkotott meg. Az első, államilag elis­mert fajtája a „Budatétény” volt, mely 1967-ben kapott ül­és Kübekházán - összesen 500 hektáron nevelik a híres virá­gokat, és közel ezer ember él meg a rózsából. „A Tisza és a Maros szabá­lyozásának köszönhetően egy olyan talaj alakult ki a kör­nyékünkön, amely szinte a ró­zsának van kitalálva - mond­tam/ elismerést, majd több eu­rópai díjat. Leghíresebb rózsá­ja az Árpád-házi Szent Erzsé­bet emléke, amely 2000-ben, a római nemzetközi versenyen aranyérmes lett, és világszerte elterjedt. BUDATÉTÉNYBEN 1963-BAN mu­tatták be a hathektáros a rozá- riumot, mely akkoriban Euró­pában a legnagyobb volt, és megalapítása szintén Márk Gergely nevéhez fűződik. A 90 éves kertészmérnök máig ak­tív. Azt tartja, egy-egy újfajta ta Széli Imre. - A klimatikus viszonyok pedig mindig ked­veztek, hiszen a napsütéses órák száma itt a legmagasabb az országban, és az öntözés is megoldható a Tiszából és a Ma­rosból. Ezek miatt lett évszáza­dos hagyomány éppen nálunk a rózsa. Amiért pedig egész Európában keresik: itt a hideg igazi télhez és a forró nyárhoz egyformán hozzászoknak a tö­vek, és ettől jóval ellenálóbbak. A mediterrán országokban éppúgy jól érzik magukat, mint Finnországban.” A szőregi rózsát többségében kertészeti áruházakban árulják, és hiába gondolják úgy sokan, ez nem a rózsa fajtája. Szőregen több száz különböző rózsát ter­melnek nemcsak hazai, hanem híres francia, dán és német ne- mesítésű fajtákat is, futókat, tör­pét, parkba vagy vázába valót. Európában Lengyelországban, Bulgáriában, Romániában és Szerbiában vannak nagyobb rózsatőültetvények. Általában a vörös és a bordó színűből fogy a legtöbb, de manapság egy­re fontosabb szempont a minél erősebb illat és az, hogy inkább laposabb és szögletesebb feje le­gyen a virágnak. A rózsa egyébként egy kon­zervatívnak számító virág, így - Széli Imre szerint - lassab­ban változik a divatja is. nemesítéséhez 10-12 év szük­séges. Addigra derül ki, hogy a keresztezett fajtákból azok a tulajdonságok, színek, illatok, formák élnek-e tovább, amelye­ket egy új rózsához megálmo­dott. TÖRÖKBÁLINTI KERTJÉBEN létre­hozta a nemzeti rózsagyűjte­ményt. Feleségének nemesítette legkülönlegesebb „Mami” nevű fajtáját. Ez egy nagyon illatos parkrózsa, mely fehéren nyílik, majd rózsaszínre vált, végül tel­jes nyílásban meggypiros lesz. A rózsa kincse: három tonna sziromból egy liter olaj Márk Gergely, a leghíresebb magyar nemesítő máig aktív & A szerelem és a szabadság kalandja . VISSZASÍROM Arégikávé- jtfb* , -mk házi életet. RADOS VI RÁG Azt az időt, amikor írók, költők, újságírók, szerkesztők, szóval mindenféle szerzők ültek a törzsasztalaiknál, és megvitatták a világ folyását. Na meg a műveiket. Mert ol­vasták egymást, figyeltek egymásra. ha szervezőzseni lennék, már összetrombitáltam volna egy kávéházi női sza­kaszt. Egyre többen vagyunk ugyanis: írónők és író nők. De szervezőkészség híján csak ábrándozom: milyen jó volna időnként trécselni a többiekkel! Nem pusztán az elkelt példányok miatt izgulni, lesni, hol landol könyvünk a sikerlistán, meg a Facebook-oldalunkon gyűlő lájkokat számolgatni. Hajku- rásszuk a saját sikerünket, és - akárcsak a másikkal - a másik sikerével sem törő­dünk. pedig JÓ dolog ám örülni an­nak! Persze, bevallom, ben­nem is megmoccant a kisör­dög, hogy az ő könyve miért, az enyém meg miért nem. Em­berből vagyok, mit csináljak? Aztán elhessegettem a kisör­dögöt. És mit kaptam cserébe? Egy hús-vér regényhőst, akit van szerencsém személyesen ismerni. mert anikó már olyan nekem, mintha egy könyvből lépett volna elő. Romantikus, utazó­vagy fejlődésregényből - lehet bármelyik. A kiindulópont: adva van egy ötvenes nő szí­vósan felépített karrierrel, látszólag magabiztosan, tele pénzzel. És egy olyan munká­val, amelyet titokban utál, hi­ába a vele szerzett zsák pénz. Mert annak az volt az ára, hogy keresztülgázoljon má­sokon. egy szép napon aztán a tükör­képe visszaszól neki: elég volt, nem jól van ez így. Ő pedig hallgat a belső tükör­re: fogja magát, otthagy csa- pot-papot, és útnak indul. Vé­gigcsinál egy kemény zarán­doklatot: nyolcszáz kilométert bakancsosán, hátizsákosán, egyedül. Megtapasztalja a sa­ját erejét. ezzel az erővel felvértezve be­jár egy másik utat is egy távo­li országban, ahol mindenféle történik vele. Táncol, ismer­kedik, szerelmes lesz, újra átéli a szenvedélyt, amiről azt hitte, az ő korában már nem jár neki. Majd hazajön, pedig a szíve szakad belé, és szét­harsogja: emberek, ti is lehet­tek boldogok! A körülmények? Nem számítanak. Hogy bele vagyunk gyógyulva egy örök­nek hitt helyzetbe? Nem igaz. Csak a szabad személyiség számít a szabad akaratával, és a változás képessége. anikó mesél. Egyszerűen, hétköznapi szavakkal, mint­ha egy kávéházban ülnénk. A vállára telepedett egy lát­hatatlan pillangó. Akárcsak tetoválásként abban a távoli, táncos-zenés városban egy másik, idős asszonyéra, aki szerelmesen bújt oda a párjá­hoz. Mert a kor és a helyszín nem érdekes, csak az, amit az ember őszintén érez. A pil­langó a szerelem jelképe. HIRDETÉS Bábolnai Nemzetközi Gazdanapok ■ A mezőgazdasági gépek és termékek nagy hazai seregszemléje ■ Szántóföldi gyakorlati gépbemutatók ■ Látványos lovasbemutató ■ Szakmai konferenciák www.babolnaigazdanapok.hu 2012. szeptember 5-8 VT rOJ MAHIR Kiállítás Wlftß' Ilii t*s Rendezvény Kft. muögaidaság nri 1 JH M (f Támogatók: ' □ ► 1 « l

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom