Tolnai Népújság, 2012. augusztus (23. évfolyam, 179.-204. szám)

2012-08-13 / 189. szám

2 SZEKSZÁRD ES TÉRSÉGÉ 2012. AUGUSZTUS 13,, HÉTFŐ HÍRSÁV A pincék kincseivel ismerkedtek Tisztelt Olvasóinki A lap előfizetésével, kézbesítésével kapcsolatos kérdéseikkel, problémáikkal keressék Szekszárd és Tolna ügynökségvezetőjét: Szekszárd: Szabóné Rózsás Éva, 20/561-0309 Tolna: Stephaich Tamás, 20/460-6355 A Szekszárdi Munkaügyi Bí­róság idén márciusban meg­hozott elsőfokú ítéletében úgy döntött, hogy a harci önkor­mányzatnak 1,949 millió fo­rintot (plusz a kamatokat) kell megfizetnie a község korábbi polgármesterének, Bóni Zol­tánnak szabadságmegváltás cí­mén. A falut emellett 127 ezer forint perköltség megfizetésére is kötelezték. A harci önkormányzat felleb­bezett, amelynek a Szekszárdi Törvényszék másodfokú ítéle­tében részben helyt adott: az önkormányzatnak 158 ezer Először, de nem utoljára. Elsőre is remekül sikerült a tengelici elszármazott-találkozó. Az eseménynek mintegy hatszáz résztvevője volt, háromnegyedük az ország számos pontjáról és kül­földről is érkezett elszármazott, akiket nagy szeretettel fogadott szülőfalujuk. A program szombat délelőtt ökumenikus istentisztelettel indult a sportcsarnokban. Az önkormányzat látta vendé­gül ebédre a résztvevőket, akiket emlékplakettel és a községről szóló kiadvánnyal is megajándékoztak. A rendezvény sikere alapján úgy tűnik, nem egyszer volt Tengelicen elszármazott-talál­kozó. Gáncs István polgármester elmondta: a testület döntésének függvényében várhatóan ciklusonként rendezik meg a programot Lehetne kétmillióval kevesebb? szabadságmegváltás A törvényszék megváltoztatta az elsőfokú ítéletet Elmarad az árverés, kizárt az értékesítés A nemzeti Adó- és Vámhiva­tal közölte lapunkkal, hogy az elektronikus árverési felületén július 27-én közzé­tett, 34346/120724. nyilván­tartási számú árveréssel kapcsolatban az előzetes eljárás során az értékesítést kizáró ok merült fel. Ennek következtében a 161 gép­járműből álló buszpark ki­tűzött árverését a nemzeti adóhivatal törölte. ■ M. I. Bortúrára is beneveztek a falunap résztvevői györköny A pinceheggyel, a pincék mélyén lakozó borokkal is megismerked­hettek azok, akik a falunap keretében hatodízben meg­rendezett pincehegyi bor­túrára neveztek. Nyolc pince fogadta ezúttal a borkedvelő érdeklődőket szombaton délután. A falunap már elő­zőleg elkezdődött. Rónai Gábor fotókiállításának megnyitása után előkerültek a dzsörzénadrágok, a pöty- työs szoknyák, a lakkcipők, és a 60-as évek zenei világa hangzott fel. A továbbiakban hagyományőrző, kézmű­ves- és gyerekprogramokat, főzőversenyt is rendeztek. A 29. Györkönyi Nemzetiségi és Falunapok utolsó napján, azaz tegnap a templomban istentiszteletet tartottak, a pincehegyen kézműves­utca nyílt, 16 órától helyi és meghívott csoportok mutat­kozó be. ( ■ V.J. forintnyi szabadságmegváltást kell csak állnia, a volt polgár- mesternek pedig 150 ezer fo­rintos perköltséget kell megfi­zetnie a községnek. Az elsőfokú döntésről és az előzményekről annak idején beszámoltunk. Mint az ismert, Bóni Zoltán két ciklusban, 2006 és 2010 között, illetve 2oj$> októberből 2011. szep­tember 11-ig volt Harc polgár- mestere. A helyi képviselő-tes­tület feloszlása utáni, tavaly szeptemberi időközi választá­son ugyanis nem választották meg faluvezetővé. Bóni Zoltán a polgármeste­ri időszakából 2007 és 2010 között ki nem vett, összesen 143 nap szabadságának pénz- beni megváltása érdekében fordult munkaügyi bírósághoz. (A tavalyi időközi választás után a 201i-re eső szabadság- megváltás megtörtént.) Az önkormányzat vitatta a volt faluvezető igényét. Töb­bek között azzal érveltek, hogy az első polgármesteri ciklus le­járta, 2010 ősze után Bóni Zol­tánnak az akkori évben 24 nap­ra járó szabadságmegváltást megfizetett a község, de a pol­gármester akkor nem igényelte a korábbi időszakra a ki nem vett szabadságának kifizetését. Arra is. felhívták a figyelmet, hogy Bóni Zoltán többször is távol volt a hivatalától, például a nyári harci túlélőtáborok ide­jén (összesen 27 munkanapot), amelyeknek ő volt a táborveze­tője. Szerintük ezt csak a sza­badsága terhére tehette meg. Az önkormányzati érvek között Felülvizsgálati kérelemmel fog élni siposné Csajbók Gabriella, Harc jelenlegi polgármestere nem kí­vánta kommentálni a másodfokú bírósági ítéletet. Az elsőfokú dön­tés után többek közt azt mondta: az eset jól példázza, mi történik, ha egy önkormányzat vezetése felelőtlenül teszi a dolgát. bóni Zoltán az elsőfokú döntés után nem kívánt nyilatkozni. A másodfokú ítélettel kapcso­latban azonban megkeresé­sünkre jelezte: szerinte nem el­fogadható az ítélet, felülvizsgá­lati kérelemmel fog élni a Kúria felé. szerepelt az is, hogy a szabad­ságkiadás tekintetében a pol­gármesternek együtt kell mű­ködnie a képviselő-testülettel, amit viszont szerintük nem tett meg. Az elsőfokú bíróság úgy ítél­te meg, hogy Bóni Zoltánnak jár a bő kétmilliós szabadság- megváltás. Az önkormányzat fellebbezését viszont a Szek­szárdi Törvény­szék nagyobb részt megalapozottnak találta. A törvényszék úgy ítélte meg, hogy a képviselő-testületnek, mint a polgármester munkál­tatójának, nem volt tudomá­sa arról, hogy a polgármester vett-e igénybe szabadságot, és mennyit, mivel munkáját önál­lóan szervezte, a szabadságával kapcsolatban nem tájékoztatta a testületet. (A bírósági ítélet indoklásában ugyanakkor az is szerepel, hogy az alpolgár­mester - akinek a volt polgár- mester jelezte szabadság miat­ti távollétét - nem volt tagja a képviselő-testületnek. Holott tagja volt - a szerző.) A másodfokú bíróság sze­rint Bóni Zoltán a túlélőtáborok ideje alatt, ha ellátta is polgár- mesteri teendőit, nem lehet el­vonatkoztatni attól, hogy más minőségében volt távol. Akkor teljesítette volna munkavállalói kötelezettségét, ha ezt hivatalo­san bejelenti munkáltatójának, a testületnek. Azt is figyelembe vette a törvényszék, hogy a 2010- es szabadságeJLszámolásl^or a volt polgármester nem sérelmezte a korábbi évekre szóló szabadság- megváltás elmara­dását. A másodfokú bíróság összes­ségében arra a következtetésre jutott, hogy a volt faluvezető az első polgármesteri ciklus idejére kifizetetten túl továb­bi szabadságmegváltást nem igényelhet. A második ciklus idejére eső - 2010. októbertől december végéig terjedő idő­szakra járó - 10 nap szabadság megváltására (158114 forint) vonatkozó igényt viszont meg­alapozottnak találta. Ugyanak­kor az ítélet szerint a felperes Bóni Zoltán köteles megfizetni az alperes önkormányzatnak 150 ezer forint első- és másod­fokú perköltséget. ■ Előtte nem sérel­mezte a szabad­ságmegváltás el­maradását A korábbi harci polgármes­ternek bő kétmillió forint helyett csak mintegy száz- ötvenezer jár szabadságmeg­váltás címén az önkormány­zattól - döntött másodfokú ítéletében a törvényszék. A volt faluvezetőnek viszont nagyjából ekkora összegű perköltséget kell megfizetnie a község számára. Az expol- gármester felülvizsgálati ké­relmet nyújt be a Kúriához. Steinbach Zsolt Önhikire és önerőre is pályázatot nyújtanak be tolna Pályázatot nyújt be a tol­nai önkormányzat a Jövőnk Energiája Térségfejlesztési Ala­pítványhoz - egyebek mellett erről is döntött a helyi képvise­lő-testület legutóbbi rendkívüli ülésén. A Paksi Atomerőmű Zrt. által létrehozott alapítvány által meghirdetett pályázati fel­hívások között lehetőség van a korábban már elnyert, folya­matban lévő, de még be nem fejezett, az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében el­nyert európai uniós pályáza­tokhoz szükséges önrész biz­tosítására is. A város a mözsi szociális városrehabilitációs beruházás önerejéhez szeretne támogatást elnyerni. A projekt megvalósításához az önkor­mányzat 40,5 millió forintos önrészt vállalt. Az alapítványi támogatás maximum 65 szá­zalék lehet, ennek figyelem- bevételével az önkormányzat 26,3 millió forintot igényel a szervezettől. Önerő mellett az ún. Önhi­kire is ad be pályázatot a vá­ros. Az önhibáján kívül nehéz helyzetbe került önkormány­zatok támogatását célzó pályá­zat idei első fordulójában már nyert Tolna, mégpedig mintegy negyvenhárommillió forintot, de a város teljes igénye több, mint százmillió, így a második körben is benyújtják a támoga­tási kérelmet. ■ S. K. Meggyógyulnak a sétány gesztenyefai injektálás Új eljárással lépnek fel a faluban az aknázómoly lárvája ellen Medina Hosszú évek óta bete­geskednek a vadgesztenyefák Medinán is. A problémát a vad- gesztenye-aknázómoly lárvája okozza, amelynek rágása miatt már nyáron megbámul a fák le­vele, és a korai lombvesztés mi­att a növények legyengülnek, akár el is pusztulhatnak. Me­dinán a Hőskert sétány men­tén található mintegy huszonöt gesztenyefát is ez a veszély fe­nyegette. Vén Attila polgármester el­mondta, hogy véletlenül talál­tak rá a megoldást kínáló cég­re, amely új eljárást dolgozott ki az aknázómoly lárvája ellen: permetezés helyett az injektá­lással történő védekezést. Ez Vén Attila a sétány fáinál. Hatásosnak bizonyult az új módszer a módszer lehetővé teszi a na­gyon magas, idős vagy perme­tezőgéppel megközelíthetetlen fák kezelését is. Az eljárás során ipjektorokat ütnek be a fák törzsébe vájt fu­ratokba. így juttatják be a ható­anyagot a fák keringési rend­szerébe, a szer eljut a levelekbe, és elpusztítja a lárvákat. A seb­kezelés után a fák gyógyulása néhány hónapot vesz igény­be. A kezelés optimális ideje a rügypattanástól május köze­péig tart. Vén Attila elmondta, a sétány fáit két éve kezdték el ezzel a módszerrel kezelni, és tapasztalataik szerint a mód­szer hatásos, csak rá kell nézni a zöldellő fákra. ■ K. S.

Next

/
Oldalképek
Tartalom