Tolnai Népújság, 2012. augusztus (23. évfolyam, 179.-204. szám)

Vasárnapi Tolnai Népújság, 2012-08-12 / 30. szám

8 GAZDASAG 2012. AUGUSZTUS 12., VASÁRNAP Leálló önkormányzati törlesztések adósság Megduplázódott a nem fizető' helyhatóságok száma, jövőre még nehezebb lesz Kétszeresére nőtt a rosszul törlesztett önkormányzati hi­telek aránya, ám a következő években tovább romolhat a helyzet. A legtöbb tartozást a nagyvárosok halmozták fel, de ők még képesek tör­leszteni. Igazán nagy bajban a kisebb települések vannak. Sztojcsev Iván Megduplázódott a nemfizetés aránya az önkormányzati hite­leknél az elmúlt években. A je­lenségre a Takarékbank elem­zése hívta fel a figyelmet. Mint írták: a korábbi 2 százalék kö­rüli szintről mostanra 4 száza­lékra emelkedett a rosszul tör­lesztők aránya. Az adat úgy is figyelemre méltó, hogy jóval jobb ez a mu­tató, mint a magánszemélyek vagy a vállalkozások körében. Sőt, a települések még így is jó adósnak számítanak, a bankok biztosabbak lehetnek abban, hogy viszontlátják a pénzüket, ha az önkormányzatoknak hi­teleznek. Ám miközben a leg­nagyobb hiteleket a közepes, il­letve a nagyvárosok veszik fel, úgy tudjuk, elsősorban a kiste­lepülések vannak bajban, ami­kor eljön a törlesztési határidő. Akut nagyvárosi problémáról eddig csupán egyszer hallhat­tunk, ott sem a hitelek kapcsán, de az egyik legnagyobb hitelfel­vevő városból: néhány hete volt szóváltás Hódmezővásárhely és a gázt szolgáltató E-Star között. A cég azt állította, hogy az ön- kormányzat közel egy éve nem fizetett nekik, a városvezetés pedig cáfolta ezt. Ennek a vitá­nak a hevében hangzott el az a megjegyzés az E-Startól, hogy a magyar önkormányzatoknak mintegy másfél milliárdos az összesített tartozásuk csak ez­zel az egy vállalattal szemben. A hitelek esetében nagyobb települések súlyos nemfizetési problémáiról ugyan még nem szóltak a hírek, de a jövőkép nem biztató. Azt a banki elem­zés is kiemeli, hogy a devizahi­telek jelentősen rontják a hely­zetet, de az elmúlt hónapokban több elemző is felhívta a figyel­met arra, hogy e jelenség miatt lehet nagyobb a baj. Elérkezett ugyanis a határidő, amikor el nW* Felújítás önkormányzati forrásokból Pécsen. Sokáig nyöghetik a terheket a városok, sok helyütt jövőre indul a visszafizetés kellett kezdeni visszafizetni az első részleteket az olyan devizahitelek után, amelyeket 2006-2007 környékén vettek fel a mostaninál még sokkal kedvezőbb árfolyamon. Akkor ez jó ötletnek tűnhetett, ám a sikeres folytatáshoz a globá­lis és a magyar gazdaság sta­bilitására is szükség lett volna. Több városban, így a leginkább eladósodottak közül Pécsen is jövőre kezdődik az 5-6 éve fel­vett hitelek törlesztése. Abban az időszakban ugrott meg drasztikusan a települési kötvénykibocsátás és hitelfel­vétel népszerűsége; a telepü­lések teljes tartozásállománya már meghaladta az 1000 mil­liárd forintot, míg az előző év­tized közepén ennek kevesebb mint harmada volt ez a mutató. A 23 megyei jogú város összesí­tett pénzintézeti kötelezettsége 2007 végén 169 milliárdos volt, 2010-re pedig elérte a 338 mil­liárd forintot. Pécsen 37,9, Mis­kolcon 32, Debrecenben 27,5, Hódmezővásárhelyen 20,7 milliárdos volt ekkor a banki tartozás, ám az összképet néz­ve néha a milliárdoknál is fon­tosabbak lehetnek a milliók. A bankokkal folytatott tárgya­lásokon gyakran jobb érdek­érvényesítési képességgel bí­ró nagyvárosoknál súlyosabb problémákkal néznek szembe .azok a kisebb települések, ame­lyeknél néhány tízmillió forint hiánya is komoly nehézségeket okozhat. A jövőben változást jelenthet, hogy 2013-tól nem lehet defi­cites települési költségvetést elfogadni. Emellett csak kor­mányzati engedéllyel lehetne a működésre hitelt felvenni. A két változtatás együtt nehéz helyzetet okoz; több városban már idén is csak úgy tudták pozitív tartományba fordítani a büdzsé számait, hogy nehe­zen teljesíthető terveket írtak be a költségvetésbe, ingatlan- eladással számoltak, hitelfelvé­tellel kalkuláltak. Több évtizeden át fizetik vissza a felvett hiteleket öt olimpiát rendeznek meg a londoni záróünnepség után 2035-ig - ez jól érzékeltetheti, milyen hosszú időre vettek fel hiteleket az önkormányzatok. Ez utóbbi évszám az a dátum, ameddig Zalaegerszegen tör­leszteni kell a tavaly városre­habilitációra felvett hitel után. De a zalai megyeszékhelyé nem kiragadott példa: alig va­lamivel tart csupán tovább a törlesztés, mint néhány más településen. Keszthelyen és Egerben a városrehabilitáció, Szekszárdon műfüves focipá­lya építése, Tatabányán egyéb beruházások finanszírozása után kell a harmincas évek elejéig fizetni. az olyan település pedig, mint Nyíregyháza, szinte kivételnek számít a nagyobb városok kö­zött azzal, hogy a mostani év­tizeden túlra még nem vállal­tak fizetési kötelezettséget. A legnagyobb hiteleket a vá­rosrehabilitációra, valamint panelprogramokra vették fel. Tavaly és idén eddig 26 városi hitel haladta meg a százmilli­ót, ebből 12 célja volt e kettő közül valamelyik. nem egyszerű a törlesztés. Domokos László ÁSZ-elnök nemrég úgy fogalmazott la­punknak adott interjújában: „a városok sorra vették fel a hiteleket anélkül, hogy a visz- szafizetés módjára vonatko­zóan terveket dolgoztak volna ki." Önkormányzatok pénzügyi kötelezettségei (milliárd forint) 2007 2010 főváros 159 173 megyék 67 163 megyei jogú városok 169 338 más városok 199 382 FORRÁS: ÁSZ 2011 óta megkötött nagyobb városi hitelszerződések (millió forint) Debrecen 3528 Szeged 2970 Nagykanizsa 2806 Szombathely 2500* Békéscsaba 2000* Kecskemét 1435 •KÖTVÉNYKIBOCSÁTÁS FORRÁS: VG-GYŰJTÉS Az első fél évben hatásos volt az adóhatóság szigora nav Harmincmilliárd pluszbevétel az ellenőrzésekből, ennek jó része jogosulatlanul visszaigényelt áfa Összesen 124 milliárd forintnyi adócsalást vagy annak szándé­kát nyomozta ki idén az első fél évben a közép-magyarországi NAV, ez 46 ezer ellenőrzésből jött össze, közölte az adóható­ság. Az összeg harmincmil­liárd forinttal több, mint az egy évvel azelőtti 93 milliárd. Az eredményes nyomozások egy évre vetítve, országos szin­ten így jelentős pluszbevételt hozhatnak majd a költségve­tésnek. A revizorok egyébként átlagosan fejenként 139 millió forintot „tereltek vissza” a költ­ségvetésbe az elmúlt fél évben. A visszaigényelt összegek kiutalásának jogosságát vizs­gálva a regionális adóhatóság Ellenőrzés egy piacon. Milllárdokat hoztak a NAV akciói 9 milliárd forint összegben aka­dályozta meg az államkassza megkárosítását - áll a hatóság közleményében. Ezt az ered­ményt a tavalyinál 10 száza­lékkal több, 3275 kiutalás előtti adóellenőrzéssel „hozta” a NAV. Tapasztalatuk szerint a jogo­sulatlan visszaigénylések 93 százaléka az általános forgalmi adót érintette. Az utólagos adó- ellenőrzések kétharmadával a 2009/2011. évekre benyújtott bevallásokban közölt adatok­nak járt utána az adóhatóság. Az év első felében 17 ezer helyszíni ellenőrzésen vizsgál­ta a főigazgatóság a fővárosi és Pest megyei vállalkozások adózási fegyelmét. A revizorok a bizonylatadási kötelezettsé­get, a foglalkoztatás szabály- szerűségét, az áruk eredetét, a pénztárgépek üzemeltetését, továbbá a jövedéki termékekre vonatkozó szabályok betartá­sát, az adójegy, zárjegy meglé­tét ellenőrizték. A regionális főigazgatóság a fél évben közel 8,5 milliárd forint elkövetési értékben két­száz büntetőfeljelentést tett, emellett mintegy félszáz eset­ben élt az új lehetőséggel, azaz már a bűncselekmény gyanúját is jelezte a nyomozóhatóságok­nak. A feljelentések 400 bűn- cselekményt érintenek, ezen belül továbbra is az adócsalás súlya jelentős. ■ VG

Next

/
Oldalképek
Tartalom