Tolnai Népújság, 2012. augusztus (23. évfolyam, 179.-204. szám)

2012-08-10 / 187. szám

6 GAZDASAG 2012. AUGUSZTUS 10., PÉNTEK Visszaestek a táppénzkiadások oep A statisztikák szerint egyre kevesebben és kevesebb ideig vannak betegállományban Táppénzkiadások 2005 2010 2011 Táppénzre jogosultak száma (ezer fő) 3486 | 3 472 | 3511 Táppénzesek napi átlagos száma (ezer fő) 102,4 76,3 62,1 Táppénzes esetek száma (ezer) 1252 | 1032 | 897 Táppénzkiadás (millió forint) 97023 79421 65457 Ebből munkáltatói hozzájárulás 23164 | 18833 | 15802 Táppénzkiadás az E. alapon belül (%) 6,1 5,4 4,4 FORRÁS: OEP.HU Húszmilliárdos adóbevétel-hiány a látványsportok támogatása miatt tavaly 15-20 milliárd forint­ba került a látványsportágak, vagyis a labdarúgás, a kézilab­da, a kosárlabda, a vízilabda és a jégkorong támogatása az adófizetőknek, és idén is hasonló nagyságrendű lehet ez az összeg - derül ki Matolcsy György parlamenti írásbeli vá­laszából. Az összeget az alapján kal­kulálta a tárca, hogy a látvány- csapatsportágak támogatója a juttatás adóévében és az azt követő három adóévben a tár­sasági adó 70 százalékáig terjedő adókedvezményt érvé­nyesíthet, továbbá a támogatás elszámolható az adózás előtti eredmény terhére is. Az em­lített 15-20 milliárd forint az ezek miatt elmaradó adóbe­vétel, számításba véve azt is, hogy az adókedvezmény révén megvalósuló beruházások többlet-adóbevételt generál­nak. A tárca idén is hasonló nagyságrendű bevételelma­radással kalkulál - közölte Matolcsy György, hozzátéve: az adókedvezmény tényleges bevételi hatása függ attól, hogy a benyújtott sportágfejlesztési programok közül melyeket hagyják jóvá, milyen ütemezés­ben lesznek meg a támogatási igazolások, a sportszervezetek találnak-e támogatót, és hogy a támogató a kedvezményt mekkora részben tudja érvé­nyesíteni a 2012. adóévre. ■ VG A munkahely elvesztésétől, valamint a jövedelemkiesés­től való félelem miatt hat év alatt egyharmadával csök­kent a táppénzesek száma. Ma már csak azok mennek betegállományba, akik való­ban betegek. Haiman Éva Az Országos Egészségbiztosí­tási Pénztár (OEP) adatai sze­rint a táppénzes esetek száma 2005 és 2011 között mintegy harminc százalékkal, 1,2 mil­lióról 897 ezerre esett vissza. Ezzel párhuzamosan csökkent a betegség miatt munkából kieső idő is: 2005-ben össze­sen még több mint 37 millió, 2011-ben már csak 22,5 millió nap telt el táppénzen. Naponta egyébként átlagosan 62 ezren voltak betegállományban ta­valy, miközben 6 évvel koráb­ban számuk még meghaladta a 102 ezret. Minél kevesebben és rö- videbb ideig veszik igénybe a betegség idején járó kereset­kiegészítést, annál keveseb­be kerül ez az államnak és a munkáltatóknak is. Ez utóbbi annak ellenére igaz, hogy a ki­adásokon belül a munkaadói hozzájárulás aránya ugyanúgy 24 százalék volt 2011-ben, mint 2005-ben. Ám míg ez utób­bi esztendőben a 97 milliárd forintos, addig 6 évvel később már a mindössze 65,4 milli­árdos táppénzkiadás mintegy egynegyedét - 23, illetve 15,8 milliárd forintot - kellett áll­niuk a cégeknek. Mindezek nyomán az Egész­ségbiztosítási Alapon belül is jelentősen visszaestek a táp- pénzkiadások: a 2005-ös 6,1 százalékos mértékhez ké­pest 2011-re 4,4 százalékra. A helyzet jövőre sem nagyon változik, a foglalkoztatottság remélt emelkedésének meg­felelően a táppénz-előirányzat 73 milliárd forintra emelke­dik, ezen belül pedig 16,3 milliárd forintos munkáltatói táppénz-hozzájárulással szá­mol a jövő évi költségvetés. A betegállományban lévők számának, ezzel a kiadások csökkenéséhez az is hozzájá­rult, hogy az utóbbi időben több lépcsőben jelentősen szigorítot­ták a táppénz igénybevételét. A tavalyi esztendő közepén megszüntették az úgynevezett passzív táppénz intézményét azzal az indokkal, hogy azt so­kan nem valódi betegség miatt vették igénybe, „hanem inkább a munkanélküliség előli első menedékként”. Ezzel megszűnt a lehetőség arra, hogy a munka- viszony megszűnését követő há­rom napon belül még további 30 napig keresőképtelennek minő­sülhessenek a munkavállalók. Ezzel egy időben a „társada­lombiztosítási, szociális vagy más jóléti juttatással való visz- szaélés” tényállása bekerült a büntető törvénykönyvbe, aminek folytán a táppénzcsalá­sok vagy a rokkantsági nyug­díjjal összefüggő visszaélések két évig terjedő szabadságvesz­téssel büntetendők. A legújabb, ez év júliusától hatályba lépett és a munka- vállalók számára mindenkép­pen kedvezőtlen változás, hogy immár a betegség ideje alatt is felmondhatnak a munkaválla­lóiknak a munkáltatók. Igaz, Csökkenő juttatások A MUNKÁLTATÓK tapasztalatai szerint a munkahelyféltésnél is komolyabb érv a munkavállalók gyors felépülése mellett, hogy 2011-ben a napi átlagkereset 70 százalékáról 60-ra, kórházi keze­lés esetén 60 százalékáról 50-re csökkentették a táppénzösszegét, és ezzel együtt napi 5200forint­ban maximálták a mértékét ennek ellenére a munkáltatók szerint nem jellemzőbb, mint ko­rábban, hogy többen dolgozná­nak betegen. Nyilván ez nagy­ban függ a munkavállalóktól, de ezt nem csak a szigorú munka­ügyi előírások, a munka jellege sem teszi lehetővé. a felmondási idő csak a táp­pénzt követően kezdődhet. Az új Munka törvénykönyve szerint a gyermeküket ápo­lókat is csak akkor illeti meg a védettség, ha erre az időszak­ra fizetés nélküli szabadságot kérnek. Az MGYOSZ szociális és munkaügyekért felelős igazga­tója, Bálint Adrienn lapunknak azt mondta: a jogszabály-mó­dosítással nem kerülnek majd hátrányba azok, akik valóban betegek. Viszont akik csak azért mentek táppénzre, mert ezzel hátráltatni akarták az el­bocsátásukat, ezentúl nem te­hetik meg. PROMÓCIÓ Az interaktív tévézéstől az új generációs mobiltechnológiáig interjú Keszég Attila, az MTelekom értékesítési vezérigazgató-helyettese: versenyt kell futnunk a növekvő igényekkel- Miközben mindenki panaszko­dik a válság miatt, úgy tetszik, a Magyar Telekom előremenekül, és újabb szolgáltatásokat jelent be. Ehhez milyen lehetőségeket kínál az olimpia? - kérdeztük Keszég Attilát, az MTelekom ér­tékesítési vezérigazgató-helyet­tesétől.- A magyar olimpiai csapat arany fokozatú főtámogatója­ként úgy gondoltuk, hogy egy profilunkba vágó fejlesztés­sel is hozzá szeretnénk járul­ni a sikerekhez. RajongóSzív elnevezéssel különleges kö­zösségi alkalmazást alakí­tottunk ki; a sportolóknak a kiutazás előtt olyan szívecs- kéket adtunk át, amelyekre a www.igazirajongok.hu olda­lon keresztül bárki virtuális szívdobbanást küldhet, így az olimpikonok mindig tudják, milyen sokan gondolnak rá­juk. Egyébként a rajongók a fő­város egyik legforgalmasabb helyén, az Erzsébet téren vagy a Városligetben felállított inter­aktív üzenőfalakon meg tud­ják tekinteni saját üzenetüket vagy mások üdvözletét is. Ezzel a fejlesztéssel, úgy tűnik, olyan eszközt adtunk a szurkolók kezébe, amely interaktivitása es egyszerűsége miatt tényleg népszerűvé válhat.- Az olimpia kezdetére az MTe­lekom bejelentette azt is, hogy az ország egész területén lehető­vé teszi az Interaktív TV szolgál­tatást.- Az interaktivitás a televí­zióban azt jelenti, hogy a té­vézés ma már nem egyirányú folyamat. A nézők nemcsak a műsorokat nézik, hanem a képernyőn keresztül külön­féle szolgáltatásokat is igénybe tudnak venni. Felkereshetik például a közösségi portálokat, megnézhetik a híreket, interne- tezhetnek. A legfontosabbnak e téren azt tartom, hogy több száz filmet költöztetünk az ügyfél nappalijába, amiből egy gomb­nyomással válogathat: kiköl­csönözheti kedvenc filmjeit, így egy mozijegy árának akár a töredékéért az egész család szórakozni tud, és 24 órán belül akárhányszor megnézheti a ki­választott filmet. Az interaktív tévé egyik új fejlesztésének, a London Interaktív alkalma­zásnak köszönhetően egyéb­ként a sportszeretők a többi kö­zött 3 napon belül visszanézhe­tik az ötkarikás eseményeket. Ez az interaktív szolgáltatás vezetékes internethozzáférés­sel nemrég országos kiterjesz­tésűvé vált, így mindenkihez el tudjuk juttatni a tévézés új élményét. Sokat dolgoztunk azon, hogy megelőzzük az ügy­felek igényeit, és örömmel tölt el bennünket, hogy a világon az elsők között tudtuk a szolgál­tatást bevezetni.- Volt egy olyan hír a napokban, hogy a Magyar Telekom bevezeti az ügyfelek hangazonosítását. Ez már a tudományos-fantasztikus történetek kategóriája.- Valójában már létező, de ténylegesen egy nagyon inno­vatív megoldásról van szó. Cé­lunk az, hogy minél könnyebbé tegyük a szolgáltatásokhoz való Keszég Attila: hamarosan a technika fog alkalmazkodni hozzánk hozzáférést, illetve minél job­ban leegyszerűsítsük a velünk való kapcsolattartást. A ha­zánkban elsőként megismer­tetett módszer lehetővé teszi az ügyfelek minden korábbinál biztonságosabb azonosítását. Az innováció azon alapul, hogy míg az ujjlenyomat negyven jel­lemzővel rendelkezik, a hang majd száz ismérv alapján ké­pes azonosítani a hívó felet; ez kétszer-háromszor nagyobb biztonságot jelent, s az ügyfe­lek nem kényszerülnek további adatok közlésére, a jelszó meg­jegyzésére. A beállítás amúgy rém egyszerű: regisztrálni egyszer kell, egy telefonszám felhívása után az automata azt kéri, hogy az ügyfél ismételje meg a megadott mondatot. E hangminta alapján fogja a to­vábbiakban a hívót felismerni.- S mi van akkor, ha valaki re­kedt vagy fáj a torka?- A száz mutatóból mindig marad annyi információ, ami a technika számára elégséges Névjegy KESZÉG ATTILA (1966) a Műegyetemen gépészmérnök diplomát szerzett, majd MBA- képzésen vett részt pénzügyi és vezetési ismeretek szakirá­nyon. Szakmai pályafutását a Hemingway Holdingnál kezdte 1992-ben, majd a Dove Mid- Europe munkatársa volt. 1994- től a Pepsi-Cola vállalatnál dolgozott kiemelt ügyféligazga­tóként, majd projektmene­dzser, később a közép-magyar­országi regionális értékesítés, az azonosításhoz. A módszer egyébként most terjed az egész világon, s mi büszkék vagyunk arra, hogy a Magyar Telekom Európában az elsők között ve­zette be.- A távközlés olyan iszonyatos tempóban fejlődik, hogy az em­ber sokszor nem is tudja követni. Ilyen forradalmi bejelentésként adta közzé a Telekom, hogy a 4G technológia Budapest külterén már-már teljes lefedettségű, s egymás után kapcsolja be ebbe a szolgáltatásba a vidéki nagy­városokat.- Ez egy merőben új tech­nológia, amely a hosszabb tá­vú jövőt jelenti. A 4G mellett ugyanakkor még a 3G is él, éppen ezért a jelenlegi rend­szert is fejlesztjük. Fel kell ugyanakkor készülnünk arra, hogy a mi gyerekeink hama­rosan már nem SMS-t fognak küldözgetni, hanem mondjuk kis videofilmeket. Az ügyfelek szállítás és raktározás terüle­tet irányította. 1999-TŐL a Pepsi Magyarország értékesítési igazgatója. 2001- től közép-kelet-európai értéke­sítési igazgatóként a magyar, lengyel, cseh és szlovák piacok felelőse. 2005-től a Red Bull Magyarország ügyvezető igaz­gatója. 2010. SZEPTEMBER Í jétól a Magyar Telekom értékesítési és szolgáltatási vezérigazgató-he­lyettese. mobilhasználatában már ma tetten érhető ez a változás. Hálózatunkat fejlesztenünk kell esetenként többmilliárdos beruházásokkal, hogy meg tudjunk felelni az elvárások­nak. Versenytársaink ugyan­ezt teszik, s a hálózatok teljes korszerűsítése az ország ver­senyképességét is növeli. Meg­jegyzem, ez az egész országra kiterjedő korszerűsítés össz­hangban van az Európai Unió Digitális Menetrendjével, és szándékunk az, hogy bővíteni tudjuk a lakosság és a válla­latok széles sávú mobil adat- forgalmi lehetőségeit. A 4G legnagyobb gyakorlati hatása ott jelentkezik, hogy tényleg nem vagyunk helyhez kötve, és a széles sávú internetezés ott is elérhetővé válik, ahol eddig nem volt lehetséges. Hamarosan nem kell alkal­mazkodnunk a technikához, a technika fog alkalmazkodni hozzánk. ■ Csák E.

Next

/
Oldalképek
Tartalom