Tolnai Népújság, 2012. augusztus (23. évfolyam, 179.-204. szám)

2012-08-10 / 187. szám

4 NYUGDÍJASOK 2012. AUGUSZTUS 10., PÉNTEK HÍBSÁV Közel háromszorosára nőtt tizenegy év alatt tolná megye Közel háromszo­rosára nőtt 11 év alatt a nyug­díj összege. 2000-ben 29724 forint volt az átlagos nyugdíj, 2011-ben pedig 81551 forint. A növekedés mértéke egyen­letes, az egyes években átla­gosan 5-7 ezer forint volt az emelkedés. Egyénenként per­sze nagy különbségek lehet­nek, a megyében élő öregségi nyugdíjban részesülők közül a legtöbben 55-75 ezer között kapnak havonta. ■ M. V. Tájékoztatást adnak az érdekszövetségben szekszárd Részletes tájé­koztatást ad a méltányossági kivételes nyugellátás meg­állapítása, a folyósított nyug­ellátás összegének kivételes nyugellátássá emelése, illetve egyszeri segély engedélyezé­se témakörökben a szekszár­di területi nyugdíjasszövet­ség hétfőnként 8-tól 10 óráig a Hunyadi utca 4. szám alatti irodaházban. ■ V. M. Vendégeket is hívtak a szedresiek szedres Nyugdíjas-találko­zót rendezett nemrégiben a Szedresi Nyugdíjas Érdek- szövetség. Az eseményen a bogyiszlói és a zombai társszervezet is képviseltette magát - tájékoztatott Varga Ferenc, a szedresi egyesület elnöke. A helyi és a vendég szépkorúak dallal, verssel és vidám jelenettel szórakoz­tatták az egybegyűlteket. A szedresi Kovács Fanni és Vá- radi Olivia hastánca s a szek­szárdi Akrobatikus Tánc- együttes műsora is színesítet­te a programot. A napot finom vacsora, jó hangulatú bál és tombola zárta. ■ S. K. A szedresi nyugdíjasok kórusa Helyes életmóddal és óvatossággal kicselezhettek a frontok hatásai Bár még nagyon meleg van, a nyár utolsó hónapja kezdő­dött el, és az időjárás egyre változékonyabbra fordul. A szervezetet pedig jócskán megterhelik az időjárás válto­zásait előidéző, nagy kiterjedé­sű, különböző fizikai tulajdon­ságú légtömegek cserélődései, magyarán az időjárási frontok. A fiatalabb, strapabíróbb szer­vezetet kevésbé veszik igénybe a frontátvonulások, mint az idő­sekét, a krónikus betegséggel küzdőkét. Esetükben kirívó pa­naszok is felléphetnek. Például anyagcsere- vagy légzészava­rok, sőt migrénes fejfájás is elő­fordulhat. Amennyiben pedig a tünetek már-már elviselhetetle­nek, tanácsos orvoshoz fordulni, és enyhítésükre a megfelelő ké­szítményt közösen megtalálni. Megelőzni egyébként sem lehet a fronthatásokat, csak felkészül­ni lehet rá, az érzékenyeknek ■ Ügyelni kell nyáron a napi legalább két liter­nyi folyadék bevitelére ezért ajánlatos figyelni az or­vosmeteorológiai jelentéseket. Annak, aki már kitapasztalta, hogy számára melyik gyógy­szer válik be, érdemes azt előre beszerezni. A szívbetegeknek frontok érkezésekor stresszoldó szerek használatát javasolják a kardiológusok. De akár a ter­mészetgyógyászati termékek is enyhülést hozhatnak a pana­szokra. Hidegfrontra érzékenyek szá­mára a B1-, a D- és az E-vitamin, a kalcium- és a magnéziumbe­vitel növelése, valamint húsok, húskészítmények, sajt, tojás fogyasztása ajánlott. A meleg­frontra érzékenyeknek a meg­szokottnál több A-, B2- és C-vita- min, valamint a kalcium a fosz­for, a szódabikarbóna, valamint a zöldség- és gyümölcsfélék lehetnek kedvező hatással. Frontérzékenységtől és az időjárás változásaitól függetle­nül ügyelni kell nyáron a napi legalább két liternyi folyadék bevitelére, és arra, hogy a leg­melegebb, legnaposabb órákat ne a szabadban töltsék az idő­sebbek vagy krónikus betegek. A bevásárlást, ügyintézést pe­dig lehetőleg a reggeli órákban bonyolítsák. ■ V. M. Venter Marianna Megadatott a teljes élet sors Hadikfalváról vezetett az útja Tolna megyébe, Kétyre Miklós János messziről került Kétyre. Két országban is élt, mielőtt hazára lelt. Életét min­dig meghatározta a hűség. Miklós János hazára, otthonra lelt Kétyen. Nem készült máshová, nem akart máshol élni, hűséges maradt a faluhoz- János bácsinak mennyire ala­kult viszontagságosán a fiatal­sága?- Gyerekfejjel nem gondol­tam, hogy valaha is elhagyom Hadikfalvát. Elvégeztem az is­kolát, akkoriban hat elemi volt kötelező, méghozzá román is­kolában, magyarul csak otthon beszéltünk. Még most sem tud­nának eladni román nyelven. Amikor 1939-ben a németek lerohanták Lengyelországot, a tapasztaltabb falubeliek ar­ról kezdtek suttogni, hogy ne­künk biztosan el kell majd in­nen mennünk. Egy évre rá már nem kellett találgatni, 1941- ben mennünk kellett. Vonat­tal keltünk útra, csak annyit vihettünk magunkkal, ami a mindennapokban használatos. Állatokat, szekeret, bútorokat nem. A Délvidéken, a mai Szer­biában telepedtünk le, három és fél évig éltünk ott. Aztán ’44 októberében jött a parancs, hogy pakoljunk, meneküljünk, legalább a Dunán át, Magyar- országra, hogy mentsük az éle- a tünket. | ut Q £- Rögtön Ketyre kerültek?- Nem, előbb közvetlenül § a határon túl próbáltunk meg- 1 élni, beszállásoltunk földbir­tokosokhoz, dolgoztunk, úgy kaptuk a kommenciót, mint a cselédek. 1945 áprilisában aztán megint útnak indítottak minket, így kerültünk végül Tolna megyébe, Kétyre.- Letelepedtek tehát a faluban, és ez az állomás végre tartósnak bizonyult. Nem készült máshová?- Nem készültem én másfe­lé menni, több okból sem. Nem is akartam menni, de nem is igazán lehetett volna. A szülők kezdtek öregedni, édesapánk­nak a látása is nagyon meg­romlott, és mint legidősebb gyereknek, nekem kellett fel­vállalnom, hogy gondoskodom a családról. Édesapánk kiadta a munkát, megcsinálta a ház körüli dolgokat, a többi rám, meg a testvéreimre maradt. Ma úgy mondanánk, hogy a családi gazdaságban dolgoz­tunk.- Később aztán önállósodott.- Megnősültem, saját csalá­dot alapítottam. A családi gaz­daság helyett saját munkát ke­restem, így kerültem a teveli gépállomásra, nem is volt azon Névjegy MIKLÓS JÁNOS 1927. június li­án született Hadikfalván. Szülő­falujában járta ki az elemi isko­la hat osztályát. 1941-ben a Délvidékre települ­tek Hadikfalváról, majd onnan 1944-ben Magyarországra me­nekültek. Kétyen 1945-ben léte­iéiül másik munkahelyem. Nem kívánkoztam én máshová sem lakni, sem dolgozni. Szü­lettek a gyerekek, 1950-ben az idősebbik lányom, aztán ’57- ben a fiam és ’60-ban a kiseb­bik lányom. Dolgoztunk, nevel­tük a gyerekeket, és amikor ők is felnőttek, igyekeztünk segí­teni nekik, amiben lehetett. így pedett le. A családi gazdaság­ban dolgozott, majd nyugdíjig egyetlen munkahelyen, a teveli gépállomáson. 1949-ben kötött házasságot Miklós Juliannával. Három gyermekük, nyolc unokájuk és egy dédunokájuk van. van ez még a mai napig is, még mindig van olyan munka, kert­ben, ház körül, amiben segíteni tudunk.- Hűséges volt a családjához, a párjához, a faluhoz és a mun­kahelyéhez. S úgy tűnik, a hűség kifizetődött, hiszen jó egészség­ben, szellemi frissességben él­nek Juliska nénivel kettesben.- Az egészséggel nem na­gyon dicsekedünk, de azért meglehetős. Tennivaló pedig mindig akad, ha az ember akar, mindig talál munkát, és szeren­csére még el is tudjuk végezni. Szerencsésnek mondhatom ma­gam, mert amire vágytam, azt elértem, és elmondhatom, hogy megkaptam a sorstól, ami egy teljes élethez kell. Az Oszikék immár hét éve szolgálja a rászoruló időseket évforduló Versekkel, műsorral, beszéddel és finom falatokkal köszöntötték a jeles alkalmat a központban siMONTORNYA Hetedik születés­napját ünnepelte a simontornyai Őszikék Szociális Szolgáltató Központ. A jeles alkalomhoz méltó rendezvényt az intézmény udvarán tartották. A léggöm­bökkel, drapériákkal díszített pavilonokban az idősek otthona lakói mellett helyet foglaltak a BSZV és az ÁFÉSZ nyugdíjas­klubjának tagjai, mindazok, akik elmúlt években sok közös programon vettek részt. Petrovics Péter Györgyné intézményvezető üdvözlő sza­vai után Csőszné Kacz Edit pol­gármester köszöntötte a jelen­levőket. Beszédében kiemelte, mennyire fontos az idősekkel való törődés, és megígérte, bármilyen nehéz helyzetben lesz is az önkormányzat, min­dent meg fog tenni, hogy meg­felelően gondoskodjék róluk. Az értékmérő nem a pénz, ha-, nem a szeretet, az odaadás, az egymáson való segíteni akarás, amit fényesen bizonyítottak az Őszikék dolgozói, vezetői. A beszédet követő ünnepi műsorban felléptek a tolnané- medi ugróköteles csoport fia­taljai, Farkas Ferencné Margit néni a Szeressétek az örege­ket című verset szavalta el, és csakúgy, mint hét éve, most is nagy sikert aratott, pedig, mint mondta, lassan már szemüveg­gel keresi a szemüveget. Vígh- né Erzsiké egy aktuális verssel Özvegy Róth Istvánné Viki néni köszöntötte a születésnapos intézmény lakóit, majd a nyolc­van év feletti Arros Gizi néni által előadott, Reszket a bo­kor című vers csalt könnyeket a szemekbe. A BSZV nyugdíjasklub ne­vében Koczkás Lajosné adott át ajándékot. Az intézmény két vérnyomásmérővel és egy vér- cukorszintmérővel gazdagodott, amelyeket a Turi-muri akció be­vételéből vásárolt Balláné Zsu­zsa, az ötlet gazdája és fő lebo­nyolítója. Az intézmény dolgozói köszönetképpen műsorral ked­veskedtek, eltáncolták a Forogj világ című számot, majd kelle­mes citeraszóval finom falatok­ra invitálták a jelenlevőket. Özvegy Róth Istvánné Vi­ki néni a megnyitása óta, hét éve az intézményben lakik. Dicsérte a dogozók segítő­készségét, emberségét. Tágas, tévés szobában lakik, ahol a rokkantkocsival is jól tud közlekedni, jól érzi magát, mindene megvan, néhány ap­róbb technikai problémát le­számítva, amelyekről azonban az intézmény vezetése mindig igyekszik megfelelően gondos­kodni. ■ Varga L. Az Őszikék központ sokrétű feladatot lát el az idősek otthona 29 szemé­lyes, a várakozók száma jelen­leg 15. A klubot 20 ember veszi igénybe, de 25 helyes. A szociá­lis étkeztetésben 55 személy ré­szesül. A házi segítségnyújtás szolgáltatásban az intézmény­hez tartozik Belecska, Kisszé­kely, Nagyszékely, Tolnanémedi, Simontornya. Az ellátottak szá­ma: 59. A támogató szolgálat ellátási területe Simontornya, Belecska, Kisszékely, Nagyszé­kely és Tolnanémedi. A család- segítő és gyermekjóléti szolgálat ellátási területe Belecska, Nagy­székely, Kisszékely, Tolnanéme­di, Pincehely és Simontornya.

Next

/
Oldalképek
Tartalom