Tolnai Népújság, 2012. július (23. évfolyam, 153-178. szám)
2012-07-27 / 175. szám
2012. JÚLIUS 27., PÉNTEK NYUGDÍJASOK 5 Szélien nótáznak és sikeresen versenyeznek szekszárd Hat éve alakult meg a megyeszékhelyen a Magyarnóta Kedvelők Baráti Köre, amelynek jelenlegi tagjai zömében nyugdíjasok. A kör alapítója és jelenleg titkára, Csepregi Antalné Odor Vera amikor nyugdíjba vonult, úgy érezte, továbbra is lehet aktív, kreatív, tevékeny ember, ezért szüksége van tartalmas elfoglaltságra, ami célt és erőt ad neki. Próbaképpen magyar nótát énekelt egy-két rendezvényen, és a visszajelzések arra ösztönözték, hogy ne hagyjon fel ezzel. Aztán arra gondolt, talán lenne igény a városban egy nótakörre is. Ehhez keresett - és szerencsére talált is - társakat. A baráti kör mára nem csak Szekszárdon, de az egész megyében, sőt, országosan ismert. Vera büszkén sorolja a sikereket. Mert igaz, hogy először csak a maguk örömére énekeltek, ám hamar ismertté váltak. Büszkék a teltházas estekre, ahol ötszáz ember állva tapsolt a nótakörnek. Szólistáik minden megmérettetésről dobogós helyezéssel jöttek haza, kórusuk pedig nemzetközi versenyen kapott ezüst minősítést. A nótakedvelők baráti köre a nyáron sem tétlen, a közelmúltban megrendezett szegedi Dankó-versenyről ismét dobogós helyezésekkel érkeztek haza. Bár többségében szép- korúak alkotják a társaságot, úgy gondolják, a jövőben a körnek meg kell újulnia, új lehetőségek után kell nézniük. Az'utánpótlás biztosított, három-négy olyan fiatal is van, aki szereti a műfajt, és folyamatosan képezi magát, és szívesen fogadnak további jelentkezőket is minden korosztályból. ■ Venter M. Csepregi Antalné Odor Vera További tagokkal gyarapodott az új egyesület siMONTORNYA Újabb tagok felvételéről döntött első vezetőségi ülésén az egy hónapja megalakult, zömében nyugdíjasok alkotta simontornyai Fény Erő Egyesület. Ez alkalommal tízen nyújtottak be tagfelvételi kérelmet, amelyek mindegyikét elfogadták, ezzel a létszám immár harmincra emelkedett. Az új tagok mind nyugdíjasok, közülük kettő pártolóként vesz részt ezentúl az egyesület életében. Szabó Jánosné, a Fény Erő Egyesület elnöke azt is elmondta, hogy a vezetőség minden hónap utolsó csütörtökén ülésezik majd, ekkor hoznak döntést a további programokról és az újabb tagok felvételéről. ■ V. L. » * Dr. Szily Ferenc az elmúlt hatvan év alatt röntgenfelvételek százezreit vizsgálta meg, és tanúja lehetett a röntgendiagnosztika nagyarányú fejlődésének Hat évtizede szolgálatban hivatás Nyugdíjasként is dolgozik első és egyetlen munkahelyén Az egyetem előtt eredetileg más pályát képzelt el magának, pilóta szeretett volna lenni. A vitorlázó repülést nagyon szerette, de repülős álmairól magas vérnyomása miatt le kellett mondania. Nem örült ennek, ám pontosan ez a momentum volt az, amely az egész további életét befolyásolta: ekkor határozta el ugyanis, hogy Orvos leszr Egyetemi tanulmányait 1943-ban kezdte el Pécsett, ám hamarosan mindent félbeszakított a háború. Berukkolt katonának, és ha már pilóta nem lehetett, ejtőernyősként részese volt a Balatontól egészen Ausztriáig tartó utóvédharcoknak. A háború vége után két nappal esett szovjet hadifogságba. Közel három kényszerű évet töltött Sztalino környékén. Kolhozban, gyárban, építkezésen, sőt, még kórházban is dolgozott, volt üvegvágó, kazánfűtő. 1947 novemberében térhetett haza, Szekszárdra. Nem is vágyott máshová, csakis ide akart ■ Szabadidejében szívesen választ valamilyen kétkezi munkát Dr. Szily Ferenc júliusban nemcsak a születésnapját ünnepli, hanem munkába állásának évfordulóját is. Ezutóbbi idén éppen a hatvanadik volt. A főorvos a mai napig dolgozik, ugyanott, ahol kezdett: a megyei kórház röntgenosztályán. Venter Marianna Bátran kijelenthetjük, hogy nagyon kevesen vannak - az is lehet, hogy a főorvos az egyetlen -, akik hat évtizeden át dolgoznak. Méghozzá, ugyanazon a munkahelyen.- Az én időmben az egyetem elvégzése után megmondták, hogy ki hova kerül dolgozni - meséli dr. Szily Ferenc. - Az évfolyamunkból sokan kerültek a Belügyminisztérium és a Honvédelmi minisztérium állományába, én azonban szerencsés voltam: Szekszárdra neveztek ki, éppen oda, ahová kerülni akartam. Választhattam a belgyógyászat és a röntgen között, de nem kellett sokat töprengenem ezen, mivel mindig is vonzódtam a technikai dolgokhoz. Névjegy dr. szily Ferenc főorvos 1925. július 19-én született Tolnán. Általános iskolai tanulmányait Tolnán és Szekszárdon végezte, majd a Garay gimnáziumban érettségizett. A pécsi orvostudományi egyetemen szerzett diplomát 1952-ben. Azóta dolgozik a Balassa János megyei kórház röntgendiagnosztikai osztályán. 1953-BAN kötött házasságot, amelyből két gyermekük született. Egy unokája van. hobbija a barkácsolás, szerelés, amelyet sok évtizedes gyakorlat után - mesteremberek véleménye szerint is - profi módon űz. az egészségügy területén végzett több évtizedes kimagasló szakmai munkássága elismeréseként 2006-ban Batthyány- Strattmann László-díjat vehetett át. munkásságát, a városért kifejtett tevékenységét, a megye- székhely közgyűlése a Pro Űrbe Szekszárd Emlékplakettetel ismerte el 2011-ben. visszajönni, itt élt a családja, a barátai. A diploma megszerzése után pedig elhelyezkedett a megyei kórházban, ahol - bár 1995-ben nyugdíjba vonult - a mai napig is dolgozik radiológus főorvosként. Az eltelt évtizedek alatt röntgenfelvételek százezreit vizsgálta meg, és a technika iránti vonzódása sokat segített abban, hogy minden nehézség nélkül alkalmazkodjon a szakterülete fejlődéséhez. Mint mondja, a hetvenes évekig nagyon kevés változás történt technikai szempontból a röntgendiagnosztikában, de azután ugrásszerűen fejlődni kezdett ez a terület is, hasonlóan minden más orvosi diagnosztikai ághoz. Nem idegen tőle a modern technika, a számítógép, a fotózás. Dr. Szily Ferenc kiemelkedő példa lehet az ifjabb nemzedékek számára mind életét, mind munkásságát tekintve, fiatalos lendületét, energiáját sokan megirigyelhetnék. S hogy mi a titka?- Nincs titok. Szeretek dolgozni, örömmel végzem a munkámat, s ha az ember ezzel van elfoglalva, akkor nem a saját bajaival törődik - árulja el dr. Szily Ferenc. HÍRSÁV Egy napra külföldre is kiruccantak újireg-nagyatád Emlékezetes kirándulásról tértek haza a héten az újiregi Piros Pipacs nyugdíjasklub tagjai. Mint azt a klub vezetője, Kozma Imréné elmondta, három nagyon tartalmas napot tudhatnak maguk mögött. A szállásuk Nagyatádon volt, onnan kirándultak a környékre, voltak sétahajózáson a Dráván, kisvasutaztak, két gyógyfürdőt is felkerestek, és még Horvátországba is kiruccantak egy napra. A jókedv, az ének és a harmonikaszó ezen a kiránduláson sem volt hiánycikk. Az újiregi nyugdíjasok újabb eseményre készülnek, a hétvégi falunapra, amelynek szervezésében és rendezésében most is sok teendőjük van. ■ V. M. Az érdekszövetségben tájékoztatást adnak szekszárd Részletes tájékoztatást ad a méltányossági kivételes nyugellátás megállapításáról, a folyósított nyugellátás összegének kivételes nyugellátássá emeléséről, illetve az egyszeri segély engedélyezéséről a szekszárdi területi nyugdíjas szövetség hétfőnként 8-tól 10 óráig a Hunyadi utca 4. szám alatti irodaházban. ■ M. V. Egyik megyében több, a másikban kevesebb tolna megye A középmezőnyt foglalja el Tolna megye a régióban a nyugdíjak tekintetében. Az öregségi és öregségi jellegű nyugdíjak átlagos összege férfiak esetében 108 354, nők esetében 88 192 forint volt az előző évben a KSH adatai szerint. Somogy megyében ugyanez az ellátás 104 029 és 87 951, Baranya megyében pedig 115 502 és 91212 forint volt. ■ R. A. Ruhát kaphatnak a rászorulók szekszárd Ruhaosztást tartanak szerdánként a látássérültek megyei szervezetének irodájában, a Hunyadi utca 4. szám alatt, ahol várják az egyesület nyugdíjas tagjait is. Az ingyenes ruhaosztás 8-tól 12 óráig tart. ■ A. R. Régi tüzes bűneseteket gyűjtött össze okulásként történelem A hatóságok a történtek következtében korszerűsítették az építkezést és a tűzvédelmet Az emberi indulatok a múltban sem működtek másként, mint most, de a bűnökért kiosztott büntetések a mai ember számára szinte felfoghatatlanul szigorúak voltak. Egykori tüzes bűneseteket gyűjtött össze Csőglei István, a megyei tűzoltó szövetség örökös tiszteletbeli elnöke. A megyeszékhelyen 1825. május 25-én tűz ütött ki a Kálvin téren. A lángok az erős szélben szörnyű pusztítást végeztek. A tüzet Tokai József, 12 éves gyerek okozta. Arra volt kíváncsi, hogyan ég a szalma. Parazsat dobott az udvaron lévő szalmára. A gyereket vasba verték, vallatták és kimondták rá a pallos általi halálbüntetést. Azonban a fiatal korára való tekintettel a legfelsőbb királyi tábla megkegyelmezett a fiúcskának. Fővesztés helyett egy éves fogva tartást rendelt el, és negyedévenként 25 botütést kellett elszenvednie. Faddon egy négycsaládos asz- szony a gyerekek miatt rossz viszonyban volt a szomszéddal. Egy 17 éves leánnyal rongyba csavart parazsat tettek a szomszéd ház nádtetejébe. A tűzben hat ház égett le. A lányt is meg az asszonyt is vasba verték. A tárgyaláson mindkettőre kimondták a halálos ítéletet. A legfelsőbb királyi tábla a lánynak megkegyelmezett, és az ítéletet 8 év várbörtönre változtatták. Ezt az ozorai várbörtönben kellett letöltenie, és félévenként 25 korbácsütést kellett elszenvednie. Az asszony halálos ítéletének végrehajtásával Kapuváry János főszolgabírót bízták meg. Jelentése kivonatosan a következő volt: „Március 31-én a szerencsétlen Ferenczi Zsuzsa a siralomházba kitetetvén és ott április 1-jét eltöltvén, április 2-án reggel 9 óra tájban a nép nagy sokaságának kitétetve közösen a vesztőhelyre kísértetvén és ottan minden ítéletet fennszóval általam felolvastatván a szerencsétlent pedig a lelki atya által szokás szerint vigasztaltatván Hird Leonard convencionális hóhér által egyszeri ütésre a feje elvétetett és így az összegyűlt sokaságnak rettentő példájára, pallos által az élők számábul kitöröltetett.” A súlyos tűzesetek a hatóságokat arra ösztönözték, hogy szabályozzák az építkezést és a tűzvédelmi szabályokat. A súlyos büntetések pedig arra voltak jók, hogy a haragos természetű emberek kedve elmenjen attól, hogy tűzzel álljanak bosz- szút vélt vagy valós ellenségeiken. A mai kor szakértői bizonyára sokat vitatkoznának róla, mennyire áll arányban bűn és bűnhődés. Egy biztos: akkoriban a gyújtogatások szinte teljesen megszűntek. ■ M. V.
