Tolnai Népújság, 2012. július (23. évfolyam, 153-178. szám)

2012-07-03 / 154. szám

4 _______________GAZDASÁGI TÜKÖR 2012. JÚLIUS 3., KEDD A tarlókon is ellenőrzik a parlagfüvet rövidesen megkezdi a megyei kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága a parlagfű-fer- tőzöttség ellenőrzését. Azt javasolják a gazdálkodók­nak, hogy azonnal kaszál­janak, vagy gyomirtsanak, ha még nem tették meg. Az aratás utáni tarlókat is ellen­őrzik, és indítják a hatósági eljárást, amely a közérdekű védekezés elrendelésével kezdődik. Ha a parlagfű borí- tottsága eléri az 5 százalékot, eljárás indul a mulasztóval szemben. ■ M. I. 5 Bevezetnék a fordított i áfát más területre is 0 A hazai gabonát, az olajos magvakat és a fehérjenövé­nyek termését már fordított áfával lehet értékesíteni. Az új rendszer kiszűri az illegá­lis kereskedőket. Hazánkban a gabonaágazatban a fekete- gazdaság aránya mintegy 30 százalék, hasonló az arány a szőlő- és borágazatban, a húsnál közelíti az 50 százalé­kot, így itt is elgondolkodtató e módszer alkalmazása. A fordított áfa szerint az eladó az értékesített termény után nem számít fel áfát, nettó áron adja, az áfa megfizetésé­re a vevőt kötelezik. ■ M. I. Kánikulában legyen víz és árnyék állatainknak NEMCSAK AZ ember, de az ál­latok is szenvednek a hőség­től. A legfontosabb szabály, mindig legyen árnyék és víz a közelükben. A házi álla­tainkat - a lovakat, sertést vagy kutyát is - a kánikulá­ban, ha mód van rá, fürösz- szük meg, ami egy slaggal is megoldható. ■ M. I. Ne sajnáljuk tőlük a vizet A magyar dinnye nem érett be, így Tóth Éva is a külföldit kínálja Szekszárd közelében, de bízik abban, hogy a jövő héten már elkezdődik a hazai szezonja Érkezik a magyar dinnye szezon Idén két hetet késik a nyár legnagyobb gyümölcse Július 10. körül már kapható lesz a hazai dinnye. Idén két hetet késik a szezon, de a termelők bizakodnak, hogy a nyár során behozzák a kezdeti lemaradásukat. Mauthner Ilona Már hetekkel ezelőtt megjelen­tek a dinnyeárusok a forgalma­sabb főutak mellett, sőt a diny- nyeföldek közelében is. Utóbbi azt a látszatot kelti, hogy a kí­nált gyümölcs hazai származá­sú. Lipták László, meggyesegy­házi termelő szerint ez csalás, hiszen a görögdinnye még nem érett be a hazai földeken. A ke­reskedők olasz, görög, spanyol vagy egyiptomi dinnyét kínál­nak. Ugyanakkor az árusok trükkje azt is jelzi, hogy a ma­gyar fogyasztó jobban bízik a hazai termékekben. Kéthetes késében vannak a dinnyepalánták, így legkoráb­ban július első hetében érhet be a tényleg magyar földön termő gyümölcs. Hiába nevelték már március elejétől fűtött fóliasát­rakban a palántákat, a május közepi hűvös időjárás és az azt megelőző kánikula nem tett jót a dinnyének sem a megyében, sem a szomszédos Ormánság­ban, ahol nagy hagyománya van a lédús gyümölcs termesz­tésének. Akik pedig nem a pa­lántázást választották, hanem közvetlenül a magot vetették el a földbe, és befóliázták, azok még később, július végén szá­molhatnak a sze­déssel. Bognár János szedresi dinnyés is azt nehezményezi, hogy a külföldi árut hazaiként kínálják a kereske­dők, ami nyilvánvaló félreveze­tés. Ő úgy kalkulál, hogy július 10. körül tud megjelenni á piacon A dinnyetenne lök száma har­madára csök­kent öt év alatt görögdinnyéjével. Mint mondta, a magyar termelőket egyébként folyamatosan ellenőrzik, így az ő árujuk nyomonkövethető a szán­tóföldtől az asztalig. A sárgadinnye hamarabb beérett ugyan, de hiába voltak gyorsak a magyar termelők, ha az áruházláncok által korábban im­portból behozott nagy mennyiség még nem fogyott el. Addig a hazai­ból szinte semmit nem vettek át, ezzel le is nyomták a magyar sárgadinnye árát. Rosszul in­dult tehát a szezon, de a terme­Nem is gyümölcs, hanem zöldség, de egészséges A görögdinnye nem áll rokon­ságban a görögökkel. Pontos magyarázat nincs, hogy miért éppen ez a név ragadt rá a göm­bölyűgyümölcsre. Helyesebben: zöldségre, mivel mind a görög-, mind a sárgadinnye zöldség, és nem gyümölcs. Talán a gölődiny, azaz gombóc szóból alakult a zöldség neve az évek során. A görögdinnye eredetileg Afri­ka déli részérő származhat. Ma­gyarországra a Balkán felől ér­kezett, a beszámolók szerint a XVI. században már nálunk is termesztették. Az igazi dinnye­termesztés viszont csak a XVIII. században indult be. az egészségre rendkívül ked­vező hatással van, 95 százalék­ban víz alkotja, így gyakorlati­lag teljesen átmossa a szerveze­tet. Kiemelkedően jó a vesére és a májra. Vitamintartalma nem jelentős. Vas-, cink-, magnézi­um- és sótartalmának köszön­hetően a legkiválóbb folyadék­pótlási lehetőség. lök abban bíznak, meleg, napos lesz az idő, és az árak is helyre állnak. A magyar dinnyét keresik a szomszédos országokban is, mert sokkal édesebb, zamato­sabb, mint a déli államokból származó. A legtöbbet Német­országba, Csehországba és Szlo­vákiába exportálják, de a skan­dináv államokba is kerül belőle. A dinnyetermelők száma a harmadára csökkent az elmúlt öt évben. A szakemberek szerint ennek egyik oka, hogy nagyon magas a szállítási költség. A sze­zon is nagyon rövid, mindössze 5-6 hétig mutatkozik kereslet a mézédes csemege iránt. A vá­sárlók is egyre érzékenyebbek, mert a megfelelően érett, édes ízű gyümölcsöt keresik, ezeket pedig a leszedéstől számítva ma­ximum 10 napig lehet tárolni. Simon Vince sellyei falu­gazdász maga is több mint tíz éven keresztül termelte a diny- nyét, azonban abbahagyta, egyrészt az alapanyagok és az üzemanyag drágulása miatt, másrészt pedig a nehéz fizikai munkát is egyre kevésbé bírta. Több tucat termelő volt ezzel hasonlóképpen, egyre többen álltak át a szántóföldi növény- termesztésre. TŐZSDE visszaeső árak a budapesti Értéktőzsde árupiaci szekciójában június 15. és 21. között régóta nem tapasztalt nagy forgalom volt. A177 kontraktusból 142-t takarmánykukoricára kötöttek. A forint erősödése következtében a malmi búza augusztusi jegyzése 1500, a szeptemberi 2200, a takar­mánybúzáé 100 és 1500 fo­rinttal csökkent tonnánként. A takarmánykukorica havi ára 600 Ft/tonnával mérsék­lődött. A napraforgó és a rep­ce az időszak nagy vesztesei, az előbbi valamennyi lejárat­ra szóló jegyzése tonnánként 5000 forintot zuhant, az utób­bi havi ára 6000, a szeptem­beri 3500 forinttal csökkent, ellenben a jövő márciusra vonatkozó jegyzése 1800 fo­rinttal drágult tonnánként. A chicagói árutőzsdén a búza tonnánként mintegy 20 dol­lár nyereséget könyvelhetett el (243 USD/tonnán zárt). Párizsban is erősödtek a ter­ményárak: a búza 210, a ku­korica 211,5 euró/tonna volt. Termény Időszak Ft/t Malmi búza 2012. Vili. 53 000 2012. XII. 55 800 T.búza 2012. Vili. 50000 T.kukorica 2012. VII. 51700 2012. XII. 47000 T.árpa 2012. Vili. 51000 Napraforgó 2012.X. 118000 2012. XII. 120 000 Repce 2012. IX. 134500 FORRÁS: AKI Emlékérmet kaptak hárman is a megyéből a MOSZ (Mezőgazdasági Szö­vetkezők és Termelők Orszá­gos Szövetsége) minden évben a Nemzetközi szövetkezeti nap környékén emlékérmet adományoz az agrárterületen végzett kiemelkedő munkáért. A budapesti ünnepségen idén 3 Tolna megyei vehette át a ki­tüntetést: a Felsőnánai Agrár Kft. cégvezetője, Illés Vilmos- né, valamint a Gerjeni Agrár Kft. két munkatársa, dr. Taba Sándor nyugdíjas főmérnök és Berki Béláné ügyintéző, tájé­koztatta lapunkat Maros Nor­bert, aki június 1-től a TESZÖV titkárságát vezeti. ■ M. I. Beérett a kajszi és az őszibarack is drágaság Kevés gyümölcs termett az idén, a fagy áprilisban leszüretelt Már a búzát is aratják, közepes termést varnak A termelőket nem érte várat­lanul, hogy az idén - a húsvéti hideg napokat követően - alig maradt barack a fán, a vásár­lókat viszont sokkolta, amikor meglátták az árakat a boltok­ban. Sárgabarackból (vagy ahogyan sokan nevezik, kajszi­ból) az idén csak kevesen fog­nak lekvárt készíteni, ugyanis a termelők szerint még a sze­zon közepén sem lehet arra számítani, hogy az árak sokat esnek. Jelenleg egy kiló kajszi­ért 600-800 forintot kérnek, nemcsak a boltokban, de a piacon is. Az őszibaracknak is hasonló az ára, a legdrágább a kopaszbarack (nektarin), kilója 800 forint körül van. A drága­ság oka, hogy alig termett gyü­mölcs az idén. Beérett a nyári alma, ennek kilója megfizet­hető, 250-300 forint. Ez a fajta alma nem tárolható, pár napon belül meg kell enni, vagy fel kell használni. Az idén kevés a gyümölcs, és úgy tűnik, ez a később be­érő alma és szilva kivételével minden területen jellemző lesz. Tavasszal, amikor virágoztak a fák, még mindenki nagyon bi­zakodó volt, mondta egy terme­lő, a gondok akkor kezdődtek, amikor április elején pár napra lehűlt (fagyos volt az éjszaka) az idő, éppen amikor a kis gyü­mölcsök tisztultak. ■ Mauthner I. Nagy luxus lesz sárgabarackból lekvárt készíteni az idén az őszi árpa után megkezdő­dött az őszi búza aratása is. A kenyérgabonából a tavalyihoz hasonlóan 4 millió tonna ter­més várható, mondta Czerván György, az agrárgazdaságért fe­lelős államtitkár az Aratási Koordináci­ós Bizottság idei el­ső ülése után. Az őszi árpa 176 ezer hektá­ros vetésterületének mintegy 35 százalékán végeztek a be­takarítással. A hektáronkénti termésátlag 4 tonna körüli. Az őszi búza vetésterülete 1,08 millió hektár, mintegy 100 ezer hektárral több a tavalyinál. A szakemberek 3,8-3,9 tonna hektáronkénti termésátlaggal kalkulálnak. így az idén mint­egy 4 millió tonna kenyérga­bona kerülhet a magtárakba. Az időjárási anomáliák - a fagy és az aszály - miatt jelentős el­térések vannak az egyes térségek ho­zamai között. Őszi árpából például Tolna, Somogy és Baranya megyé­ben hektáronként 4,8 tonna ter­mett, míg Vas és Veszprém me­gyében csupán 3,1 tonna. A jelenlegi piaci árak: őszi árpáért 45-50 ezer, takarmány- búzáért 46-49 ezer, az étkezési búzáért pedig 50-55 ezer forin­tot adnak tonnánként. ■ I. M. ■ A hazai búzából mintegy egymil­lió tonna jut ex­portra t * A 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom