Tolnai Népújság, 2012. július (23. évfolyam, 153-178. szám)

2012-07-21 / 170. szám

2012. JÚLIUS 21., SZOMBAT GAZDASAG 7 Duplázódhatnak az autósok költségei műszaki Szerencsére még csak javaslat: az idősebb autókat évente vizsgáztatná az Európai Bizottság Műszaki vizsga egy budapesti állomáson. Évente másfél millió jármű tulajdonosa költhet dupla pénzt ilyenre Az idősebb autók és motorok tulajdonosainak költségei megduplázódhatnak, míg a költségvetés bevételei éven­te legalább 15 milliárd forint­tal nőhetnek, ha megvalósul az Európai Bizottság javasla­ta, mely a járművek hétéves korától éves vizsgáztatást írna elő a jelenlegi kettő év helyett. Tar Gábor Az idősebb személygépkocsik és kisteherautók, valamint motorok sűrűbb műszaki vizs­gáztatását javasolja az Európai Bizottság múlt héten beter­jesztetett tervezete. A jelenlegi - hazánkban is érvényes - uni­ós minimumelőírás a 3,5 ton­nánál kisebb súlyú gépkocsik, illetve a motorok esetében azt írtja elő, hogy a kötelező mű­szaki vizsgálatoknak 4+2+2-es szabály szerint kell megtörtén­niük. Ez azt jelenti, hogy az el­ső műszakit a jármű 4 éves korában kell elvégezni, majd azután kétévente kell vizsgára menni. A közlekedésbiztonság fo­kozása érdekében a brüssze­li testület a 4+2+2-es előírást 4+2+1-esre változtatná, vagyis a járművek hétéves korától már csak évente adnák ki a műsza­ki engedélyt. Ez azt jelentené, hogy a hét évnél idősebb jármű­vek tulajdonosainak duplázód­nának a műszaki vizsgáztatási költségei, miután a korábbi két év helyett már évente kellene vizsgára vinniük az autókat, il­letve motorokat. A brüsszeli javaslat emel­lett a hazánkban jelenleg nem vizsgaköteles 50 köbcentinél kisebb segédmotorok, vagyis a robogók esetében is előírná a rendszeres, 4+2+1-es szabály alapján a műszaki vizsgáz­tatást. Becsült adatok szerint hazánkban jelenleg 300-600 ezerre tehető a robogók szá­ma, így a brüsszeli javaslatok elfogadásával erre a körre is kiterjedne a vizsgáztatási köte­lezettség. A bizottság uniós szinten előírná azt is, hogy azok az au­tók, amelyek a négyéves vizsga idején már 160 ezer kilométert futottak, csak egy évre kapja­nak műszakit. Ezen gépkocsik esetében négyéves kortól kezd­ve évente kellene vizsgáztatni, mint ahogyan a taxik, mentők esetében ez az első évtől kezd­ve így van már most is - az uni­ós előírás szerint. A brüsszeli javaslatok az au­tósok és motorosok számára a terhek növekedését vonnák Évi 1200 életet mentene meg Brüsszel A javaslat elfogadásáig az uni­ós döntéshozatali eljárások át­lagos idejét tekintve akár évek is eltelhetnek. A tervezetet ugyanis a tagállami szakmi­nisztereket képviselő tanács­nak, illetve az Európai Parlamentnek is jóvá kell hagy­nia. Brüsszel a közúti közleke­dés biztonságának erősítése ér­dekében nyújtotta be javasla­tait. A bizottság elemzése sze­rint ugyanis a járművek műsza­ki hibái jelentősen hozzájárul­nak a balesetekhez: az összes, személygépkocsival elszenvedett baleset 6 százalékáért felelősek; ez kétezer halottat és ennél jó­val több sebesültet jelent évente. Az új javaslatok EU-szerte éven­te több mint 1200 élet megmen­tését és több mint 36 ezer mű­szaki hibából adódó baleset el­kerülését tűzték ki célul. maguk után, míg a hazai költ­ségvetésnek jelentős többletbe­vételt hoznának. A járművek vizsgadíjának mintegy 60-70 százaléka ugyanis a kincstár­ba folyik, a maradék 40-30 százalék pedig a vizsgaállomá­sokon marad, amelyek 85 szá­zalékát megbízott szerződéses partnerek működtetik, míg a többi 15 százalék állami vizs­gaállomás. A jövő évi költségvetés ter­vezetében közel 29 milliárd forint működési bevétel van betervezve a Nemzeti Köz­lekedési Hatóság esetében. Az NKH bevételeinek 70-80 százaléka pedig a műszaki vizsgák díjaiból származik, vagyis évente mintegy 20-23 milliárd forint bevétele van a költségvetésnek a vizsga­díjakból. Ez a bevétel a brüsz- szeli javaslatok elfogadásával számításaink szerint továb­bi 15-17 milliárddal nőhet. Magyarországon ugyanis je­lenleg 2,5-2,8 millió, 11-12 éves átlagéletkorú 3,5 millió tonnánál kisebb súlyú jármű fut az utakon, amelyek 60-70 százaléka 7 évnél idősebb, vagyis évente legalább mint­egy 1,5 millió jármű plusz­vizsgáztatását eredményezné a brüsszeli javaslat elfogadá­sa a jelenlegi évi mintegy 1,8 millió műszaki vizsga mellé. A személygépkocsik eseté­ben a jelenlegi 16290 forintos vizsgadíjjal számolva a plusz 1,5 millió vizsga mintegy 25 milliárdos vizsgadíjat jelen­tene évente, amelyből 15-17 milliárd folyna be a büdzsébe. A bevétel azonban még en­nél is nagyobb lehet, ugyan­is a Nemzeti Fejlesztési Mi­nisztérium rendelettervezete szerint a személygépkocsik esetében a vizsga díja 22 ezer forintra emelkedik. Megállapodás: stratégiai partnerünk a Coca-Cola stratégiai partnerségi meg­állapodást írt alá a kormány nevében Orbán Viktor minisz­terelnök a Coca-Cola HBC Ma­gyarországgal pénteken a cég dunaharaszti székhelyén, ahol felavatta a vállalat 2 milliárd forintos magánberuházással lé­tesített új gyártósorát is, amely óránként 110 ezer üdítőitalt tud előállítani. Ezzel a beruhá­zással - ha minden kedvezően alakul - a vállalat meg is dup­lázhatja a 2011-ben elért 8 mil­liárd dolláros exportját. A kabinet új gazdasági mo­dellt épít, amelynek a kedvez­ményezettjei közé fog tartozni a Coca-Cola is. Orbán azt mond­ta, ő ahhoz a nemzedékhez tartozik, amelynek kólát inni még azt jelentette, „legalább egy korty erejéig” az ember a nyugati világhoz tartozott. „Ha a magyar ember úgy érzi, át akarják vágni, akkor azon­nal becsukja az ajtót. Ha úgy látja, valaki jó szándékkal ér­kezik, azt meg behívja a házba”- mondta, jelezve, ez a filozófia jellemzi a megállapodást. A Co­ca-Cola magyarországi beru­házásainak értéke mára meg­haladta a százmilliárd forintot, a cég 1250 családnak ad kenyér- kereseti lehetőséget, 2011-ben ' pedig nyolcmilliárd forint volt az exporteredménye. Kockáza­tos csak szolgáltatásra, turiz­musra és ingatlanpiacra építeni egy felzárkózni akaró ország gazdaságát, ezért - mondta Or­bán - „nekünk termelésre van szükségünk”, amelyhez beru­házás kell, ahhoz pedig tőke- tulajdonosok, cégek. Ők profitra tesznek szert, „de mi nem va­gyunk kommunisták, hogy má­soktól irigyelnénk a munkával előállított profitjukat”. Tarsoly József, a Coca-Cola HBC Magyarország ügyvezető igazgatója arról beszélt, az or­szág egyik legnagyobb élelmi­szer-ipari vállalkozásává fej­lődtek, teljes kapacitásuk pedig az új gyártósorral 350 ezer pa­lack per órára növekszik. ■ Orbán Viktor és a cég vezetői koccintanak egyet a sikeres megállapodásra HIRDETÉS Szerelem és szenvedély csak előfizetőinknek! Vigyen romantikát az életébe regényeinkkel! Ajánlatunk 2012. július 31-ig érvényes. Elöftetési ajánlatunk kizárólag az adott megyei napilap terjesztési területén lakéhellyel/tartózkodásl hellyel rendelkező elófeetők által vehető igénybe. Kérjük, hogy az adott megyei napilap terjesztési területével kapcsolatosan érdeklődjön a 06-40-510-510 telefonszámon. Az ajánlatot azok a természetes személyek vehetik Igénybe, akiknek az előfketést megelőző 3 hónapon belül a megadott élőikétől személyes adatokkal és/vagy előf eetesi elmen nem volt érvényes, az ajánlatban feltüntetett magazin előf fcetése. A díjf tetőst kővető hónapban megjelenő első lapszámtól kézbesítjük Önnek magazinunkat. Az előf tetősre és adatkezelésre vonatkozó rendelkezéseket az Előf tetői Üzletszabályzatban találja a www.aslapok.hu oldalon. Akciókőd: 2092 Rendelje meg! 06-40-510-510 Megköszönjük, hogy előfizetőnk! Már adható az iskolakezdési támogatás elkezdődött az iskolakezdési támogatás szezonja - emlékez­tet írásában az Adófórum szak­értője. Az idén érvényes szabá­lyok szerint ilyen támogatásnak az a béren kívüli juttatás minő­sülhet, amelyet a munkálta­tó a közoktatásban részt vevő gyermekre tekintettel a tanév első napját megelőző és követő 60 napon belül tankönyv, tan­eszköz, ruházat vagy ezek vá­sárlására jogosító utalvány for­májában juttat. Béren kívüli juttatásnak mi­nősül az iskolakezdési támoga­tás címén juttatott jövedelem­ből egyes tanulónként a mi­nimálbér harminc százalékát (27 900 forint) meg nem haladó rész. Erre mindkét családi pót­lékra jogosult szülő elvileg jo­gosult, ha a munkahelyén van ilyen juttatás. A béren kívüli juttatások után összességében nem ke­vés, 30,94 százalékos közteher­rel kell számolni, emlékeztet a szakértő. Jövőre újra változnak majd az iskolakezdési támogatás szabályai - a módosításokat az e hó eleji, július 6-i Magyar Közlönyben tették közzé. 2013- tól a felhasználási időszak bővülni fog, hiszen nemcsak október végéig lehet majd köl­teni az utalványokkal, hanem az esztendő végéig. A számlák elszámolására már nem lesz lehetőség, csak utalvány formá­jában adható majd ez a jutta­tás. Ezáltal tankönyveket sem tudnak majd vásárolni az isko­lákban a szülők - emlékeztet az Adófórum írása. ■ r y J

Next

/
Oldalképek
Tartalom