Tolnai Népújság, 2012. július (23. évfolyam, 153-178. szám)
2012-07-20 / 169. szám
2012. JÚLIUS 20., PÉNTEK GAZDASAG 7 AKT és az MNB is úgy látja: a 3 százalékos deficit feltételes Minden fillért lehívnánk eu-pályázatok Most csak módosul, 2014-től átalakul a rendszer prognózis A Költségvetési Tanács (KT) úgy látja, idén a GDP-arányos hiány 3 százalék alatt tartható, amennyiben az Országvédelmi Alap és a kamatkockázati tartalék forrásait nem használják fel, valamint a Széli Kálmán Terv 2.0 egyenlegjavító intézkedései maradéktalanul teljesülnek. A Költségvetési Tanács megállapította: a költségvetési kiadások egyes tételeinél túllépések vannak, a bevételeknél jelentős elmaradások jelentkeznek, amelyek nagyobbrészt a mak- ropálya alakulásával, továbbá a Magyar Bankszövetséggel kötött megállapodással állnak összefüggésben. Az alaptörvényben foglalt adósságszabály teljesülésével kapcsolatban a bruttó állam- adósság - a GDP 3 százaléka alatt maradó hiányt, a finanszírozási tartalékok érintetlenül hagyását és a változatlan devizaárfolyamot feltételezve- a GDP 0,3-0,5 százalékával 80 százalék körüli értékre mérséklődhet. Ahhoz, hogy a hiány a GDP 3 százaléka alatt maradjon, arra van szükség, hogy az Országvédelmi Alapból ne használjanak pénzeszközöket az év hátralévő részében - olvasható a KT véleményében. A Magyar Nemzeti Bank által készített féléves értékelés megjegyzi: az állam pénzügyi helyzete rosszabb a vártnál, a költségvetési hiány a büdzsé tartalékainak törlése nélkül GDP-aíányosan elérheti a 3,7 százalékot. Az uniós módszertannak megfelelő idei költségvetési hiány „a szabad tartalékok törlésével a GDP 2,8 százalékára mérséklődhet”- áll az értékelésben. A kormánynak sikerült csökkenő pályára helyeznie az államadósságot; ez az Európai Bizottság adatai alapján 2010 és 2013 között csupán öt országnak sikerül, közülük Magyarország a második legnagyobb, 3,4 százalékpontos javulást mutatja - áll a Nemzetgazdasági Minisztérium tegnapi összegzésében. Az idén már az Európai Bizottság által is elfogadott 2,5 százalékos GDP-arányos hiány várható - teszi hozzá a közlemény. ■ B. L. EU-pénzek (2007-2013,15 százalékos hazai társfinanszírozással) TEUES KERETÖSSZEG: f 8209 Mrd Ft LEKÖTÖTT ÖSSZEG: 6283 Mrd Ft KIFIZETETT ÖSSZEG: 2720 Mrd Ft Az eddigi, sokat bírált uniós pályázati rendszer helyett egy teljesen új struktúrát hoz létre a kormányzat 2014- től - közölte Orbán Viktor. Addig is azonban számos változtatást hajtanak végre, hogy az ország „az utolsó fillérig” le tudja hívni az uniós forrásokat. Tar Gábor Az új hétéves uniós költségvetési ciklus kezdetére, 2014-re egy új hazai pályázati rendszert hoz létre a kormány az EU-pénzek lehívására - jelentett be Orbán Viktor kormányfő a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) által szervezett tegnapi budapesti rendezvényen. A kormányfő elmondta: a pályázati rendszer átalakítására azért van szükség, mert az bonyolultan, túl hosszú határidőkkel működik. Orbán Viktor szerint ma kötélidegzetűnek kell lennie annak, aki arra adja a fejét, hogy uniós pénzre pályázzon. „En biztosan nem tenném, mert ha azt mondanák, hogy 600 meg 900 nap múlva lesz valami abból, amit egyébként én már jól átgondoltam, megterveztem, kiszámoltam, és készen állok a végrehajtására, könnyen lehet, hogy belebolondulnék” - mondta a kormányfő. Orbán Viktor szerint a hibák főként az előző kormánytól megörökölt rendszer jellegéből fakadnak. Bár a struktúra teljes átalakítása majd csak 2014-től valósul meg, addig is reformokat hajt végre a rendszeren a kormány, így a miniszterelnök kitért a kormányzat által az elmúlt hetekben bejelentett, Így már ismert intézkedésekre. Eszerint még idén 50 milliárd forintos forrásból egy önerőalapot állítanak fel a súlyos anyagi gondban lévő önkormányzatok számára, hogy elő tudják teremteni a szükséges önrészt a már elindított fejlesztési projekteknél. Emellett megemlítette a július elején felállított, a pályázati rendszerben a döntéshozatalt centralizáló Nemzeti Fejlesztési Kormánybizottságot is. Szerinte a testület felállítására azért volt szükség, mert ha nem születnek meg időben a döntések, akkor bennragadhatnak az EU-pénzek, miközben a cél az, hogy az utolsó fillérig lehívjuk a forrásokat. Ezzel kapcsolatban kiemelte: ha nem működik rendesen az uniós pénzek lehívása, akkor nincs Ezermilliárdos pályázati keret nyílik meg idén A 2007-2013 között rendelkezésre álló 8200 milliárd forintos uniós forrás teljes lehívásához még idén ezer- milliárd forintos értékben kell megjelentetni pályázatokat -jelentette be Petykó Zoltán. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség elnöke elmondta: az összeg úgy áll össze, hogy idén még mintegy 700 milliárd forintos keretre várható új kiírás, de a 8200 milliárdosforrás teljes lehívásához mintegy 300 milliárd forinttal túl kell vállalni ezt a lehetőséget. A túlvállalás azt védi ki, hogy a projektek elmaradása vagy szabálytalan pénzköltés esetén se ragadjon be pénz az EU-kasszában. Jelenleg 130 területen 1700 milliárd forintnyi keretre lehet pályázni. A 8200 milliárdos keretből közel 6300 milliárdot kötöttek le támogatói döntéssel a 2700 milliárd forint kifizetése mellett. magyar fejlesztéspolitika, ugyanis a hazai fejlesztések 90 százalékos arányban uniós forrásból valósulnak meg. Újdonságnak számít, hogy- mint Orbán Viktor közölte- általánossá teszik az előleg- kifizetés rendjét, így minden pályázónak elérhetővé válik a 30 százalékos előleg. Korábban az már ismert volt, hogy a kormány szintén harmincszázalékos előleget vezet be az önkormányzati projektekben kivitelezőként részt vevők számára. „A miniszterelnök főként a korábbi hetekben bevezetett intézkedéseket ismertette, beszéde azonban azt jelzi, hogy száz százalékig tudatában van annak, gyors és határozott lépéseket kell tenni a pályázati rendszer működési hatékonyságának javítására” - mondta el lapunknak Essősy Zsombor. A MAPI Magyar Fejlesztési Iroda Zrt. vezérigazgatója hozzátette: őszre, télre kiderül, hogy a Nemzeti Fejlesztési Kormány- bizottság létrehozása révén mennyiben pörgethető fel a támogatási rendszer, így addig az is eldől, hogy az ország teljesen le tudja-e hívni a 2007-2013 közötti uniós költségvetési ciklusban rendelkezésre álló 8 200 milliárdos forrást. HÍRSÁV Jelentősen csökkent a csalások száma tavaly mintegy 35 százalékkal csökkent az európai uniós költségvetést érintő pénzügyi csalások száma - derül ki az Európai Bizottság jelentéséből. A kohéziós politika terén 41 százalékkal kevesebb feltételezett csalás fordult elő tavaly, mint 2010- ben, a mezőgazdaság területén pedig 66 százalékkal esett vissza a bejelentett csalási ügyek száma. Összesen 295 millió eurót (a költség- vetés 0,2 százalékát) érintett csalás, amit vissza kell fizettetni. A bankunió hatásairól egyeztetett Orbán orbán Viktor miniszter- elnök közgazdászokkal egyeztetett. A megbeszélésen, amelyen részt vett Járai Zsigmond, Surányi György és Bőd Péter Ákos korábbi jegybankelnök, Szász Károly PSZÁF-elnök és Csaba László közgazdász az EU által javasolt bankuniónak a magyar gazdaságra gyakorolt hatásairól volt szó. Haza és Haladás: leszakadó pályán MAGYARORSZÁGON várhatóan nem emelkedik egy százalék fölé a növekedés 2015-ig, vagyis a gazdaság leszakadó pályára kerül, a verseny- szférában foglalkoztatottak száma 50 ezerrel csökkenhet - vélekedik elemzésében a Haza és Haladás Alapítvány. Oszkó Péter volt pénzügyminiszter az elemzést ismertetve kiemelte: az államadósság 2015-ig 80 százalék körüli szinten maradhat. Oszkó Péter értékelt Országstratégiát várnak el a kormánytól a multicégek HEBC Kiszámíthatóbb üzleti környezetet remélnek a cégvezetők az IMF-fel kötendő hitelmegállapodástól Politikai ciklusokon átívelő országstratégiára lenne szükség annak érdekében, hogy kiszámíthatóság és versenyképesség tekintetében is előrelépés történjen a magyar gazdaságban - derül ki a Magyarországon jelen lévő multinacionális cégek vezetőit tömörítő Magyar Európai Üzleti Tanács (HEBC) tegnap nyilvánosságra hozott jelentéséből. A HEBC olyan stratégiát javasol, amely egyidejűleg ösztönzi a termelő beruházásokat és a szolgáltatóipar fejlődését. Szerintük az adórendszer egyes elemei látszanak, a célrendszer, mely túlmutatna a többletbevételek elérésén, viszont nem egyMartonyi János (középen) Kerekes László HEBC-elnökkel (jobbra) 3500 milliárdos bevétel, 62 ezer foglalkoztatott a magyar Európai Üzleti Tanács (HEBC) tagvállalatainak összesített nettó árbevétele közel 3500 milliárd forint, a közvetlen és közvetett foglalkoztatottak száma megközelítőleg 62 ezer fő. Az 1998-ban alakult szervezet az Európai Gyáriparosok Kerékasztalának (ÉRT) magyarországi tanácsa. Az ötven európai iparvállalat legfelső vezetőit tömörítő ÉRT tagvállalatainak európai értékesítése meghaladja az ezermilliárd eurót, és ezzel 6,6 millió munkahelyet teremt a régióban. értelmű. Egyúttal kritizálták a jelenlegi válságadórendszert mondván, az nem támogatja a növekedést, nem ösztönzi a versenyt, és nem ad egyenlő esélyeket a piac szereplőinek. Octavian Dascalescu, a British American Tobacco közép-európai vezérigazgatója megjegyezte: nem a nemzeti hovatartozás, hanem a teljesítmény alapján kell megítélni a befektetőket. Szabó Tamás, az SKF Magyarország ügyvezetője kritikaként említette, hogy a társadalom idegennyelv-tudása továbbra is kívánnivalókat hagy maga után. Ez súlyosan rontja az ország versenyképességét - tette hozzá. Ezzel együtt elismerte, hogy a humántőke továbbra is a legértékesebb erőforrása az országnak. Martonyi János külügyminiszter elismerte, hogy lényeges a kiszámíthatóság, az áttekinthetőség és a bizalom. Kiemelte, hogy utóbbi az egyik legfontosabb tényezője a társadalmi és gazdasági tőkének. Elmondta: az IMF-EU-hiteltár- gyalások tényfeltáró szakaszban vannak, részletekbe azonban nem bocsátkozott. Kerekes László, a HEBC elnöke szerint a gazdaság érdeke, hogy minél előbb megállapodás szülessen, ez ugyanis kiszámíthatóbbá tenné az üzleti környezetet. ■ W.B.
