Tolnai Népújság, 2012. július (23. évfolyam, 153-178. szám)
Vasárnapi Tolnai Népújság, 2012-07-15 / 26. szám
2012. JÚLIUS 15., VASÁRNAP INTERJÚ 7 teljesítmény Tiszeker Ágnes a tiszta versenyekért dolgozik, de ennél is jobban félti a játékosok egészségét. Az ellenőrzések egyre szigorúbbak, nyolc évre visszamenően, és már tanúvallomások alapján is el lehet tiltani versenyzőket. A magyar csapat felkészült Londonra. AKI DOPPINGOL, AZ ELEKÉVEL JÁTSZIK Ha bárki szedhetne bármit, akkor a gazdag országok és a gazdag klubok nyernének mindent. Arról nem beszélve, mennyire káros lenne az egészségre. Tiszeker Ágnes, a Magyar Antidopping Csoport vezetője azt mondta: a sportolók egészségére éppúgy vigyáznak a doppingellenőrök, mint arra, hogy a sport mindenki számára jó példa és igazi élmény maradhasson. Fábos Erika- Egy hét, és olimpia. Hol tart most az ellenőrzés a magyar olimpiai csapatnál?- A mi munkánk eddig tartott, hétfőtől már-nem mi vizsgálunk, hanem a WADA képviselői, mert az már olimpiai időszaknak számít. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság minden tagországában bejelentés nélkül bármikor megjelenhet, és azonnal tesztelésre szólíthatják fel a sportolókat. A Magyar Olimpiai Bizottsággal úgy szólt a mi megállapodásunk az idei évre, hogy minden olimpikont legalább háromszor kell megvizsgálnunk idén. Eddig nagyjából ezer ellenőrzést végeztünk el, azokat a sportolókat ugyanis, akiktől helyezést, érmet várnak, vagy doppingér- g zékeny a sportág, amiben sze- s repelnek, értelemszerűen több- § szőr is megvizsgáltuk.- Például a nehézatlétákat.- Igen, például őket.- E heti hír, hogy Fazekas Róbertét ismét doppingoláson érték. Ennyivel az olimpia előtt ilyen előfordulhat?- Amíg a B teszt eredménye nem végleges, nem beszélhetünk doppingvétségről. Annyi biztos, idén a kvalifikált olimpiai keretből három versenyző került ki azért, mert tiltott szert találtunk a szervezetében.- Fazekas esetében anaboliti- kus szteroidot lehetett olvasni. Azt gondoltam, annak az ideje már rég lejárt.- Nem, a legtöbb lebukás még mindig ezek miatt van, pedig könnyen és nagy biztonsággal tudjuk tesztelni.- Akkor ez még mindig sztárdopping. Mi népszerű még?- A növekedési hormon és az úgynevezett IGF, vagyis az inzulinszerű növekedési faktor. Ez hatásában hasonlít a növekedési hormonra, de nem az egész testre hat.- Ezek veszélyes szerek?- Életveszélyesek. Nem véletlenül üldözzük a használatukat. A sport tisztasága csak az egyik célja az ügynökségnek, ugyanilyen fontos a sportolók egészsége.- Melyik hogyan hat?- A növekedési hormon az egész testen hat: növekszik az izomzat, de mellékhatásként megvastagodnak a csontok, a homlok, az állkapocs. Az igazi veszélye azonban az, hogy nemcsak a vázizomzatra hat, de a simaizomra is, tehát például a szívizomzatot is növeli. Ezzel a koszorúér-hálózat nem tud lépést tartani, és ez komoly gondot okozhat a keringésben, ez okozhat hirtelen szívhalált. Ahogy az inak és a vázszerkezet sem bírja el a megnövekedett izommennyiséget, és nagyobb a sérülés esélye is. Az IGF hasonló problémákat okoz, ahogy például a daganatos burjánzásra is lehet ugyanolyan fokozó hatással, mint az izomszövetek esetében. Az EPO az álló- képességet javítja, az oxigénellátottságot fokozza. Futóknál, úszóknál, kerékpárosoknál ez a fontos. De magas vérnyomás, súlyos cukorbetegség lehet a következménye, és rendkívül megnöveli a trombózis kockázatát. A stanozolol és a nerobol a hatvanas években feltalált szer, szörnyű mellékhatásokkal jár, de bizonyos sportágakban ma sincs hatékonyabb. Az erőnlét fokozására az egyik legjobb az anabolikus szteroid, de az izomerő és izomtömeg ilyen fejlesztése egy felnőtt emberi szervezet számára extra terhelést jelent.- A dopping tehát fejlődik, de az ellenőrzés is képes lépést tartani ezzel?- Természetesen. Azt látni kell: a dopping ma már nem az, ami régen volt. Ma már külön laboratóriumok működnek, ahol sok pénzért kimondottan sportcélokra fejlesztenek. A WADA és a NOB igyekszik lépést tartani. Azzal, hogy az ellenőrök ma már annyiszor kérhetnek mintát, amíg meg nem győződnek arról, hogy a sportoló testéből származik. Azzal is, hogy egyre szigorúbbak a szankciók, és azzal is, hogy profin fejlesztik az akkreditált laboratóriumokat. Nagyon sok pénzt költ erre a WADA. A legnagyobb előrelépés a növekedési hormon esetében van. Már ott tartunk, hogy 4-5 hétre visszamenően ki tudjuk mutatni.- 4-5 hétre? Éppen most foglalkozik a sportvilág a hétszeres Tour-győztes amerikai bringás, Armstrong ügyével, amiben az Egyesült Államok Dopping- ellenes Ügynöksége azt állítja, hogy manipulált mintákat talált évekre visszamenően. Akkor azt hogyan lehet bizonyítani?- Peking óta az olimpiai mintákat is nyolc évig meg kell őrizni. Nem véletlen, hogy Pe- kingben hat sportoló bukott el, de azóta újabb hat esetet találtak, és vettek el érmeket. Ahogy fejlődik a technika, úgy újra és újra meg lehet vizsgálni a mintákat. Másrészt tanú- vallomásokra is lehet ma már alapozni, és annak alapján is el lehet ítélni egy sportolót.- Armstrong esetét figyelemmel kíséri?- Azt mindenki figyeli, hiszen róla rengeteg pletyka keringett, és gyanús esetei is voltak, de sosem volt pozitív mintája. Most úgy tűnik, szorul körülötte a hurok, hiszen a segítőit már örökre eltiltották.- A kerékpározás egy ennyire doppingolt sportág?- Nem, nem a kerékpározás. A kerékpárosok nagy része becsülettel versenyez. Ez a Tour de France-ról szól. Abban rengeteg a pénz, a televíziós jogdíjakból, szponzoroktól, és hatalmas figyelem kíséri. A kerékpározás pedig egy olyan sportág, amiben az oxigénellátottság a döntő, a Touron ezért mindent be is vetnek, ami segít a szervezetnek.- Ezek az esetek, ahol sztárokról van szó, és a szigorítások hatással vannak a sportolókra?- Komolyan veszik, de nem is csoda, ahhoz, hogy egy sportoló eljusson egy olimpiáig, az egész fiatalságát, a fél életét rá kell hogy áldozza. A legtöbben átérzik a súlyát, hogy ha megbuknak, tönkremehetnek erkölcsileg és anyagilag. Az utóbbi időben pedig igen gyanakvóak is lettek, figyelik egymást. Éppen azért, mert akár tanúvallomások alapján is kettétörhet a karrierje annak, aki doppingol. Másrészt vannak olyan esetek, amikor felvetődik, hogy nem doppingolt egy sportoló, hanem szándékosan „megmérgezhették” doppinggal. Az Ungvári ügy óta tudjuk, már ez sem elképzelhetetlen.- Tudják, hogy mennyivel többen doppingolhatnak ahhoz képest, mint amennyien lebuknak?- A laborpozitivitás három százalék körül mozog. Azokban az országokban, ahol felmérést végeztek a doppingolási szokásokról, 30-40 százalékra becsülik azon élsportolók számát, akik életük során legalább egyszer tiltott szert használtak.- Eddig Athénban volt a leggyászosabb a statisztika, akkor öt magyar sportoló bukott meg. Pekingben nem volt egyetlen eset sem, Londonban sem lesz botrány?- Mindent megtettünk azért, hogy ne ismétlődhessen meg az, ami Athénban történt, de 100 százalékos garancia nincs.- Amióta sport van, dopping is van?- Igen. Már az ókorban is voltak doppingellenőrzések. Akkor persze elsősorban a lovakat és a kocsikat manipulálták. Találtak olyan írásos emlékeket, amelyekből kiderül, hogy akit rajtakaptak, egy életre kizárták az olimpiai küzdelemből.- A magyar doppingellenőrzés szigorú, vagy mindenhol szabvány szerint történik a szabályozás?- A körülötte lévő szabályozás nem egyforma. Angliában zöld számon lehet bejelentést tenni, Ausztráliában internetrendőrség figyeli az e-mail-vál- tásokat, s ha valaki tiltott anyagot rendel, lecsapnak rá, de a forgalmazókra és a gyártókra is. Az amerikaiaknál vádalkut lehet kötni, illetve sportolókat lehet eltiltani a másik sportoló tanúvallomása alapján. Az ellenőrzés azonban mindenhol a világon ugyanaz a szabvány, igaz, nem mindenhol tudják ugyanúgy betartani. Most például az örmény kollégáinkat és sportolókat oktattunk.- Nálunk mennyi?- 36 magyar doppingellenőr dolgozik, ami a csapat méretéhez képest megfelelő. Persze mellékállásban és a szabadidőnkben tesszük mindezt.- Ön is, vagy a szervezet vezetőjeként ez a főállása?- Nem. Háziorvos vagyok Tiszeker Ágnes A magyar Antidopping Csoport vezetője 1969-BEN született Budapesten. 1996-ban szerzett diplomát a SOTE-n. 1999-ben jogi szakleveles orvos lett. 2000 óta háziorvosként dolgozik Budapesten. 2001 óta a Magyar Antidopping Csoport ügyvezetője. sportolt, amatőr szinten úszott. kedvenc sportja az atlétika és az úszás. FÉRJEZETT. hobbija: irodalom, utazás. főállásban. Ilyenkor helyettesítenek, de a betegeim azt tudják, hogy olimpiai évben bizony nélkülözniük kell.- Hogyan lett doppingellenőr?- A szöuli olimpia előtt orvosi egyetemre jártam, és olyan hallgatókat kerestek, akik segítették a doppingellenőrök munkáját. Jelentkeztem, és itt ragadtam.- Christophe Brissonneau, a párizsi Descartes Egyetem oktatója állt elő azzal, hogy mivel a doppingot egyre nehezebb kimutatni, a vizsgálatok pedig nagyon drágák, el kellene gondolkozni a doppingtilalom feloldásáról. Ehhez mit szól?- Orvosként azt mondom, ha az etikai oldalát nem is nézzük, ez életveszélyes lenne. A doppingszerek hatása hosz- szú távon kiszámíthatatlan, de nagyon súlyos és kiszámítható következményekről is tudunk. Ha megengednénk, azzal azt mondanánk, hogy ezeknek a fiatalembereknek az életét veszélyeztetjük a teljesítményért. A sport mindig is az emberi erő, a kitartás és a valóságos teljesítmény diadaláról szólt, erkölcsi példát és élményt adott. De próbáljuk megközelíteni az esélyegyenlőség felől: ha bárki szedhet bármit, akkor a gazdag országok, a gazdag sportágak és a gazdag klubok nyernek meg mindent.- A doppingnak köze lehet az utóbbi években egyre gyakoribb élsportoló-tragédiához?- Nagyon óvatosan kell ezzel bánni. Egyedileg kellene vizsgálni az eseteket, de utólag bizonyítani nagyon nehéz.- Csak élsportolókat veszélyeztet mindez?- Nem, a szabadidősportokat, például a testépítést is. Ami ott megy, hajmeresztő.- Korábban azt mondogatták, hogy a londoni olimpia már a géndoppingról fog szólni.- Nem így lett, igaz folynak a kutatások. Nem véletlenül, az emberi teljesítőképesség sok sportágban elérte a felső határát, és ez sokféle kockázatot magában rejt, ilyet is. De a géndoppingot igen bonyolult és drága alkalmazni, és nem is tart még ott, hogy ez eluralkodhasson a sporton.
