Tolnai Népújság, 2012. július (23. évfolyam, 153-178. szám)

2012-07-13 / 163. szám

2012. JULIUS 13., PÉNTEK NYUGDÍJASOK 5 Másodszor kapta a legmagasabb polgárőr­elismerést Eddig az agrárvilágban élt friss nyugdíjas Két nagyobb kudarc is belefért az elmúlt évtizedekbe kölesd Másodszor is megkapta a legmagasabb polgárőr-kitün­tetést Gárdi György. A kölesdi polgárőrség nyugdíjas korú elnöke 2009-ben érdemelte ki először a Polgárőr Érdemke­reszt Arany fokozatát, ezt a dí- J jat az idei országos polgárőr­találkozón ismét átvehette. Most a megyei polgárőrszö­vetség terjesztette fel az elisme­résre, Tolnában még nem volt példa ilyen jellegű duplázásra. Gárdi György a polgárőrség alapítói között volt, ő bábásko­dott a kölesdi szervezet szüle­tésénél is, amelynek még most, j hetven felett is ő az elnöke. A jelenleg húszfős helyi csapat irányítása mellett éjszakai jár­őrözést ugyan már nem vállal, de nappali szolgálatot igen, feleségével együtt, aki szintén polgárőr. Azt mondja, őket még arra nevelték, hogy lehet pénz nélkül is dolgozni a közért. A tárgyi feltételek biztosítása azonban pénzbe kerül, amiben egyik polgárőrség sem dúskál. Viszont változatos módokon igyekeznek segíteni magukon, a köz biztonsága érdekében. Gárdi Györgyék például azt ta­lálták ki, hogy még ha a polgár­őrautó nem közlekedik is folya­matosan, kint áll a főút szélén, s az már hatásos lehet az átuta­zó rosszban sántikálók ellen; benzint viszont nem igényel. Egy másik példa: a kölesdi pol­gárőr-egyesület volt a gesztora annak a pályázatnak, amely­nek révén helyben és a kör­nyező településeken kiépült a térfigyelőkamera-rendszer. Gárdi Györgyöt idén válasz­tották újra a kölesdi polgárőr­ség élére, így aztán még öt évig tervezi az elnökséget. Még az is lehet, hogy nem ez volt az utol­só polgárőr-kitüntetése. ■ S. K. Gárdi György Harminchat évig szolgálta a megyei mezőgazdasági termelőket, a szövetkezete­ket, a tagságot, képviselte az érdekeiket. Ez idő alatt na­gyon sok változás is történt ezen a területen. Gelencsér András több évtizeden ke­resztül volt a Teszöv megyei titkára, július 1-jétől már a nyugdíjasok életét éli. Mauthner Ilona Napra pontosan 36 évet töltött a Teszövnél Gelencsér András, vagyis 1976. július 1-jén lépett be ide. Ezzel a döntésével me­gyét is váltott, hiszen Somogy- ból került Tolnára.- A diplomám megszerzését követően a böhönyei állami gaz­daságnál dolgoztam, majd ezt követően kerültem Szekszárd- ra, a Teszövhöz. A feleségemet a keszthelyi agrártudományi egyetemen ismertem meg, őt követve kerültem Tolna megyé­be. A Teszövnél kaptam mun­kát, mely röviden: a mezőgazda- sági szövetkezetek szövetsége. Gelencsér András arról is szívesen beszélt, hogy meny- a nyi változáson ment keresztül 3 az agrárvilág és természetesen 3 örül neki, hogy mindennek ré- | szese lehetett. “- A hetvenes évek végén, s amit ma már aranykornak ne­vezünk, kerültem ide Szek- szárdra, amikor Tolna megyé­ben a szövetkezetek még nettó befizetők voltak. Majd megkez­dődött a több szakaszból álló átalakulási folyamat. Kezdet­ben, a szövetkezeteken belül alakultak belső vállalkozások, majd a kárpótlási és a szövet­kezetek átalakulásáról szóló törvények gyorsították fel a fo­lyamatot. A szövetkezetek át­alakultak részvénytársaságok­ká, kft.-kké, a legtöbb helyen megszűntek a régi értelemben vett tsz-ek. Az uniós csatlako­zást követően a termelő kapott nagyobb támogatást, vagyis a cél az volt, hogy megfelelő jö­vedelmet biztosítsanak a mező- gazdaságban dolgozóknak. Andrásnak széles körű rá­látása van az agráriumra, hi­szen amikor még közel hetven szövetkezet működött a me­gyében, legalább ennyiféle volt Új időszámítás kezdődött Gelencsér András életében; a szakma háttérbe szorul, s a család kerül előtérbe a felvetődő probléma is, amit naponta kellett megoldani. Si­ker és kudarc egyaránt belefért az elmúlt 36 évbe. Érdekes mó­don a sikerek kevésbé marad­tak emlékezetesek, bizonyára azért, mert az adott helyzetben az akkor természetesnek tűnt. A két nagyobb kudarcra vi­szont máig sokat gondol, hogy mi lett volna ha... - mondta Ge­lencsér András.- Az egyik, amikor az úgy­nevezett Kölcsönös Támoga­tási Alapot (melyet a szövet­kezetek által összeadott pénz­ből hoztak létre) a megyében 1995-ben megszüntették. Más megyékben ebből az alapból hitelszövetkezeteket hoztak létre. Olyanokat, melyekről a jelenlegi politikusok is sokat beszélnek, hogy jó lenne egy hasonló pénzintézet. Amikor meg kellett volna szavazni a hitelszövetkezetet, a szövet­kezeti vezetők többsége lesza­vazta. Baranya megyében ma is működik. A másik nagy ku­darc, amikor 14 évvel ezelőtt Kakasdon megalakítottuk a Ga­bonatermelők Szövetkezetét. A terv az volt, hogy közösen érté­kesítik majd a termelők a ga­bonát. Ebben az időben folyt a Gemenc Gabona privatizációja is, ebben is lehetett volna tulaj­donrészt szerezni. A Gabona- termelők Szövetkezete ugyan megalakult, de aztán mégsem működött. Ma is úgy látom, nagy lehetőséget hagytunk ki. Júliustól új időszámítás kez­dődött Gelencsér András életé­ben, a szakma háttérbe szorul, s a család kerül előtérbe.- Két felnőtt gyermekem és két unokám van. A lányom jo­gász, Szekszárdon él a család­jával, a fiam informatikus, még Névjegy gelencsér András agrárköz- gazdász, 62.éves. Böhönyén született, Keszthelyen végzett az agrártudományi egyete­men. Nős, két gyermeke, két unokája van. nem nősült meg, és Bécsben él, ott dolgozik. Vele havonta talál­kozunk. Mivel csak pár nap­ja vagyok nyugdíjas, egyelőre olyan, mintha csak szabadsá­gon lennék. Van egy kis sző­lőnk a Csötönyi-völgyben, kony­hakerttel, tanyával, ott mindig akad munka. És ott vannak az unokáim is, akikkel nagyon szeretek foglalkozni. Szerintem nem fogok unatkozni. Nem ké­szítettem előre terveket, a fele­ségem szeret horgászni, ha sok szabadidőm lesz, vele tartok. HÍRSÁV Egy vérbeli humoristát fogadnak a nyugdíjasok tolnanémedi A nyugdíjas- klub meghívására és szerve­zésében július 13-án, pénte­ken 18 órakor Nagy Bandó András humoristával, íróval találkozhatnak a művelődési házban. A Kocka utcától Tos­canáig címmel meghirdetett verses, énekes, humoros előadói estje térítésmentesen tekinthető meg. ■ V. L. Ellátásról tájékoztat az érdekszövetség szekszárd Részletes tájé­koztatást ad a méltányossági kivételes nyugellátás megálla­pítása, a folyósított nyugellátás összegének kivételes nyug­ellátássá emelésére, illetve egyszeri segély engedélyezése témakörökben a szekszárdi területi nyugdíjasszövetség hétfőnként 8-tól 10 óráig a Hu­nyadi u. 4. szám alatti iroda­házban. ■ V. M. Tíz év alatt „lehagyták” az idősek a gyerekeket tolna megye Egy évtized alatt meredeken emelkedett térségünkben az öregedési index. Ez a viszonyszám azt fejezi ki, hogy a 65 év feletti népesség milyen arányt kép­visel a 0-14 éves korúakhoz képest. A Központi Statisz­tikai Hivatal adatai szerint a Dél-Dunántúlon 2000-ben az arány 86 százalék volt, tehát az idősek száma annyi volt, mint a 0-14 évesek 86 százaléka. 2006-ban 105,5 százalék volt ez az arány, tavaly pedig csaknem elérte a 123 százalékot. ■ R. A. Anyagi és nem anyagi segítséget nyújtanak szekszárd A Szent Erzsébet Karitász Alapítvány fel­adatának tekinti a családi háttér nélkül élő, segítségre szoruló idős emberek, idősek otthonában élők látogatását, segítését, a róluk való gon­doskodást. A szervezet az anyagi természetű segítség- nyújtás mellett ügyintézés­sel, beteglátogatással, lelki gondozással, időseknek in­gyenes zarándokút szervezé­sével is támogatja a szépko- rúakat. Az alapítvány címe: Béla király tér 9., telefon: 74/414-735. ■ M. V. Segítséget kérhetnek, ha váratlan helyzetbe kerülnek azok A nyugdíjasok, akiket nem érint a méltányossági kivételes nyugellátás, illetve a folyósított nyugellátás összegének kivéte­les nyugellátássá emelése, leg­inkább az egyszeri segély iránt érdeklődnek. A ha­tályos jogszabály szerint egyszeri se­gély engedélyezhe­tő a nyugellátásban részesülő személy részére, ha olyan élethelyzetbe kerül, amely létfenntartását ve­szélyezteti, és a havi jövedelme nem haladja meg a 70 ezer forin­tot, ha a közeli hozzátartozójával közös háztartásban él, illetve a 80 ezer forintot, hogyha egye­dül él. Egyszeri segély évente csak egy alkalommal állapítható meg, az összege nem lehet kevesebb 15 ezer forintnál, de nem halad­hatja meg az öregségi nyugdíj jogszabályban meghatározott tárgyévi legkisebb összegének más- félszeresét. Az egy­szeri segély iránti kérelem a K17 szá­mú űrlap egyszeri segély igényléséhez elnevezésű nyomtatványon nyújtható be az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatósághoz, a kérelmező lakóhelye szerint illetékes nyug­díjbiztosítási igazgatósághoz vagy a Nyugdíjfolyósító Igazga­tósághoz. ■ V. M. ■ Egyszeri segély évente csak egy aiifn.inmirm.1 en­gedélyezhető Megmutatták, régen hogy’ is csinálták munka A nyugdíjasok még tudják, hogyan kell hagyományos módszerrel aratni kisszékely Zömében nyugdíja­sok alkották a múlt hét végén Kisszékelyen megtartott má­sodik regionális aratóünnep tizenegy aratóbrigádjának tag­ságát. A kézi aratás bemutatá­sán a fiatalok árgus szemekkel figyelték a szépkorúak gyakor­lott mozdulatait és a ruháza­tukat. A legnehezebb munkát végző kaszások és néhány ma­rokszedő asszony a búzatáblára vonulás előtt jóízűen elfogyasz­totta az ilyenkor szokásos ara­tópálinkát. Kellett is a dopping a tűző napon végzett kemény munkához. Egy rend learatá- sa után kiteregették a bősé­ges aratóreggelit, amely nem a koleszterinmentes étkezés Teljes felszerelésben pompázik a belecskalak aratóbrigádja reklámja volt. Az újságpapírba csomagolt szalonna, sonka, kol­bász és tepertő mellé legtöbben vöröshagymát fogyasztottak, ez némileg ellensúlyozta zsírok lerakódását. Az aratást szép számmal figyelők is megkóstol­ták a finomságokat. Az ivóvizet hagyományos kerámiaedény­ben tárolták, így tartották hi­degen az italokat, hiszen régen még nem voltak hűtőtáskák. Az aratóünnep ismét erősítette a nyugdíjasok összetartozását, akik egy kellemes napot töltöt­tek együtt, s ha csak pár órára is, de visszafiatalodtak - fogal­mazta meg a lényeget Szeledeli Györgyné, a belecskai nyugdí­jasklub elnöke. ■ Varga L. h A 1 i

Next

/
Oldalképek
Tartalom