Tolnai Népújság, 2012. július (23. évfolyam, 153-178. szám)
2012-07-13 / 163. szám
4 VADASZAT 2012. JÚLIUS 13., PÉNTEK RECEPT Ózcomb csőben sütve, almával, gombával hozzávalók: 50 dkg kicsontozott őzcomb (2 személyes adag), 1/3 csomag vadpác, 1 szál sárgarépa, 1 szál fehérrépa, 1 cikk zeller, 1 kis hagyma, 1 (birs)alma (igény szerint), 25 dkg apró fejű gomba, só, paradicsompüré, vörösbor, húsleves. elkészítés: Az alaposan megmosott vadat pácoljuk be legalább egy napra. Ehhez használhatunk kész vadpácot, amelyet csak olajjal, vörösborecettel, vörösborral kell elkevernünk, minden egyéb szükséges fűszert már tartalmaz. A húst sütés előtt vegyük ki a pácléből, töröljük szárazra, és csak ekkor sózzuk meg. Serpenyőben kevés olajon futtassuk meg a hagymát, adjuk hozzá az aprított zöldségeket. Helyezzük rá a húst, és minden oldalán pirítsuk meg, majd tegyük olajozott tepsibe a zöldségekkel együtt, engedjük fel 2-3 dl vörösbor és húsleves keverékével, tegyünk bele 1 evőkanál paradicsompürét, kissé melegítsük össze, majd öntsük rá a húsra. a húst 180 fokos sütőben mintegy 2 óráig sütjük. Érdemes a sütést az elején 200 fokon kezdeni, utána vegyük vissza a hőfokot. Közben saját levével locsolgassuk. Amikor már majdnem puha, tehetünk hozzá almát, gombafejeket. a kész húst fóliába csomagolva állni hagyjuk, a pecsenyeléből és az áttört zöldségekből étkezési keményítővel mártást készítünk. A szeletelt húst a gombával és az almaszeletekkel tányérokra helyezzük, mártással és krokettel tálaljuk. Szépen szeleteljük fel a húst A szerelem a bakok veszte őznászA suta hívására jönnek a bakok, s vívnak meg egymással Őznász alatt a bakok se látnak, se hallanak, szokásos óvatosságukat levetkőzve csak a sutára figyelnek, azt követik, így könnyebben kerülnek puskavégre. Tolna megye egyik vonzereje a nagyvadállománya (gímszarvas, dámvad, őzbak, vaddisznó). Külföldi és hazai vadászok előszeretettel keresik fel vadászati főszezonban a térséget. F. Kováts Éva Az őzbakszezon kellős közepén járunk. A bakok vadászata tavasszal, április 15-ével elkezdődik, és szeptember 30-ával ér véget, de az igazi, nagy vadászélményt nyújtó elejtésükre a nyári üzekedési időszakban nyílik lehetőség. Az egyébként óvatos őzbakokat a nász alatt könnyebb puskavégre kapni, mint egyébként, mivel ilyenkor a fajfenntartás hívó szavát követve „se látnak, se hallanak”. Az őznász július közepén kezdődik, ekkor látni egyre több, gidáját hátrahagyó őzsutát, majd az őket követő bakokat. A suták hangjukkal, illatanyagukkal vonzzák az őzbakokat, akik vizsla módjára, a csábító szagok, hangok nyomát követve lelnek párjukra. Az őzsuta hívására érkező bakok között vetélkedés kezdődik, a küzdelemből az idősebb, erősebb példányok kerülnek ki győztesen, így ők örökítik tovább génjeiket. A suta addig marad a bakkal, amíg az üzekedéssel el nem érte célját, amíg létre nem jött a megtermékenyülés. Tolna megyében haszonbérleti szerződéssel vadásznak a legtöbben. A vadászatra jogosultak 328 ezer hektáron folytatnak vadgazdálkodási tevékenységet, 2007-től 64 vadgazdálkodási egység működik, átlagos nagyságuk 5 ezer hektár körüli. A 64 vadászterületből 9-en a földtulajdonosi közösség (közte 5 erdőgazdaság) gyakorolja a vadászati jogot, 1 területen mezőgazdasági tevékenységet folytató gazdasági társaság, míg a többi 54 területen a vadásztársaság haszonbérleti szerződéssel vadászik, illetve vadásztat - mondta dr. Király Az idei vadászati szezonban eddig teljesen átlagos őzbaktrófeákat mutattak be a trófeabírálatokon megyénkben István, a Tolna Megyei Vadászkamara titkára. Megyénkben az őzállomány legnagyobb számban Duna- földvár, Tolna, Fadd, Tengelic és Dalmand térségben található, de a többi erdős-ligetes területen is fellelhetőek. Nálunk az őzállomány minősége nem olyan kiemelkedő, ez a vidék a becsült őzállomány Tolna megyében mintegy 17 ezer darab. Azt, hogy hány őzet lehet elejteni egy vadászati szezonban, éves tervben határozza mega megyei kormányhivatal földművelésügyi igazgatósága. A 2012/2013-as vadgazdálkodási évre a Tolna megyei vadászatra jogosultak részére 1493 őzbak, 1177 őzsuta és 900 darab őzgida elejtését hagyták jóvá. Ezek a számok valamivel alacsonyabbak, mint inkább a nagyvadakról, a gím- és dámszarvasokról híres. Hazánkban az alföldi területek a dunántúlinál sokkal kedvezőbb életfeltételeket biztosítanak az őzek számára, ezért ott található a legnagyobb mennyiségű és legjobb minőségű állomány. Őzbak elejtése iránt a hazai vadászokon kívül külföldi az elmúlt szezonban. Ennek oka, hogy csökkent az őzállomány, míg ugyanakkor a nagyvadaké emelkedett, kaptuk a tájékoztatást Réger Balázstól. A kilövési terv nem jelent kőbe vésett számokat, az elmúlt vadászati szezonban például az 1529 darabos kilövési tervvel szemben „csak" 1365 őz került terítékre. Ami a trófeákat illeti, idén az őzbakok felrakása teljesen átlagos, tudtuk meg. vendégvadászok is érdeklődnek. A vadásztársaságok örömére nem jöttek be a negatív jóslatok, a gazdasági válság ellenére a vendégvadászok száma, úgy tűnik, nem csökkent drasztikusan. A trófeás vadak kilövése iránt változatlanul van érdeklődés, mivel Tolna hagyományosan jó vadászterületnek számít. A fizető vadászokat tekintve az elmúlt évek feldolgozott adatai szerint a külföldi - szlovák, cseh, osztrák, német, olasz - bérvadászok voltak többségben Tolna megyében, tájékoztatta lapunkat a megyei kormányhivatal földművelésügyi igazgatósága. Ugyanakkor a vadásztató társaságok szerint folyamatosan erősödik a magyar fizetővendégek köre is. Gyakori eset az is, hogy a vadkár kifizetése helyett a gazdálkodó vadkilövési lehetőséget kér és kap a vadásztársaságtól. Éves terv határozza meg a kilövést Népszerű Vük, nagyon sok rajz érkezett a rajzpályázatra „Vük a valóságban, avagy az én rókám” címmel gyermekrajz- pályázatot hirdetett az Országos Magyar Vadászkamara Tolna Megyei Szervezete és a Diana Vadászhölgy Klub közösem A kiírásra 123 db rajz, sok szép munka érkezett, nem volt könnyű dolga a 8 tagú zsűrinek. Végül az alábbi eredmények születtek. Az 1-2. osztályos kategóriában I. helyezett Zám Gergő, Tolna, 8 éves, illetve I. helyezett Farkas Fanni, Tengelic, 8 éves. II. helyezett Török Zsolt, Szekszárd, 9 éves, III. helyezett László Lilla, Szekszárd, 9 éves. A 3-4. évfolyamosok közül I. helyezett Acsádi Gábor, Fadd, 9 éves, II. helyezett Szom- mer Petra, Szekszárd, 9 éves, III. helyezett Szüsz Nikolett, Szekszárd, 9 éves, illetve Major Zoltán, Fadd, 10 éves. Különdíjat kaptak: Lusinszki Annamária, Tengelic, 10 éves, Imre Lili, Szekszárd, 9 éves, Kovács Adél, Szekszárd, 8 éves, János Petra, Szekszárd, 9 éves. Valójában az összes alkotás mind-mind értékes volt, a résztvevők emléklapot kaptak. Konzultációt kezdeményeznek a vad érdekében Felhívást tett közzé az Országos Magyar Vadász Védegylet és az Országos Magyar Vadászkamara. A konzultáció célja, hogy kerüljön felszínre és lásson napvilágot minden olyan építő gondolat és javaslat, mely elsősorban a vad érdekét szolgáló, időtálló vadászati törvény megalkotását segíti elő. A fenntartható vadászat érdekében együttműködünk a mező- és erdőgazdálkodókkal, a természetvédőkkel, széles körű szakmai párbeszédet kezdeményezünk, a hivatásos vadászoktól kezdve a vadászatra jogosultakon keresztül egészen a tudományos műhelyekig mindenki elmondhatja véleményét, kifejtheti javaslatait egy olyan törvény létrehozásához, melynek keretei között a magyar vadgazdálkodás és vadászati kultúra visszaszerezheti régi súlyát és dicsőségét - áll a közleményben. PROMÓCIÓ Az erdő különleges tanterem - és komplex objektum erdei iskola Játékos formában, felfedező túrákon ismerkedhetnek meg a gyerekek a növény- és állatvilággal A Tolna Megyei Vadászkamara sokat tesz azért, hogy közel hozza egymáshoz a természetet és az embereket, megismertesse az erdők, mezők élővilágát a gyermekekkel és szüleikkel. Ennek érdekében különféle programokat szerveznek, többek között a Len- gyel-Annafürdői erdei iskolába is, ahol a kamara titkára, dr. Király István szerint játszva ismerik meg a gyerekek az erdőt, a növényeket, állatokat. Az erdő egy különleges tanterem, állítja Szegedi Viktória, a Lengyel-Annafürdő erdei iskola vezetője. A Nemzeti Alaptantervre alapozott programjaik célja, hogy az ideérkező gyerekek az erdőt komplex objektumként ismerjék meg, kezeljék, fedezzék fel a növény- és állatvilágot, mindezt játékos formában. Mivel iskolánként változó tudásszinttel érkeznek a csoportok hosszabb-rövidebb időre - egynapos látogatástól a bentlakásos, ötnapos táborig -, ezért ehhez igazodnak a programok is. Itt nem feltétlenül az iskolában szerzett, tankönyvi tudásanyagra építenek, hanem inkább játékos formában, felfedező túrákat szervezve ismertetik meg a diákokkal az erdei környezetet, annak növény- és állatvilágát. A gyerekek irányított feladatokat kapnak, melyek során maguktól fedezik fel az erdő rejtelmeit, titkai. Szűrővel kifognak a tóból, patakból állatokat, megmutatják és megbeszélik az erdei iskola programadóival, hogy mi az, s mi jellemző arra az élőlényre. Ugyancsak kedvelt feladat a csapdaállítás vagy a bagolykö- pet-vizsgálat. Az előbbivel kis- emlősöket, többnyire cickányt fognak be, megnézik a felépítését, megbeszélik, mit eszik, illetve őt mi eszi meg. Tanulmányozzák a bagolyköpetet, az abban található álkapocscsont alapján meghatározzák, hogy mi volt a zsákmány. A növényeket ehetőségük alapján csoportosítják, Népszerű az állatsimogató felhasználásukra, legendájukra építve ismertetik meg. így a hársfa - mivel szív alakú a levele - a szeretet iája, régen alatta tartották az esküvőket, keresztelőket A virágából főzött tea gyógyír a megfázásra, köhögésre. Nincs gyerek, aki ezt hallva, látva ne jegyezné meg egy életre, milyen is a hársfa. A természetiismereti tudás mellett a környezet megismerésére és védelmére is nagy hangsúlyt fektetnek Lengyelen. Az erdei iskolától 6 kilométerre található, nap- és szélkollektorral működtetett ökoházban a múlt századi, önellátó kisparaszti gazdálkodást - ahol nem volt szemét, mert mindent felhasználhattak - tanulmányozhatják a diákok. A kertben termelt kukoricával állatokat etettek, a kukorica szárával tüzeltek, a csuhéból használati tárgyakat, játékot, babát, virágot készítettek. A birka gyapjúját szövésre, fonásra használták, nemezlabda, kistáska készült belőle. Mindezt a gyerekek is megpróbálhatják elkészíteni. Közkedvelt az állatsimogató és a vadaspark is. Nincs hely felsorolni mindazt a sok látni- és tennivalót, amit még ezen kívül kínál az erdei iskola. Mindenesetre a lényeg az érdeklődés felkeltése, a természet megismertetése, megszerettetése, az élővilág megóvása, hangsúlyozta Szegedi Viktória. ■ F. Kováts A t t á 4
