Tolnai Népújság, 2012. július (23. évfolyam, 153-178. szám)

2012-07-10 / 160. szám

4 2012. JÚLIUS 10, KEDD GAZDASÁGI TÜKÖR íMlMíMM A szőlő betegségeinek sem kedvez a hőség június 28-án kezdődött a rekkenő hőség, azóta a két borvidékünk nagy részén egy szem csapadék nem hullott, a levegő átlagos pá­ratartalma a korábbi 60-90 százalékról 40-re csökkent, mondta dr. Fűzi István fej­lesztőmérnök. Egyes korai csemegeszőlő-fajtákban már színesednek a bogyók. A ká­nikulában a peronoszpóra- gomba fejlődése lelassult, a betegség lappangási ideje megnyúlt. Ha a csapadék meg is érkezik, a követke­ző időszakban már csak levélfertőzéstől kell tartani. A lisztharmatgomba kedve­li ugyan a meleget, de ez a mostani hőség már neki is sok, ha nem jön eső, terjedé­se teljesen leáll. Egymilliót is megadnak egy hektár földért nyolc százalékkal drágul­tak a tavalyi évhez képest a hazai termőföldek és a földpiac továbbra is jó befek­tetésnek bizonyul. Tolna me­gyében is nagyon keresett a termőföld. A jól megközelít­hető és jó minőségű földek hektárjáért egymillió forint feletti árat is megadnak a vásárlók. Végre itt a boltokban a hazai görögdinnye boltokban, piacokon, forgal­mas utak mellett immár a hazai görögdinnyét is árul­ják a termelők. A szakmai szervezetek képviselői sze­rint kiváló minőségű az idén a magyar zöldhéjú és a sár­gadinnye is. A fogyasztásra sincs panasz, a nagy meleg­ben ugyanis az átlagosnál többet vásárolnak belőle. Itt van a hazai dinnye — sí. O □ A szárazság folytatódásával napról napra csökken az esélye annak, hogy az idén elfogadható termése lesz a kukoricának és a napraforgónak Hőség apasztja a termést kárfelmérés Olyanok a növények, mintha leforrázták volna őket Miközben az országban üte­mesen folyik a búza aratása, a termelők a kukorica miatt aggódnak. Ha napokon be­lül nem esik kiadós eső a megyében, akkor a tengerit jelentős kár éri, mondják a gazdálkodók. Mauthner Ilona Rég nem tapasztalt aszály sújt­ja a mezőgazdaságot. Míg má­jusban átlagos mennyiségű, 60 milliméternyi csapadék hul­lott, addig az elmúlt négy hét alatt alig esett 5 milliméter. Az őszi kalászosok és a repce viszonylag jól tűrte a vízhiányt és a körülményekhez képest el­fogadható termést produkáltak - nyilatkozta lapunknak Varga András, aki a Gabonatermesz­tők Országos Szövetségének megyei elnöke. A megyénkben elvetett 26 ezer hektárnyi napraforgó és a, 110 ezer hektárnyi kukorica ál­lapota kritikus. Még a laikus is észreveszi, amikor autójával el­halad egy kukorica- vagy nap­raforgótábla előtt, hogy olyan a növény, mintha leforrázták vol­na. A gazdák úgy fogalmaznak, hogy a kukorica furulyázik, vagyis a levele a nagy száraz­ság miatt hengeresen összesod­ródik. A homokosabb talajokon már a kukorica szára kezd el­száradni. A talajok utolsó víz­tartalékai is ki­merültek és ez az óriási hőség száraz napokkal párosul­va megpecsételheti növényeink sorsát. Ismeretes, hogy ez az időszak a legkritikusabb a kukorica életében - tette hozzá Varga András, hiszen most van a nö­a magyar Agrárkamara is köz­leményt adott ki a nagy meleg okozta károk miatt. A hőségés csapadékhiány az 1,2 millió hektáron termesztett kukorica­vetést visszafordíthatatlanul ká­rosítja. A szárazság folytatódá­sa a rosszabb adottságú terüle­teken teljesen megsemmisítheti a termést. Ez a kedvezőtlen fo­lyamat az egész társadalomra kihatással lehet, áll a közle­ményben. A károk felmérése fo­lyamatban van. vény címerhányása és virágzá­sa. Ilyenkor óriási a vízigénye a tengerinek. Ebben a szárazságban a pol­len nagyon rövid életű és kér­déses a kukorica megterméke- nyülése. Ha meg is terméke- nyül, akkor az au­gusztus elejéig tar­tó szemképződés is kritikus időszak víz híján. Valójá­ban tehát most dől el, hogy milyen lesz a termés. A gazdák a megyében a ku­koricák terméskilátásairól jú­nius közepéig 7-8 tonna átlag­dr. csíbor István, a Szekszárdi Növény Zrt. igazgatója szerint fontos a vetésváltásra figyelni. A repce és a napraforgó a talaj mé­lyebb rétegeit mozgatja meg, hi­szen a napraforgónak ötvenezer, míg a repcének több millió kis gyökere van, ezek lejutnak a ta­laj mélyebb rétegeibe is. Ha ezek után a növények után gabonát vetnek majd ősszel a gazdák, jobb eredményt érnek el. A vetés­váltással tehát a talaj nedvessé­gét is jobban ki lehet használni. termésben reménykedtek. Te­gyük hozzá, hogy teljes joggal, hiszen régen nem tapasztalt fejlettséget mutattak a növé­nyek. A keserű poharat a termé­szet június utolsó dekádjától adta át a gazdáknak. A remélt átlagtermés mára megfelező­dött és ha így folytatódik, ak­kor lesznek olyan táblák, ahol egyáltalán nem lesz termés. Bár a napraforgó egy kicsit jobb képet mutat, erre a nö­vényre is igaz, hogy a szem­képződés víz híján alacsony termésátlagot produkálhat. A termesztésbe fektetett hektá­ronkénti 200-250 ezer forin­tos költség megtérülése az idei esztendőben erősen kérdéses, és akkor hol van a termelő jog­gal elvárható nyeresége. Az általunk megkérdezett termelők is mind attól tarta­nak, hogy az egy hónappal ezelőtt még szépnek ígérkező kukorica esélye napról napra egyre kisebb. Paks, Németkér, Nagydorog, Sárszentlőrinc kör­nyékén már egyértelműen mu­tatkoznak a károk, a kukorica szára sok helyen el van szárad­va, úgy tűnik, ebből már nem lesz még közepes termés sem. ■ Valójában tehát most dől el, hogy milyen lesz a ter­més A növényeket ért károkat ezután mérik csak fel TŐZSDE Emelkedő árak, dráguló kukorica a Budapesti Értéktőzsde áru­piaci szekciójában a június 22-28. közötti öt tőzsde­napon 128 kontraktusból 82-t a takarmánykukoricára (jellemzően az újtermésűre), 26-ot a repcére, 10-et a mal­mi búzára és 5-öt a takar­mányárpára kötöttek. A vizsgált időszakban va­lamennyi termény ára nö­vekedett, a malmi búza és a takarmánybúza havi ára egyaránt 1500, a takarmány- árpáé 1000 Ft/tonnával. A takarmánykukorica jú­liusi lejáratra szóló jegyzése tonnánként 1300 forinttal, az újtermésű kukorica no­vemberi árfolyama 4000, a decemberi 3500 forinttal drágult. A napraforgóval és a repcével is 2000 forinttal magasabb áron kereskedtek június 28-án a legközelebbi lejáratra vonatkozóan. A chicagói és a párizsi áru­tőzsdén is növekedés mutat­kozott. Chicagóban a búza 9, a kukorica júliusi ára 10 százalékkal erősödött. Termény FORRÁS: AKI Időszak Ft/t Malmi búza 2012.VIII. 55000 2012. XII. 55800 T. búza 2012. Vili. 51500 T. kukorica 2012. XI. 50 500 2013. III. 50750 T. árpa 2012. Vili. 52 000 Napraforgó 2012. X. 120000 2012. XII. 121000 Repce 2012. IX. 134 500 2013. III. 143000 Négy megyében is vizsgálják a zsebszerződéseket A zsebszerződéseket vizsgá­ló tárcaközi bizottság átfogó ellenőrzést kezdeményez négy megyei földhivatalnál - Győr-Moson-Sopronban, So­mogybán, Vasban, valamint Zalában - az ingatlan-nyil­vántartásban és a föld- használati nyilvántartásban megjelenő, gyanús ügyletek feltárására - közölte az ag­rártárca. A földhivatalok a szaktárca közleménye szerint az erre vonatkozó iratokat és szerződéseket a Legfőbb Ügyészségnek fogják továbbí­tani, amely lefolytatja a vizs­gálatokat. ■ M. I. A kisebb pincészeteknek kedveznek forgalmazás A kétszáz hektó alatti tételeknél a borászok most jobban járnak A fiatal gazdák még több támogatást kapnának A korábbi összegeknél jóval ke­vesebbet kell majd fizetniük a borászatoknak az 50 és az 500 hektoliter közötti tételek forga- lombahozatali engedélyeinek kiváltásáért - olvasható az In- forádió internetes oldalán. Az augusztus 1-jétől élet­be lépő intézkedés meglepte a borászatokat, ugyanis a szak­mai szervezetekkel korábban egyeztetett minisztériumi ver­zió ezt a változtatást nem tar­talmazta. A vidékfejlesztési miniszter július 2-án megjelent rendele­té szerint jelentősen változnak a borok forgalombahozatali engedélyének kiváltásáért fize­tendő díjai: a forgalomba hozni kívánt tétel első 50 hektoliteré­ig 7500 forint, az 51-500 hek­toliter között hektoliterenként további 120 forint, az 500 hek­tolitertől pedig további 26100 forint a díj. Az érzékszervi vizsgálat ellenértéke 3000 forint lesz, a soron kívüli eljárás pótdíja pedig 25 000 forint. Korábban a forgalomba hozott bormeny- nyiségtől független volt a vizs­gálati díj, így például egyaránt 30 ezer forint körüli összeget kellett kifizetni egy 2000 pa­lackos és a 200 ezer palackos tételért is. A változások alapvetően kis- és közepes pincészeteknek kedveznek. ■ I. M. Egy hagyományos borospince. A kisebbek most jobban járnak július közepén hirdetik meg a fiatal gazdák induló támogatá­sát, amelynek finanszírozására összesen négymilliárd forint áll rendelkezésre. A 18-40 év közötti gazdák július 16. és au­gusztus 16. között nyújthatják be pá­lyázataikat. A nyertesek egy­szeri támogatás­ként 20-40 ezer eurónak megfelelő forinthoz juthatnak. A pályázók közül előnyt élveznek az elbíráláskor az állattenyésztéssel foglal­kozók, illetve az ezer fő alatti településen és a tanyán élők. Más pályázatok elbírálásánál is előnyt jelent, ha valaki fia­tal gazdálkodó, így például 40 százalék helyett 50 százalék támogatást kaphatnak a fiatal gazdák egyes élelmiszer-ipari fejlesztéseknél. Weisz Miklós, a Fiatal Gaz­dák Magyarországi Szövetsége társel­nöke arról beszélt, hogy a EU Közös Agrárpolitikájának most zajló reform­ja során az Unió új költségveté­si időszakában, 2014-20 között várhatóan a prioritások közé ke­rül a generációváltás gyorsítása. Ilyen lenne, hogy a fiatal gazdál­kodók 5 évig többlettámogatást kapnának a közvetlen kifizetést szolgáló forrásból. ■ M. I. ■ A pályázatoknál előnyt jelent az állattartás és a tanyasi lét * A 4 4 I 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom