Tolnai Népújság, 2012. június (23. évfolyam, 127-152. szám)

2012-06-08 / 133. szám

2012. JÚNIUS 8., PÉNTEK EGYHÁZI TŰKOR Tanevzárót tartottak a református hittanosok szekszárd A Tolnai Refor­mátus Egyházmegye hitta- nosalnak tanévzáró ünnep­ségét szombaton tartották Szekszárdon. Az eseményen az egyházmegye majdnem minden gyülekezetéből mint­egy száz gyerek, harminchat lelkész, hitoktató, szülő vett részt. Csuprik László, a Tol­nai Református Egyházmegye főgondnoka köszöntötte a megjelenteket, majd Rácz Jó­zsef esperes tartott áhítatot. A gyerekek énekeket tanultak, majd Decsi Kiss János újságíró szavalta el Babitstól Jónás imá­ját. A „Ki, mit tud a 2011/12-es tanév anyagából bemutatni?” című program során elhang­zott szólóének, hangszerszóló, dramatizált bibliai jeleneteket, verseket is előadtak, de lát­hatták az érdeklődők a gyere­kek rajzait, sőt egy, a paksiak hitéletét bemutató kisfilmet is. A csoportfoglalkozásokon társasjátékok, szellemi vetél­kedő várta a hittanosokat, de ismerkedhettek a fazekasság­gal, foltvarrással, hímzéssel és origamizhattak is - mindez kapcsolódott a Bibliához. Az együttlétet a Szent Ist­ván Házban közös ebéd zárta, amelyen több, mint másfél szá­zan vettek részt. ■ GY. M. Jövőre Rómában folytatódhat az eljárás A huszadik századi ferences vértanúk, Körösztös Krizosz- tom, Kovács Kristóf, Hajnal Zénó, Kiss Szaléz, Lukács Pelbárt, Kriszten Rafael és Ká­rolyi Bernát boldoggá avatási eljárásának egyházmegyei szakasza várhatóan az év vé­gén befejeződik. A hét, 1944 és 1954 között vértanúságot szen­vedett szerzetes boldoggá ava­tási perében véget értek a tanú- kihallgatások. Az Esztergomi Főegyházmegye által felállított bíróság 69 személyt hallgatott ki. A nyáron megszületnek a teológus szakvélemények, a történészi tanulmányok és pon­tosítják az életrajzokat. A teljes peranyagot még az idén továb­bítják Rómába. ■ Gépészből lelkésszé vált ébredések Sikerélmény, ha az Úristen működik ott, ahol ő is Füller Mihály immár tizenkilenc éve a tengelici evangélikus gyülekezet pásztora, az istentiszteleteken alkalmanként nagyjából húszán vannak Gépész, lelkész rokon hiva­tás. Legalábbis Füller Mihály esetében mutatkozik némi összefüggés a két tevékeny­ség között. A tengelici evan­gélikus tisztelendő ugyanis eredetileg gépészmérnöknek készült, mérnöki diplomáját Csehszlovákiában szerezte. Steinbach Zsolt Egy november végi nagy hava­zás miatt lekésett busz, a hosz- szú várakozás alatti beszélge­tés nyomán, hirtelen elhatáro­zással döntött úgy a bonyhádi gimnázium akkori végzős fizi­ka-matematika szakos diákja, Füller Mihály, hogy Csehszlo­vákiában próbál szerencsét, no meg erdészeti gépészmérnöki diplomát szerezni. A györkö- nyi fiatalember sikerrel is járt, a katonaság, az egyéves nyelv- tanulás és a négy évbe sűrített ötéves képzés után átvette a diplomáját. Közben viszont más dolgok is történtek vele. A vallásos családból származó, de a hitét nem gyakorló, kora ifjúsága idején vitatkozó-vívódó, önma­gát és az élet értelmét kereső fiú másodikos egyetemistaként kezdett el gyülekezetbe járni, majd nem sokkal később hitre jutott. Aztán azt is eldöntötte, hogy pályát módosít, lelkész lesz. Azért a gépészdiplomát még megszerezte, sőt, hazatér­ve még dolgozott is egy ideig a gyulaji erdőgazdaságnál. Az­tán tanított egy darabig Pusz- tahencsén, de a lelkészi hiva­tás gyakorlásához szükséges tanulmányok elvégzése után, 1993 augusztusában a tengelici evangélikus gyülekezet pász­toraként kezdte meg immár tizenkilenc éve tartó tevékeny­ségét. Kétszáz fős gyülekezet a ten­gelici, nagyjából százan fizetik az egyházfenntartói járulékot, az istentiszteleteken nagyjából húszán vannak. A kis gyüleke­■ Másodikos gépész egyetemistaként döntötte el, hogy pályát módosít, és lelkész lesz. zet olyan pásztort kíván, aki a megélhetését más forrásból is tudja biztosítani. Füller Mihály ilyen ember: műszaki és nyelv­tudását szakfordítás és tolmá­csolás révén (elsősorban a pak­si atomerőműben) hasznosítja. Emellett, igaz, már csak családi szükségletre, méhészkedik is. Rá is van kényszerítve a sok munkára, hiszen nagy a csa­lád: öt gyereket nevelnek fe­leségével, aki jelenleg gyesen van. Füller Mihály munkája igen változatos, így rendszeres na­pi időbeosztása nincs, a biztos pont, hogy reggel imádsággal kezdi a napot. Tengelic tartozik hozzá, emellett Kistormáson és Pusztahencsén helyettesít. Hit­tant, bibliaismeretet tanít gye­rekeknek, a gyülekezeten kívül más felnőttcsoportokkal, pél­dául a paksi Kék Kereszt Egye­sülettel is tartja a kapcsolatot. Bár úgy tartja, hogy az em­berek háborúk, nagyobb vál­ságok idején nagyobb számban fordulnak a vallásos hit felé, ő a jelenlegi válságban nem tapasztal ébredést egyik egy­háznál sem. Ahogy az erkölcsi értékek fontosabbá válását sem érzékeli, inkább ennek az el­lenkezőjét. Vallja, hogy meg kell próbál­ni az embereknek a mai kor nyelvén átadni az evangélium üzenetét. Például az internet révén olyanokat is meg lehet szólítani, akik az egyházhoz la­zábban kötődnek. - Csodamód­szer azonban nincs - szögezi le. Azt mondta, előfordult már, hogy felmerült benne: esetleg Névjegy 1962-BEN SZÜLETETT, Bonyhá- don járt gimnáziumba, Brünn- ben egyetemre. Feleségével, Tí­meával, aki zenetanár, egy egy­házi gyermektáborban ismer­kedtek meg. Gyerekeik: Noémi (15 éves), Kamilla (13), Anna (11), Borsika (4), Mihály (3). Je­lenlegi hobbija a történelem. nem jó utat választott. De legfel­jebb nagyon rövid ideig. A lel­készi sikerélményt pedig úgy fogalmazta meg: az, amikor lá­tom, hogy az Úristen működik ott, ahol én is működöm. Sze­rinte egyébként őt személyesen is sok mindentől óvta meg az Úristen azzal, hogy erre az út­ra lépett. Megszokta Tengelicet, ahol már jól is érzi magát. Saját há­zukban laknak, nem a paróki­án. Úgy tartja, hogy ha valaki vidéken házat újít fel, biztos nem azért teszi, mert el akarja adni. És mivel az evangélikus egyház­iján a gyülekezet saját maga dönt a lelkész személyéről, ha tovább­ra is jól végzi a munkáját, való­színűleg egész életében ebben a faluban szolgál majd. Hasznos ismeretekkel gazdagodtak PINCEHELY - PANNONHALMA A pincehelyi katolikus hit­tanosok a Pannonhalmi Apátságba kirándultak. A több mint negyven gyermek elsősorban arra használta fel az alkalmat, hogy tovább bővítse egyháztörténeti ismereteit általában a ka­tolikus egyházról, illetve szűkebb pátriájáról, a pécsi egyházmegyéről - tudtuk meg Kajtárné Tiborcz Mária hitoktatótól. ■ V. L. Szép rajzokat küldtek Szegedre a decsiek decs Szép sikereket értek el a szegedi Világi Aposto­lok Közössége által „Családi pillanatok” címmel meg­hirdetett rajzpályázaton a decsi hittanos gyerekek. Kategóriánként az első tíz helyezett kapott díjat, de minden beküldött rajz gaz­dája ajándékban részesült. A decsiek közül az óvodás kor­csoportban Sárközi Szabolcs, a kisiskolás korosztályban Korsós Anna, Kocsis Dorka, Odor Patrik, Sándor Ákos és Theisz Ádám, a nagyobb iskolásoknál pedig Kocsis Kata szerepelt a legjobban - tudtuk meg Kocsis László decsi diakónustól. ■ GY. M. A kálvária könnyebben megközelíthető ozora Megtisztították az elvadult növényzettől az Ozora legmagasabb és egyik legszebb kilátást nyújtó pontján levő kálvá­riára vezető utat, egyúttal természetbarát lépcsőket is kialakítottak. A munkát az Önkormányzat közhasznú munkásai és néhány hívő közösen végezte. ■ V. L. Panoráma a kálváriáról nézve Bérmálás Szekszárdon, a belvárosi templomban június 3-án a vasárnapi szentmisét dr. Udvardy György mutatta be. A pécsi megyés püspök a szent­misén harminckét fiatalt és hét felnőttet részesített a bérmálás szentségé­ben - tájékoztatta lapunkat Bacsmai László, a megyeszékhely plébánosa A cikoi templom felújítását tervezik gyűjtés A szentmisén felcsendültek a régi, rendbe hozott orgona hangjai Az akkor helyreállított cikói ka­tolikus templomot 1990. szep­tember 22-én újraszentelték. Több mint húsz esztendő telt el a felújítás óta, a templomra ismét ráférne a komolyabb ta­tarozás. Ennek első lépéseként pénzt gyűjtöttek a faluban, így sor kerülhetett a „fújtatós” or­gona generálozására és villa­mosítására. A „villanyorgona” hangjai a május 20-án megtar­tott szentmisén csendültek fel először. A svábok be-, illetve letelepí­tése a mostani Cikó területére az 1720-30-as évekre esett. A falu a betelepítés idején egyházi szempontból Nádasd fdiája volt. Az első templomot 1725-ben épí­tették fából és agyagból. Később, 1730-tól a település Bonyhád fi­ókfaluja lett, majd 1743-tól Per- czel József kapta meg a község feletti birtoktulajdoni jogot. Ek­kor gyorsult fel a fejlődés: önálló lett a plébánia, he­lyi pappal, új temp­lomot építettek tég­lából, mivel a régi megroskadt, össze- dőléssel fenyege­tett. Az Isten háza 1767-re készült el, megszente­lése a Szentháromság ünnepén történt. Alatta kriptarendszert alakítottak ki a Perczel család részére. A toronyba a Stájer- országban öntött harangot, az orgonát, a fából készült, barokk Ismételten szükségessé vált a templom renoválása. stílusú szószéket Perczel József hozatta. Őt egyébként patrónu- si jogokkal is felhatalmazták. Szintén Perczelék ajándéka az 1846-ban készített baldachin. A három oltár a pécsi székes- egyházból szár­mazik. A főoltár anyaga, akárcsak a keresztelőkúté, vö­rös márvány, a két mellékoltáré pedig siklósi márvány. A többi faragott szoboralak néhai helybéli hívők adománya. A fő­oltár képét 1910-ben a magyar kapucinus rend tagja, Müller Jó­zsef festette. A templom állaga az 1980-as évek vége felé igen leromlott. Szükségessé vált a komolyabb renoválás, átalakítás: a tető- szerkezet kijavítása, új cserép felrakása, külső-belső festés a műemlék-felügyelőség jóváha­gyásával, mázolás. Az orgonát generálozták, elektromos ha­ranghajtó készüléket szereltek fel, a villamos vezetékeket is kicserélték. A felmerülő költsé­geket a helyiek, illetve nagyobb részt az 194ó-ban kitelepített cikói németek, meg a limbur- gi, mainzi és freiburgi püspö­kök vállalták. Az adományozók névjegyzékét a templomban elhelyezett urnában őrzik. A névsor természetesen a plébá­niakönyvben is szerepel. ■ HUNYADI ISTVÁN I

Next

/
Oldalképek
Tartalom