Tolnai Népújság, 2012. június (23. évfolyam, 127-152. szám)
2012-06-08 / 133. szám
2012. JÚNIUS 8., PÉNTEK EGYHÁZI TŰKOR Tanevzárót tartottak a református hittanosok szekszárd A Tolnai Református Egyházmegye hitta- nosalnak tanévzáró ünnepségét szombaton tartották Szekszárdon. Az eseményen az egyházmegye majdnem minden gyülekezetéből mintegy száz gyerek, harminchat lelkész, hitoktató, szülő vett részt. Csuprik László, a Tolnai Református Egyházmegye főgondnoka köszöntötte a megjelenteket, majd Rácz József esperes tartott áhítatot. A gyerekek énekeket tanultak, majd Decsi Kiss János újságíró szavalta el Babitstól Jónás imáját. A „Ki, mit tud a 2011/12-es tanév anyagából bemutatni?” című program során elhangzott szólóének, hangszerszóló, dramatizált bibliai jeleneteket, verseket is előadtak, de láthatták az érdeklődők a gyerekek rajzait, sőt egy, a paksiak hitéletét bemutató kisfilmet is. A csoportfoglalkozásokon társasjátékok, szellemi vetélkedő várta a hittanosokat, de ismerkedhettek a fazekassággal, foltvarrással, hímzéssel és origamizhattak is - mindez kapcsolódott a Bibliához. Az együttlétet a Szent István Házban közös ebéd zárta, amelyen több, mint másfél százan vettek részt. ■ GY. M. Jövőre Rómában folytatódhat az eljárás A huszadik századi ferences vértanúk, Körösztös Krizosz- tom, Kovács Kristóf, Hajnal Zénó, Kiss Szaléz, Lukács Pelbárt, Kriszten Rafael és Károlyi Bernát boldoggá avatási eljárásának egyházmegyei szakasza várhatóan az év végén befejeződik. A hét, 1944 és 1954 között vértanúságot szenvedett szerzetes boldoggá avatási perében véget értek a tanú- kihallgatások. Az Esztergomi Főegyházmegye által felállított bíróság 69 személyt hallgatott ki. A nyáron megszületnek a teológus szakvélemények, a történészi tanulmányok és pontosítják az életrajzokat. A teljes peranyagot még az idén továbbítják Rómába. ■ Gépészből lelkésszé vált ébredések Sikerélmény, ha az Úristen működik ott, ahol ő is Füller Mihály immár tizenkilenc éve a tengelici evangélikus gyülekezet pásztora, az istentiszteleteken alkalmanként nagyjából húszán vannak Gépész, lelkész rokon hivatás. Legalábbis Füller Mihály esetében mutatkozik némi összefüggés a két tevékenység között. A tengelici evangélikus tisztelendő ugyanis eredetileg gépészmérnöknek készült, mérnöki diplomáját Csehszlovákiában szerezte. Steinbach Zsolt Egy november végi nagy havazás miatt lekésett busz, a hosz- szú várakozás alatti beszélgetés nyomán, hirtelen elhatározással döntött úgy a bonyhádi gimnázium akkori végzős fizika-matematika szakos diákja, Füller Mihály, hogy Csehszlovákiában próbál szerencsét, no meg erdészeti gépészmérnöki diplomát szerezni. A györkö- nyi fiatalember sikerrel is járt, a katonaság, az egyéves nyelv- tanulás és a négy évbe sűrített ötéves képzés után átvette a diplomáját. Közben viszont más dolgok is történtek vele. A vallásos családból származó, de a hitét nem gyakorló, kora ifjúsága idején vitatkozó-vívódó, önmagát és az élet értelmét kereső fiú másodikos egyetemistaként kezdett el gyülekezetbe járni, majd nem sokkal később hitre jutott. Aztán azt is eldöntötte, hogy pályát módosít, lelkész lesz. Azért a gépészdiplomát még megszerezte, sőt, hazatérve még dolgozott is egy ideig a gyulaji erdőgazdaságnál. Aztán tanított egy darabig Pusz- tahencsén, de a lelkészi hivatás gyakorlásához szükséges tanulmányok elvégzése után, 1993 augusztusában a tengelici evangélikus gyülekezet pásztoraként kezdte meg immár tizenkilenc éve tartó tevékenységét. Kétszáz fős gyülekezet a tengelici, nagyjából százan fizetik az egyházfenntartói járulékot, az istentiszteleteken nagyjából húszán vannak. A kis gyüleke■ Másodikos gépész egyetemistaként döntötte el, hogy pályát módosít, és lelkész lesz. zet olyan pásztort kíván, aki a megélhetését más forrásból is tudja biztosítani. Füller Mihály ilyen ember: műszaki és nyelvtudását szakfordítás és tolmácsolás révén (elsősorban a paksi atomerőműben) hasznosítja. Emellett, igaz, már csak családi szükségletre, méhészkedik is. Rá is van kényszerítve a sok munkára, hiszen nagy a család: öt gyereket nevelnek feleségével, aki jelenleg gyesen van. Füller Mihály munkája igen változatos, így rendszeres napi időbeosztása nincs, a biztos pont, hogy reggel imádsággal kezdi a napot. Tengelic tartozik hozzá, emellett Kistormáson és Pusztahencsén helyettesít. Hittant, bibliaismeretet tanít gyerekeknek, a gyülekezeten kívül más felnőttcsoportokkal, például a paksi Kék Kereszt Egyesülettel is tartja a kapcsolatot. Bár úgy tartja, hogy az emberek háborúk, nagyobb válságok idején nagyobb számban fordulnak a vallásos hit felé, ő a jelenlegi válságban nem tapasztal ébredést egyik egyháznál sem. Ahogy az erkölcsi értékek fontosabbá válását sem érzékeli, inkább ennek az ellenkezőjét. Vallja, hogy meg kell próbálni az embereknek a mai kor nyelvén átadni az evangélium üzenetét. Például az internet révén olyanokat is meg lehet szólítani, akik az egyházhoz lazábban kötődnek. - Csodamódszer azonban nincs - szögezi le. Azt mondta, előfordult már, hogy felmerült benne: esetleg Névjegy 1962-BEN SZÜLETETT, Bonyhá- don járt gimnáziumba, Brünn- ben egyetemre. Feleségével, Tímeával, aki zenetanár, egy egyházi gyermektáborban ismerkedtek meg. Gyerekeik: Noémi (15 éves), Kamilla (13), Anna (11), Borsika (4), Mihály (3). Jelenlegi hobbija a történelem. nem jó utat választott. De legfeljebb nagyon rövid ideig. A lelkészi sikerélményt pedig úgy fogalmazta meg: az, amikor látom, hogy az Úristen működik ott, ahol én is működöm. Szerinte egyébként őt személyesen is sok mindentől óvta meg az Úristen azzal, hogy erre az útra lépett. Megszokta Tengelicet, ahol már jól is érzi magát. Saját házukban laknak, nem a parókián. Úgy tartja, hogy ha valaki vidéken házat újít fel, biztos nem azért teszi, mert el akarja adni. És mivel az evangélikus egyháziján a gyülekezet saját maga dönt a lelkész személyéről, ha továbbra is jól végzi a munkáját, valószínűleg egész életében ebben a faluban szolgál majd. Hasznos ismeretekkel gazdagodtak PINCEHELY - PANNONHALMA A pincehelyi katolikus hittanosok a Pannonhalmi Apátságba kirándultak. A több mint negyven gyermek elsősorban arra használta fel az alkalmat, hogy tovább bővítse egyháztörténeti ismereteit általában a katolikus egyházról, illetve szűkebb pátriájáról, a pécsi egyházmegyéről - tudtuk meg Kajtárné Tiborcz Mária hitoktatótól. ■ V. L. Szép rajzokat küldtek Szegedre a decsiek decs Szép sikereket értek el a szegedi Világi Apostolok Közössége által „Családi pillanatok” címmel meghirdetett rajzpályázaton a decsi hittanos gyerekek. Kategóriánként az első tíz helyezett kapott díjat, de minden beküldött rajz gazdája ajándékban részesült. A decsiek közül az óvodás korcsoportban Sárközi Szabolcs, a kisiskolás korosztályban Korsós Anna, Kocsis Dorka, Odor Patrik, Sándor Ákos és Theisz Ádám, a nagyobb iskolásoknál pedig Kocsis Kata szerepelt a legjobban - tudtuk meg Kocsis László decsi diakónustól. ■ GY. M. A kálvária könnyebben megközelíthető ozora Megtisztították az elvadult növényzettől az Ozora legmagasabb és egyik legszebb kilátást nyújtó pontján levő kálváriára vezető utat, egyúttal természetbarát lépcsőket is kialakítottak. A munkát az Önkormányzat közhasznú munkásai és néhány hívő közösen végezte. ■ V. L. Panoráma a kálváriáról nézve Bérmálás Szekszárdon, a belvárosi templomban június 3-án a vasárnapi szentmisét dr. Udvardy György mutatta be. A pécsi megyés püspök a szentmisén harminckét fiatalt és hét felnőttet részesített a bérmálás szentségében - tájékoztatta lapunkat Bacsmai László, a megyeszékhely plébánosa A cikoi templom felújítását tervezik gyűjtés A szentmisén felcsendültek a régi, rendbe hozott orgona hangjai Az akkor helyreállított cikói katolikus templomot 1990. szeptember 22-én újraszentelték. Több mint húsz esztendő telt el a felújítás óta, a templomra ismét ráférne a komolyabb tatarozás. Ennek első lépéseként pénzt gyűjtöttek a faluban, így sor kerülhetett a „fújtatós” orgona generálozására és villamosítására. A „villanyorgona” hangjai a május 20-án megtartott szentmisén csendültek fel először. A svábok be-, illetve letelepítése a mostani Cikó területére az 1720-30-as évekre esett. A falu a betelepítés idején egyházi szempontból Nádasd fdiája volt. Az első templomot 1725-ben építették fából és agyagból. Később, 1730-tól a település Bonyhád fiókfaluja lett, majd 1743-tól Per- czel József kapta meg a község feletti birtoktulajdoni jogot. Ekkor gyorsult fel a fejlődés: önálló lett a plébánia, helyi pappal, új templomot építettek téglából, mivel a régi megroskadt, össze- dőléssel fenyegetett. Az Isten háza 1767-re készült el, megszentelése a Szentháromság ünnepén történt. Alatta kriptarendszert alakítottak ki a Perczel család részére. A toronyba a Stájer- országban öntött harangot, az orgonát, a fából készült, barokk Ismételten szükségessé vált a templom renoválása. stílusú szószéket Perczel József hozatta. Őt egyébként patrónu- si jogokkal is felhatalmazták. Szintén Perczelék ajándéka az 1846-ban készített baldachin. A három oltár a pécsi székes- egyházból származik. A főoltár anyaga, akárcsak a keresztelőkúté, vörös márvány, a két mellékoltáré pedig siklósi márvány. A többi faragott szoboralak néhai helybéli hívők adománya. A főoltár képét 1910-ben a magyar kapucinus rend tagja, Müller József festette. A templom állaga az 1980-as évek vége felé igen leromlott. Szükségessé vált a komolyabb renoválás, átalakítás: a tető- szerkezet kijavítása, új cserép felrakása, külső-belső festés a műemlék-felügyelőség jóváhagyásával, mázolás. Az orgonát generálozták, elektromos haranghajtó készüléket szereltek fel, a villamos vezetékeket is kicserélték. A felmerülő költségeket a helyiek, illetve nagyobb részt az 194ó-ban kitelepített cikói németek, meg a limbur- gi, mainzi és freiburgi püspökök vállalták. Az adományozók névjegyzékét a templomban elhelyezett urnában őrzik. A névsor természetesen a plébániakönyvben is szerepel. ■ HUNYADI ISTVÁN I
