Tolnai Népújság, 2012. június (23. évfolyam, 127-152. szám)

2012-06-14 / 138. szám

4 2012. JÚNIUS 14., CSÜTÖRTÖK A behozatal és a kivitel is növekedett A központ) Statisztikai Hi­vatal első becslései szerint a kivitel értéke 1798 milliárd forintot (6106 millió eurót), a behozatalé pedig 1679 milliárd forintot (5709 millió eurót) tett ki április hónapban, amely mindkét forgalmi irányban 6,3 százalékos bővülést jelentett a bázisidőszakhoz viszonyítva. A külkereskedelmi mérleg az év negyedik hónapjában 118 milliárd forint aktívumot mu­tatott, ami az egyenleg 7 mil­liárd forintos javulását jelenti az előző év azonos időszakához képest Az áprilisi kivitel 77,8, a behozatal 72,3 százalékát az Európai Unió tagállamaival bonyolítottuk le. Csökkent a GDP az első negyedévben MAGYARORSZÁG bruttó hazai terméke 2012. L negyedévé­ben 0,7 százalékkal csökkent az előző év azonos idősza­kához viszonyítva. A KSH jelentése szerint a nemzetgaz­dasági ágak mintegy felének a teljesítménye stagnált. Az információ, kommunikáció nemzetgazdasági ág bruttó hozzáadott értéke 3 százalék­kal növekedett, míg az építő­iparé jelentősen visszaesett. Emelték az árakat a szezonális termékekre MÁJUSBAN A FOGYASZTÓI ÁRAK 5,3 százalékkal voltak magasabbak mint egy évvel korábban. Egy hónap alatt csök­kent az üzemanyagok és a tar­tós fogyasztási cikkek ára, míg az élelmiszereknél kismértékű árnövekedés történt Az élel­miszerek 0,3 százalékkal drá­gultak, ami meghatározóan az idényáras élelmiszerek - bur­gonya, friss zöldség, gyümölcs - 5,1 százalékos áremelkedésé­nek következménye. Jó időszakba lépett a hazai ingatlanpiac MEGLÓDULT AZ INGATLANPIAC májusban, a pénzügyérthu információi szerint mintegy 10 százalékos volt a növeke­dés. Az év első öt hónapjában az adásvételek száma megha­ladta a 45 ezret, és a tavalyi év hasonló időszakával össze­hasonlítva 30 százalékos volt a növekedés. KIS-ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK PROMÓCIÓ ^ ^ ^ Az építőipar hátországa taM'Bau Nyílt napot tartott a térség meghatározó vállalkozása A vendégek a Tam-Bau telephelyének minden szegletét megismerhették, a gyerekek pedig beülhettek a munkagépekbe a nyílt napon Egy az egyben nem váltható forintra egy nyílt nap. A cél nem is ez volt, sokkal inkább az, hogy a vendégek megis­merjék a korszerű technoló­giát, az elért eredményeket, így ha beruházáshoz kivi­telezőt keresnek, az elsők között jusson eszükbe a ta­mási térség legjelentősebb építőipari vállalkozása, a Tam-Bau Kft. Munkatársunktól Szélesre tárta kapuit június 2-án a tamási Tam-Bau Építő­ipari Kft. A térség legjelentő­sebb építőipari vállalkozása immár kilencedik alkalommal rendezte meg a hagyományos nyílt napját. Bár a 9 órakor kez­dődő megnyitón még az esővel küzdöttek, az időjárás végül ke­gyes volt a résztvevőkhöz. A program nem pusztán a szakmának szólt, hanem a nagy- közönségnek is. Amellett, hogy bemutatták a telephely korsze­rű gépeit, illetve az előre gyártó üzem működését, a gyerekek - természetesen kellő körülte­kintés mellett - beleülhettek az eddig csak maketteken látott ha­talmas gépekbe. Ez a különleges ötlet nagyobb sikert aratott, mint egy hagyományos ugrálóvár vagy körhinta. A nyílt nap ösz- szességében is jóval több üzene­tet hordozott mint a puszta vásárlásösz­tönzés.- Természetesen örülnénk, ha több munkával bízná­nak meg bennünket, de első­sorban az volt a cél, hogy kéz­zel foghatóvá tegyük mindenki számára korszerű technikai hátterünket, gépeinket, mely alátámasztja a munkánkról, eredményeinkről szóló híradá­sokat. így ha magánszemélyek, önkormányzatok, intézmények vagy kis- és középvállalkozá­sok beruházásokra készülnek, talán elsők kö­zött jut eszükbe a Tam-Bau Kft., mint a térség meg­bízható és legjelen­tősebb építőipari vállalkozása - hangsúlyozta Kólya József cégvezető. A vál­lalkozás az építőmesteri tevé­kenység és a földmunkavégzés mellett kereskedelmi profillal is bír. A tamási Tam-Bau Kft. profilja és referenciái A CÉG sok klasszikus építőipari kivitelezést vállal. Dolgoztak az M3-as, M5-ös, M6-os, M7-es au­tópályán, és a környezetvédelmi beruházások terén is otthon vannak. Több volt szovjet lakta­nya szénhidrogén-kármentesíté­sét végezte el. Tökölön, Kunma­darason, Pápán, Mezőköves­den, Kiskunlacházán és Kecs­keméten is kaptak ilyen felada­tot. A szükséges beavatkozás többnyire talajcserét jelentett. Tavaly 840 ezer köbméter kero­zin- és gázolajmaradékokkal szennyezett talajt mozgattak meg. Felhagyott hulladéktele­pek rekultivációjában is nagy gyakorlatra tettek szert. Már mintegy ötven ilyen munkát vé­geztek. KERÉKPÁRUTAK SZAKAVATOTT kivitelezője is a TAM-BAU Kft. Eddig összesen 15 kilométer bi- cikliutat építettek, főként Tolna megyében. A HARMADIK láb a kereskede­lem. Transzportbetont és előre gyártott építőanyagokat, főleg térköveket értékesítenek. Nagy érdeklődés kísérte a nyílt napon a hulladék-újra­hasznosításról szóló bemutatót is, melynek során az EXTES CIO típusú betondaráló gépet tekin­tették meg a vendégek működés közben. Megtapasztalták, hogy a szalagra felhordott zúzalékból a korszerű technológia segítsé­gével miként kerülnek le végül a piros „H kocka’-termékek. Az üzemben negyven másod­percenként mérettől függően 10-15 elemet gyártanak és eze­ket helyben megvásárolhatják az építkezők. A délelőtt fénypontja az egy hónapos vásárlási akcióban meghirdetett bikali Puchner kastélyba szóló, 100 ezer forint értékű wellnesshétvége kisorso­lása volt. Fortuna a helybeli Ko­vács Attilának kedvezett. A több száz közül a nyertes szelvényt Szabó Katinka húzta ki. A cég­vezető, Kólya lózsef további meg­lepetésekkel is szolgált. Hárman hungaricum pálinkakészletet is kaptak, egyikük egy mutatós pá- linkáriumot is átvehetett. - Ez a nap nyilván nem váltható át egy az egyben forintokra, de ha csak egy kellemes délelőttöt tudtunk nyújtani a résztvevőknek, akkor már megérte - tette hozzá végül Kólya József cégvezető. Tolnában jól állnak a cégek a kamarai regisztrációval TOLNA MEGYE A megyei székhe­lyű vállalkozásoknak három­negyede teljesítette eddig a kö­telező kamarai regisztrációt. Ez a 75 százalékos lefedés országos szinten a legjobb eredmények közé tartozik - tudtuk meg dr. Fischer Sándortól, a Tolna me­gyei iparkamara elnökétől. Mint arról lapunk is beszá­molt, az Országgyűlés 2011. november 21-én elfogadta az egyes adótörvények és az azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló törvény- javaslatot, amely tartalmazza a gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. törvény módosí­tását. Az új rendelkezések alap­ján a gazdálkodó szervezetek számra kötelező a kamarai nyil­vántartásba vétel. A kamarai közfeladatok ellátásához évente 5 ezer forint kamarai hozzájáru­lást fizet egy-egy vállalkozás. Az összeg önkéntes kamarai tagok esetén a tagdíjból levonható. A szervezet pedig a törvényben meghatározott térítésmentes szolgáltatásokat nyújt a gazdasá­gi szervezeteknek: tanácsadást gazdasági, pénzügyi, adózási, hitelhez jutási kérdésekben; il­letve üzleti partnerkeresést és pályázatfigyelést. Nem kell regisztrálni, ha a cég szünetelteti tevékenységét, ám amint újrakezdi, öt napon belül meg kell tennie. Kötelesek beje­lentkezni a szakmai kamarához tartozó gazdálkodók is, ameny- nyiben vállalkozási tevékenysé­get folytatnak. Minden cégnek a székhely szerint illetékes kama­ránál kell nyilvántartásba vetet­nie magát, és csak ott. Tehát ha egy vállalkozás székhelye Szek- szárd, és mondjuk Kaposváron és Pécsett is van telephelye, csak a Tolna megyei kamaránál kell bejelentkeznie. ■ R. A. Dr. Fischer Sándor elnök Elhivatottan, a fellendülésben bízva tekintenek a jövőbe szemlélet Minőségi, pontos munka, valamint a partnerekkel kialakított gyümölcsöző kapcsolat a fejlődés alapja Minőség, pontosság, megbíz­hatóság. A mostani kiélezett gazdasági helyzetben felértéke­lődtek ezek az ismérvek Szabó Ferenc szerint. A szekszárdi Si- nus-Elektro Kft. ügyvezető igaz­gatója ügy látja, az egyre szűkü­lő piac miatt ma már egyetlen, a talpon maradásért küzdő cég sem engedheti meg magának a hibázási lehetőséget. Bár elmon­dása szerint ő azokhoz a veze­tőkhöz tartozik, akik már akkor is keményen fogták a kormány- rudat, mikor még nem háborgott ennyire a vállalkozásokat próbá­ra tevő „tenger”. Idén húsz éve, hogy meg­alakították cégüket, kezdetben betéti társaságként működtek, 1998-ban alakultak át kft.-vé. Az elmúlt két évtizedben szám­talan megbízásnak tettek eleget, felsorolni is nehéz lenne a refe­renciáikat, amelyek között több nagyobb beruházás is szerepel. Minden túlzás nélkül állítható, hogy nemcsak Tolna megyében, hanem országos viszonylatban is jól cseng a nevük. Alapvetően a villanyszerelésre szakosodtak, de széles tevékenységi körrel rendelkeznek. - A kezdetektől 2007-ig többnyire helyi pro­jektekben vállaltunk szerepet, azonban az elmúlt néhány év­ben - a Tolna megyei kereslet jelentős visszaesése miatt - az ország távolabbi pontjain is dol­gozunk. Versenyképes áraink­Szabó Ferenc ügyvezető igazgató szerint ma már nem lehet hibázni kai, szakmai tapasztalatunkkal és ügyfélközpontú szemléle­tünkkel igyekszünk helytállni, a pozitív visszacsatolások pedig arra engednek következtetni, hogy jó úton járunk - emel­te ki az igazgató. Szabó Ferenc hozzátette, a megrendelések hi­ánya és az ágazatot érzékenyen érintő körbetartozások komoly kihívást jelentenek számukra is nap mint nap. Azok a cégek - folytatta -, akik a válság előtt nem sáfárkodtak jól a lehetősé­geikkel, valamilyen oknál fogva nem tudtak tartalékot képezni, már megszűntek, vagy annak határán táncolnak. Hiszen a je­lenlegi gazdasági helyzetben minden erőfeszítés ellenére is nehéz megtakarítani. Szabó Fe­renc ettől függetlenül bizakodva tekint a jövőbe. - Akik szeretik a hivatásukat, a legzordabb kö­rülményekkel is képesek da­colni a fennmaradás, fejlődés érdekében. Mi is ezt tesszük, és őszintén reménykedünk abban, hogy a kis- és közepes vállalko­zások megsegítését célzó orszá­gos tervek záros határidőn belül tettekben is megnyilvánulnak, hiszen minden érintett cég ere­je fogytán van - hangsúlyozta. A szekszárdi Sinus-Elektro Kft. jelenleg 16 embernek biztosít megélhetést, az igazgató öröm­mel számolt be arról, hogy re­mek, elhivatott kollektívával dol­gozhat együtt. ■ Vízin B. Több volt az üzenet mint puszta vásár­lásösztönzés

Next

/
Oldalképek
Tartalom