Tolnai Népújság, 2012. június (23. évfolyam, 127-152. szám)
2012-06-02 / 128. szám
4 2012. JÚNIUS 2., SZOMBAT Tihanyban jártak a cikói alsósok cikó, Tihany Szokásos év végi kiránduláson vett részt az általános iskola 47 tanulója. Az úti cél ezúttal Tihany volt, ahol többek között megtekintették az apátságot, a Skanzent, a Panoptikumot és a Kalóz Múzeumot. A programban szerepéit egy balatoni sétahajózás is a Siófok-Balatonfü- red-Tihany útvonalon. Jó pár gyerek most látta először a magyar tengert. Az utazást az iskolai alapítvány támogatta, (hi) Fél évszázada együtt jóban rosszban kisszékely Horváth Etelka és Nagy János a közelmúltban ünnepelte 50. házassági évfordulóját. A közmegbecsülésnek örvendő, szorgalmas, dolgos házaspár férfi tagja tősgyökeres kisszékely!, míg felesége a házasságkötésük óta él az üdülőfaluban. János korábban a mezőgazdaságban traktorosként dolgozott, Etelka pedig 16 évig volt a Tolna Megyei Népújság helyi kézbesítője. Ma mindketten a családi birtokot művelik, (vl) Félidőben a múzeumi előadás-sorozat simontornya A Wosinsky Mór Megyei Múzeum munkatársai idén hat előadást tartanak a Vármúzeumban, melyből három már lezajlott. Legutóbb Odor János Gábor megyei múzeumigazgató Mit rejt a föld? Szekszárd, Tószegi dűlő avar temetőjéről és ékszereiről tartott előadást, melyen több mint öt- venen vettek részt. A nyári szünet után legközelebb szeptember 26-án várják az érdeklődőket, (vl) Odor János tartott előadást Az egészségügyről esett szó az Útkereséseinkben szekszárd Dr. Falus Ferenc, az ÁNTSZ korábbi főorvosa volt a Nők Szekszárdért Közhasznú Egyesület Útkereséseink című előadás-sorozatának vendége a közelmúltban. „Az egészségügy helyzete Magyarországon, a várható intézkedések hatása az idősek egészségügyi ellátására” címet viselő előadás révén a jelenlegi állapotokról egy szakembertől kaphattak tájékoztatást az érdeklődők, illetve személyes kérdéseikre is megválaszolta a doktor, (he) Továbbiak a TEOLhu hírportálon MEGYEI TÜKÖR Nagyon zöld könyv Nagy érdeklődés mellett zajlott az író-olvasó találkozó Szekszárdon a Gyermekkönyvtárban, ahol Gévai Csillával beszélgettek és rajzoltak az érdeklődők. Ökológiai lábnyom, túlnépesedés, klímaváltozás, passzívház, ezeket a fogalmakat hozta gyerekközeibe a grafikus kulturális antropológus, pedagógus és a kivételes érzékenységgel, humorérzékkel megáldott író Nagyon zöld könyvében. Minden árkot kezelni kell vízitársulat Nem szavazták meg a tagi hozzájárulás bevezetését Nem támogatta az önkéntes tagi hozzájárulás bevezetését a Duna-Sió menti Vízitársulat küldöttgyűlése. A társulat elnöke szerint szemléletváltozásra van szükség. Steinbach Zsolt Nem szavazta meg az önkéntes tagi hozzájárulás bevezetését a Duna-Sió menti Vízitársulat küldöttgyűlése - tudtuk meg Tóth Istvántól. A társulat elnöke azonban úgy véli, szükség van erre az anyagi forrásra, különben teljesen elfajulnak a vizek elvezetését szolgáló csatornák. Emlékeztetett arra, hogy a parlament az úgynevezett kisadók megszüntetésével 2011-től eltörölte a gazdáknak a vízitársulatok részére fizetendő társulati hozzájárulást. Az árkok karbantartására fordítható pénz azonban jóval kevesebb lett. Az állami közmunkaprogramokban ugyan részt vehetnek a vízitársulatok is (a Duna-Sió menti például éves átlagban közel száz közmunkást foglalkoztat), ám csupán kézi erővel a szükséges munkáknak csak egy kisebb részét lehet elvégezni. A kb. 380 kilométernyi csatornarendszert így képtelenség karbantartani. Az elnök úgy látja, most hasonló időket élünk, mint kétszáz éve, amikor az állam még nem támogatta a területi vízgazdálkodást. Nagy előnyt jelent viszont, hogy ma léteznek vízitársulatok, amelyeket újonnan megszervezni gyakorlatilag lehetetlen lenne. Ahhoz viszont, hogy a vízitársulathoz tartozó gazdák elégedettebbek legyenek a társaság tevékenységével, szemléletváltásra van szükség. Ennek egyik területe, hogy a társulatnak egységesen kell viszonyulnia a vízfolyásokhoz. Sok olyan árok van ugyanis, amelyek ön- kormányzati tulajdonban vannak, azok kezelése a települések feladata lenne, de pénz híján ezek teljesen elhanyagolttá váltak. A társulat elnöke szerint a jövőben ezen árkokat, csatornákat - az állami kézben levő vízfolyásokat leszámítva - is kezelnie kellene a vízitársulatnak, hogy az adott területen gazdálkodó termelők is érezzék a társulathoz tartozás értelmét, hasznát A változtatás másik iránya a differenciálás lehet Azaz a tagi hozzájárulás mértéke más lenne azokon a területeken, ahol a víz- elvezetés problémásabb, mint ahol nem jellemzőek az efféle gondok. Az is kívánatos lenne, ha a társulat a lehető legrövidebb időn belül saját munkaszervezettel rendelkezne, azaz a saját gépeivel, saját munkaerővel látná el a mederkotrási, kaszálási tevékenységet. Az elnök szerint, ha megvalósulnának ezek a reformok, a földhasználók is más szemmel, jóval inkább partnerként tekintenének a társulatra. A tagi hozzájárulás egyébként szántók esetében hektáronként 800 forint lenne évente, ami az 58 ezer forintos területalapú támogatás mindössze 1,4 százaléka. Tóth István emlékeztetett arra, hogy amennyiben megszűnne a vízitársulat, akkor is kellene fizetniük a gazdáknak a helyi ön- kormányzatnak az úgynevezett közcélú érdekeltségi hozzájárulást, ez viszont hektáronként 3000 forint körüli összeg. Közölte: most egy konzultációs időszak következik, augusztus végén pedig egy újabb küldöttgyűlésen visszatérnek a fenti témákra. Megbecsült értékeink? három szép lány tartotta a nemzeti színű szalagot a szekszárdi élményfürdő megnyitóján, pompázatos népviseletben. Mivel (fájdalom, e tárgyban járatlan vagyok) meg is kérdeztem őket, hogy milyen tájegységről származik káprázatosán szép ruhájuk. Meg is mondták, hogy kalotaszegi. További kérdés nem volt, de némi elmélkedést megért, hogy ugyan mi köze lehet a fürdőnek, Szekszárdnak az említett vidékhez. már másnap vette magának a fáradságot a megye kulturális hagyományairól nemcsak szónokló, hanem azért sokat tevő kedves ismerős, s küldött egy e-mailt. Tartalma érdemes arra, hogy a témát továbbgondolják, akik hisznek benne, magyarságunkhoz hozzátartozik saját népművészetünk megbecsülése. azt írja olvasónk, olvasta az újságban, hogy megnyitották a Garay Pincét, s látta, hogy az avatószalagot kalotaszegi viseletbe öltözött lányok tartották, majd hozzátette, hogy ugyanez látható az élményfürdő avatásán készült fotón is. Ő már azt is megkérdezte, hogyan kerülnek oda az egyébként szép viseletbe öltöztetett szépségkirálynők. Mint kiderült, olyan is volt, aki az egyik szervezőtől azt tudakolta, kik voltak a „csecsen menyecskék” az ünnepségen. a levél folytatásában olvasónk az írta: itt élünk Tolna megyében és szeretnénk, ha Sárköz a világörökség része lenne. A miénknél szebb, színpompásabb viselet kevés van az országban! - tette ki a felkiáltójelet is. Majd jött a kérdés, jeles alkalmakkor ugyan miért nem sárközi - vagy sióagárdi, mözsi, bogyiszlói - viseletbe öltözött leánykák tartják a szalagot és oÚót. Érthetetlen... Nem vagyunk büszkék arra a csodára, ami csak a miénk? - füstölgött, ezúttal nem csak Újra kellene szervezni a vízgazdálkodási rendszert- A vízitársulat elvesztette a gazdák bizalmát Újra kellene szervezni a vízgazdálkodási rendszert - vélekedik Komáromi János nagydorogi gazdálkodó, a Duna-Sió menti Vízitársulat egyik küldötte. Szerinte a földhasználóknak és az ön- kormányzatoknak együtt, helyben kellene felmérniük és meg határozniuk a szükséges feladatokat, amelyhez a szakértői hátteret a vízitársulat biztosíthatná. A munkákat is a gazdák vagy helyi közösségek végeznék él, a vízitársulat szak- irányításával és a települések közti koordinálással A saját munkát jóváírnák a fizetendő tagi hozzájárulásokból Komáromi János szerint így a legkedvezőbb költségarányt, illetve az optimálishoz közeli vízrendezési állapotot lehetne elérni né hány év elteltével Az új rendszerben a vízitársulat szerepe, feladata is megváltozna a jelenlegihez képest ■ Érezzék a gazdák a társulathoz tartozás hasznát. Első kézből a Kúriáról jogásznap Munkajogról, a világválság hatásairól is szó volt Rendkívüli oltás kérhető most kanyaró ellen szekszárd Óriási érdeklődés mellett zajlott pénteken a XIX. megyei jogásznap a Vármegye- háza dísztermében. A Magyar Jogász Egylet Tolna Megyei Szervezete hagyományos rendezvényén dr. Darák Péter, a Kúria elnöke tartott előadást. Változások a felsőbíráskodásban címmel átfogó képet adott a Kúriára vonatkozó sarkalatos törvényről, az új határkörökről. Az új típusú feladatok közt szólt például a nor- makontrollról, az Alkotmánybíróságtól ugyanis átkerült a Kúriához az önkormányzati rendeletek felülvizsgálatának, ha szükséges, megsemmisítésének a joga. A felülvizsgálatot kezdeményezhetik a kormányhivatalok, illetve bármely bíró, aki olyan perben jár el, amelyben olyan önkormányzati rendeletet kellene alkalmaznia, amelyről felmerül, hogy magasabb színtű jogszabállyal ellentétes. Az új magyar munkajogról dr. Beke Gyula egyetemi docens tartott előadást. Dr. Sárközi Tamás egyetemi tanár pedig arról szólt, hogy milyen hatással van a világválság a gazdasági jogra. A jogászegylet megyei szervezete alapította Perczel Béla-díjat az idén Eszteriné dr. Faragó Márta, nyugalmazott megyei gyámhivatali vezetőnek ítélték oda, aki az egyletnek illetve jogelődjének 1973 óta aktív, s különböző funkciókat ellátó tagja. ■ 1.1. Dr. Darák Péter, a Kúria elnöke- Nem javasolt Ukrajnába utazni a 15 hónaposnál fiatalabb, kanyaró ellen még nem immunizált gyermekekkel - erről adott ki közleményt az Országos Epidemiológiai Központ. Bár az anyai védettség a csecsemő életének első néhány hónapjában megóvhatja a kicsit a betegségtől, de ez általában hat hónap után megszűnik. A felnőttek azonban dönthetnek úgy, hogy oltást kérnek. A 42 évesnél idősebbek számára viszont erre nincs szükség, ez a korosztály ugyanis általában a betegség természetes átvészelése révén védett a kanyaróval szemben. Ezzel szemben javasolják viszont a vakcinát azoknak a 32 és 42 év közöttieknek, akik csak egy alkalommal kaptak kanyaró elleni védőoltást, és nincs tudomásuk arról, hogy átestek a betegségen. A 34 évesnél fiatalabb felnőttek már két alkalommal részesültek a vakcinában, amely hosszú időre szóló védelmet biztosít, így újraoltás nem szükséges. A labdarúgó Európa-bajnokság iránti tömeges érdeklődést is figyelembe véve Magyarországon most rendkívüli, kanyaró elleni védőoltást kérhetnek a 34-42 év közöttiek. Az oltást minél előbb érdemes beadatni, hogy az immunitás kialakuljon. Ennek feltételeiről a megyei kormányhivatalok népegészségügyi szakigazgatási szerveinél lehet bővebb felvilágosítást kémi. ■ M. Á.
