Tolnai Népújság, 2012. május (23. évfolyam, 102-126. szám)

2012-05-26 / 123. szám

4 2012. MÁJUS 26., SZOMBAT pünkösd A fesztiválok az együttlétről, az összetartozásról, a közösség értékeinek felmutatásáról, megőrzéséről szólnak, de a vidámság, a jó beszélgetések színterei is. A hazai németség az Ulmer Schachtel felavatásával a jeles napon különleges évfordulót is ünnepel PUNKOSD SZERETETED TÜZET GYULLASZD FEL BENNEM Mit jelent a pünkösd? Hit, hagyomány, család, ünnep és pihenés kapcso­lódik egymáshoz. A né­metség sajátos pünkösdi ízt hozott a megyébe. Szeri Árpád- A pünkösd, a Szentlélek eljö­vetele, ajándékaiban válik sze­mélyessé számunkra - fogal­mazta meg hitvallását dr. Sa­ramé Márta, a Keresztény Ér­telmiségiek Szövetsége (KÉSZ) Tolna városi csoportjának elnö­ke. - Örömmel és bizalommal tölt el az a tudat, hogy Jézus, mi­után fölment a mennybe, a Szenüélek elküldésével nem hagyott magunkra bennünket. A Szentlélek velünk van, és ha kérjük, segít eligazodni min­dennapjainkban a Szeretet és az Igazság alapján. Naponta fordulok Hozzá így: Jöjj Szentié­lek Úristen, töltsd be szívemet, lelkemet és szeretetednek tüzét gyullaszd fel bennem, Ámen. Heinek Ottó, a Magyarorszá­gi Németek Országos Önkor­mányzatának elnöke előrebo­csátotta: valóban, a pünkösd a hazai németség és az önkor­mányzat számára mások mel­lett sok rendezvényt, fesztivált jelent.- Ezek a rendezvények egy­részt alkalmat adnak arra, hogy a különböző hagyományőrző kulturális együttesek bemutat­kozhassanak a szélesebb kö­zönségnek is - folytatta az ön- kormányzati vezető. - Ezek a fesztiválok az együttlétről, az összetartozásról, a közösség ér­tékeinek felmutatásáról, meg­őrzéséről szólnak, de a vidám­ság, a jó beszélgetések színterei is. Idén egyébként egy különle­ges évfordulót is megünnep- lünk: az ulmi levéltári feljegyzé­sekben 1712-ben van először nyoma annak, hogy a városból a Dunán elindultak azok a ha­jók - az úgynevezett Ulmer Schachtelek -, amelyek német telepeseket hoztak a Károlyiak szatmári birtokaira. Bár a ma­gyarországi betelepülés már A Wunderland Kindergarten óvodásai most csütörtökön pünkösdöitek, ünnepelve a királyt és a királynét. Ezután a májusfát is kitáncolták a kicsik korábban megkezdődött és az egész XVffl. században folyt, ez az a jelképes dátum, melynek 300. évfordulójáról megemléke­zünk a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Vállajon pünkösd vasár­napján, ahol lezajlik egy emlék­park és egy Ulmer Schachtel felavatása. A magyarországi né­met közösség összetartozásá­nak is szimbóluma lehet, hogy a hajót egy mecseknádasdi szobrászművész, Dechant An­tal készítette. A szekszárdi Wunderland Kindergarten az óvodások né­met nyelvi világba történő beve­zetése mellett kiemelt figyelmet fordít a hagyományápolásra. - Minden évben játékos ügyessé­gi vetélkedőn dől el, hogy az is­kolát kezdő fiúk közül ki lesz a Átvettük a görögöktől a pentekoszté szót A pünkösd az internetes Wikipédia szerint a húsvét utáni 7. vasárnapon és hétfőn tartott ünnep, amelyen a ke­reszténység a Szentlélek ki- áradásának emlékét ünnepli meg. A Katolikus Lexikon így fogalmaz: a Pünkösd a Szent­lélek eljövetelének ünnepe a húsvét utáni 50. napon. A gö­rög pentekoszté szó jelenti azt, hogy ötvenedik, a magyar pünkösd szó ebből szárma­zik. A Szentlélek az Atya és a Fiú kölcsönös szeretetének végpontja, áradása; ez a ki­áradás. A Szentlélek ezen a napon áradt ki Jézus tanítvá­nyaira, az apostolokra, és ez­zel a napot új tartalommal töltötte meg a keresztények számára. Hasonlóan a hús- véthoz, egész héten át tart, de csak két nap nyilvános ün­nep. A májust pünkösd havá­nak is nevezik. A magyar kul­túrában több szokás kötődik a pünkösdhöz, több elemük a kereszténység előtti időkbe nyúlik vissza. pünkösdi király - adott tájékoz­tatást Simon Attiláné intéz­ményvezető. - A legügyesebb fiú választhatja ki a párját, a pünkösdi királynét. A hagyo­mányt harmonikakísérettel né­metül, hegedűszó mellett ma­gyarul is megünnepeljük. Ez tartós élményt jelent a több mint kétszáz gyermeknek, ve­lük együtt a dolgozóknak, vala­mint a részt vevő szülőknek egyaránt. A szekszárdi Bartina Nép­tánc Egyesület és Matókné Ka­pási Julianna művészeti vezető számára a pünkösd már hosz- szú évek óta jeles ünnepet és eseményt jelent: nemcsak a ha­gyomány okán, hanem a csapat ekkor rendre összesűrűsödő be­mutatkozásai miatt is.- A pünkösdi időszak már kö­zelít az iskolaév végéhez, így te­hát ilyenkor, tavasz végén, nyár elején számot vetünk azzal, hogy mit is végeztünk az eltelt időszakban - közölte a művé­szeti vezető. - Ezt követően máris különböző, a pünkösdhöz köthető rendezvények, bemu­tatkozások, versenyek sokasá­gán veszünk részt, ismételten megmérettetünk a szülők, a vá­ros és a szakma előtt. Családi szempontból pedig az együttíét örömét teszi lehetővé a pün­kösd. Jómagam is ott leszek tá- gabb családi körben. Sőt, egy számunkra jeles és emlékeze­tes eseményen is, ami pünkösd­kor zajlik: bátyám unokájának keresztelőjén.- Ha azt hallottam, pünkösd, mindig a hőgyészi, színvonalas rendezvényeket látom magam előtt - mondta el Reinhardt Anita, a TONIEPSZ Regölyi Tag­iskola pedagógusa. - Illetve még általános iskolás korom­ból is'emlékezetes az ilyenkor tartott ünnepi szentmise. Ha nagyon őszinte akarok lenni, akkor a mai rohanó világban azért eredeti tartalmához ké­pest már mást is jelent általá­ban az emberek számára, és számomra is. Örülök, hogy van munkám, de pünkösdi munka­szüneti nap lévén jólesik ilyen­kor egy kicsit pihenni, közös programokon együtt lenni a családtagokkal, munkatársak­kal, régi ismerősökkel. Csalánból font koszorút kapott a család lustája- A magyar pünkösdi szokások a ke­resztény ünnephez kapcsolódnak ugyan, de mint a tiltó rendelkezések is bizonyítják, számos olyan szokás és hiedelem őrződött meg melyek legfel­jebb csak az elnevezésükben köthetők pünkösdhöz - tudtuk meg dr. Balázs- Kovács Sándor néprajzkutatótól, aki megyei áttekintést is adott - Nagy- mányokon az általános hagyományon túl kialakult egy érdekes családi szo­kás. Pflngst Limmi-nek, azaz pünkös­di lustálkodónak nevezték a család legkésőbb felkelő tagját, aki rendsze­rint valamelyik gyermek volt Őt tréfá­san megkoszorúzták egy csalánból font koszorúval Póriban is ismerték ezt a szokást A várdombi német fiúk kora reggel . keltek, feldíszítették lovaikat virágfüzé­rekkel szalagokkal kalapjuk mellé is szalagot és virágot kötöttek. Egyikük tarka papírsüveget viselt Végiglovagol­tak a falun, s a lányos házaknál meg álltak Óvatosan, hogy senki ne vegye észre, beosontak, és a még alvó lányok párnájára egy szál virágot tettek E szokás neve: Pfingstlimmel-Reiten, az­az pünkösdi fiúk lovaglása volt Mórágyon pünkösd hajnalán a német fiúk koszorút kötöttek virágból és el­mentek vele a lányokhoz. Aki aludt még, annak a fejét felemelték, a nya­kába húzták a koszorút, meg beken­ték korommal a homlokát A német fi­úk Kakasdon is készítettek pünkösdi koszorút s azzal házról házra jártak pünkösd reggelén. Ahol ágyban talál­tak valakit az lett a pünkösdi lusta. Szakályban pünkösdkor 8-10 leány - köztük egy fehérbe öltöztetve - járt házról házra és verset szavalt Ők vá­lasztották tó maguk közül a királynőt Kapospulan pünkösdkor szokás volt a cucorkavivés. Ez abból állt bogy 8-10 lány vitt egy két év körüli kislányt aki a cucorka volt A lányok a házaknál emelgették a kislányt és ezt mondogat­ták: - Ilyen nagyra nőjjön a kender! Grábócon pünkösdkor a legények kö­szöntem jártak. Minden házba bemen­tek, csináltak egy virágsátrat Egy le­gény a sátor alá bújt és ott táncolt a többiek pedig énekeltek. Tojást szalon­nát kaptak érte, amit közösen fogyasz­tottak el PROMÓCIÓ Pünkösdre várva: hétköznapi ünnepek a Diakóniai Otthonban evangélikusok Van miért hálát adni: sikeres pályázatok, Tessedik Sámuel-díj az intézményvezetőnek Egy intézmény életét, minden­napjait különlegessé teszik az ün­nepek, nincs ez másként a kaposszekcsői Evangélikus Dia­kóniai Otthon esetében sem. Egy­házi intézmény lévén természe­tes a lakók és a dolgozók számá­ra, hogy az egyházi esztendő ün­nepei tagolják a mindennapokat, ugyanakkor mindig nagy öröm, ha van ok a hálaadásra. Idén, pün­kösd ünnepére készülve, „hétköz­napi ünnepek” gazdagították az otthon mindennapjait, melyek so­rában az elsőre május 17-én ke­rült sor. Kaposszekcső Község Német Nemzetiségi Önkormányzata si­kerrel pályázott az otthon számá- a a német belügyminisztérium­nál egy küencfős kisbuszt. A gép­kocsi ünnepélyes keretek között került átadásra, az eseményen megjelent Heinek Ottó, a Magyar- országi Németek Országos Szö­vetségének elnöke és dr. Józan- Jilling Mihály, a Tolna Megyei Né­met Kisebbségi Önkormányzatok Szövetségének elnöke is. Csapó Gyuláné polgármester köszöntője után az intézmény lelkésze, Sza­bó Szüárd átvette az autó kulcsa­it Pfeiffer Jánosnétól, a Kapos­szekcsői Nemzetiségi Önkor­mányzat elnökétől. A pályázaton nyert gépkocsi azonnal „szolgálatba állt”, és má­jus 19-én már második hétközna­pi ünnepünkre, Bonyhádra szál­lította az intézmény lakóit, dolgo­zóit Történt ugyanis, hogy a Dé­li Evangélikus Egyházkerület el­nöksége Tessedik Sámuel-díjjal jutalmazta, és az év diakóniai munkásának választotta az ott­hon intézményvezetőjét, Flicker Andreát A Déli Evangélikus Egy­házkerület missziói napján, melynek a Petőfi Sándor Evangé­likus Gimnázium atlétikai cent­ruma adott otthont Gáncs Péter, az Evangélikus Egyház elnök­püspöke a díj átadása után gratu­lált, és kiemelte az intézményben folyó kiemelkedő szakmai telje­sítményt, mely elsősorban a ki­tüntetett intézményvezető és a jól összeszokott munkatársi kö­zösség közös munkájának ered­ménye. Végül, de nem utolsósorban, a pünkösd ünnepe előtti héten ke­rült sor annak a szerződésnek az aláírására, mely lehetővé teszi, hogy az otthon által sikerrel el­nyert energetikai pályázat a meg­valósítási szakaszba lépjen. A be­ruházás keretében az otthon teljes épület energetikai rendszere meg­újul, és környezettudatos módon a napenergiát is hasznosítja majd a használati meleg víz, illetve az áram előállításához. Az 50 millió forintos beruházás várhatóan idén nyáron elkészül, biztosítva a gazdaságos üzemeltetés optimá­lis feltételeit Hétköznapi ünnepeink, öröme­ink után, ha ránk virrad pünkösd napja, lesz miért hálát adni...

Next

/
Oldalképek
Tartalom