Tolnai Népújság, 2012. május (23. évfolyam, 102-126. szám)
2012-05-04 / 104. szám
2012. MÁJUS 4., PÉNTEK GAZDASÁG mm Még mindig nincs kitalálva, hogy mi is legyen az orszagimázs stratégia Bár az országimázs mostanában a puszta és a gulyásleves felől a vizek felé fordult, Magyarország „kitalálása” még mindig folyamatban van. „A Magyarországról alkotott imázsnak van egy külső eleme. Az, amit a külföld gondol rólunk, és ennek a felmérését alapos munkával el kell végezni. Ez megkerülhetetlen, tudnunk kell, hogy Nyugat-Európában és szerte a világban mit gondolnak rólunk” - mondta Kovács Zoltán kormányzati kommunikációért felelős államtitkár az Országimázs konferencián. ■ Az ágazat éves szinten mintegy 1320 milliárd forint árbevételt eredményez. A magyarországi turizmus fejlesztése kiemelt jelentőségű, hisz az ágazat éves szinten körülbelül 1320 milliárd forint árbevételt eredményez, ami a GDP mintegy 6 százaléka, és hozzávetőleg 323 ezer főt foglalkoztat. Várhatóan 2012 lesz az első év, amikor Magyarország turisztikai bevétele eléri a válság előtti utolsó évi, azaz 2007 bevételi színvonalát. A turizmus devizabevétele mintegy 4 milliárd euróra rúg, és körülbelül 250 milliárd forint áfabevételt hoz. „Néhány hónappal ezelőtt a Művészetek Palotájába (Müpa) meghívott előadókat még arról kellett győzködni, hogy nem kell félniük, mert itt minden rendben van, és nincsenek politikai atrocitások" - fogalmazott Káéi Csaba, a Müpa vezérigazgatója. Hozzátette, hogy a bécsi kulturális események bevételei tízszer akkorák, mint a budapestiekéi, miközben itt is legalább annyi a minőségi program. Kincses Márk, a Magyar Turizmus Zrt. marketingstratégiai titkára rámutatott: az nem lehet, hogy egy fehérasztalnál hárman döntsék el, hogy mi lesz a stratégia. A kérdésre, hogy mennyire határozzák meg a belpolitikai események a külföldi látogatók számát, azt mondta: ennek természetesen volt hatása - január-február környékén például érezhető volt a bizonytalanság az utazók körében. ■ V. M. Percalapon drága lehet adóterv Komoly fejlesztéseket igényel az új teher kiszámlázása Az új telefonadó a tervek szerint nem lehet magasabb havi 700 forintnál. A szaktárca és a távközlési cégek között még tartanak az egyeztetések. Bár szinte minden ellene szól, egyre inkább úgy fest, mégis percalapú lesz a kormányzat által tervezett távközlési adó. A bevezetést ugyanakkor - feltehetőleg a szükséges fejlesztések miatt - augusztus végéig elnapolhatják. Jandó Zoltán Egyre valószínűbb, hogy a kormányzatot a távközlési adó esetében sem sikerül eltéríteni eredeti elképzeléseitől, és (most éppen úgy néz ki) augusztus végétől annak ellenére perc alapon fizethetjük az új terhet, hogy értesüléseink szerint a szaktárca és az ágazati szereplők közötti tárgyalások egyik legfontosabb pontja épp az adó tervezett alapjának módosítása volt. A legfrissebb hírek szerint az adó mértékén sem változtatnak, azaz marad percenként, SMS-enként és MMS-enként a bruttó 2 forint (áfát ezek után már nem kell fizetni), újdonság azonban, hogy az első 10 perc adómentes lesz, a havi terhet pedig 700 forintban maximálták. Előbbi azoknak kedvez, akik szinte csak hívásfogadásra használják telefonjukat, míg utóbbinak azok örülhetnek, akik hat óránál többet beszélnek egy hónapban. Bár a szaktárca és a cégek közötti egyeztetések még nem zárultak le, és a felek várhatóan ma is asztalhoz ülnek, amennyiben ez a nagy vonalakban már vázolt verzió lesz a végleges, akkor a vállalatok szemszögéből nem lehet túl eredményesnek minősíteni a tárgyalásokat. Az elmúlt napokban ugyanis nem véletlenül a percalapú számlázás kapta a legtöbb kritikát, ez a koncepció ugyanis amellett, hogy a számtalan csomag miatt rendkívül bonyolult rendszerhez vezet, számlázási nehézségeket is okozhat a cégeknek. Úgy tudjuk, hogy éppen ezért a távközlési vállalatok több más ajánlattal is előálltak. A Business Telecom (BTel) például azt javasolta, hogy az új adót a havi díjba építsék be, s értesüléseink szerint egyéb, „hibrid” megoldási javaslatok is voltak. Takács Krisztián, a BTel vezér- igazgatója a Világgazdaságnak elmondta: azért kezdeményezték a havidíj-alapú adót, mert az az ügyfelek számára átláthatóbb, a szolgáltatóknak egyszerűbb, a kormányzatnak pedig könnyebben ellenőrizhető rendszert teremtene, de tapasztalataik alapján a kabinet a tárgyalások során egyértelműen a bonyolultabb eredeti elképzelések mellett tört lándzsát, Csökkenhet a forgalom A SZOLGÁLTATÓK többsége úgy számol, hogy az új teher számos kedvezőtlen hatással járhat. A Magyar Telekomnál a Világgazdaság kérdésére elmondták: az árak emelkedése valószínűleg forgalom- csökkenéshez vezet majd, végső soron pedig akár az ország versenyképességére is kedvezőtlenül hathat. szakértők szerint a távközlési adóval főleg a mobilszolgáltatók járnak rosszul. A vezetékes forgalom jelentős része ugyanis már most is a kevésbé árérzékeny vállalati, intézményi körhöz köthető, a mobiltelefonálásnál azonban továbbra is a lakossága meghatározó, márpedig - különösen a jelenlegi gazdasági helyzetben - ez a fogyasztói csoport a kisebb árváltozásokra is telefonálás visszafogásával reagálhat. sőt a sima percalapú számlázásnál komplikáltabb ötletek is előkerültek. Mindenesetre a szolgáltatóknak komoly költségekkel kell számolniuk, ha a szaktárca valóban kitart a percalapú adó mellett, hiszen ahhoz, hogy a vállalatok az új terhet kiszámlázhassák, jelentős informatikai fejlesztésekre van szükség. Úgy tudjuk, akad olyan cég, amelyik több mint tíz különböző számlázási rendszert használ, ezek mindegyikét át kellene alakítaniuk az adó bevezetése miatt. Mivel a vállalatok többsége külső szoftverekkel dolgozik, a módosítások esetenként több 100 millió forintos költséggel járhatnak, arról nem is beszélve, hogy igen időigényes folyamatról beszélünk. Feltehetőleg ez utóbbi miatt döntött úgy a kabinet, hogy az eredeti július elejei időponthoz képest majd két hónappal elhalasztja a bevezetést. A késést egyébként a vállalatok akár sikerként is elkönyvelhetik, az ágazat cégei ugyanis korábban attól tartottak, hogy néhány hétig úgy kell fizetniük az adót, hogy azt nem tudják majd kiszámlázni a fogyasztóknak, azaz a bevételi oldalon nem jelenik meg a percenként 2 forintos tétel. A fővárosban drasztikus volt a visszaesés ÉPÍTKEZÉS Kevesebb lakás épült az első negyedben, de nagyobbak lettek az alapterületek Az első negyedévben sem jött meg a várva várt trendforduló a lakásépítésben, tovább folytatódott az ágazat vergődése. Mindössze 2444 új lakást adtak át, 22 százalékkal kevesebbet, mint tavaly ebben az időszakban. Immár jellemző tendenciának mondható a közép-magyarországi építkezések zuhanása. Egy évvel ezelőtt még erre a térségre koncentrálódott a lakásépítések közel kétharmada, és Budapesten volt a legkisebb mértékű a visszaesés. Idén az első három hónapban azonban itt volt a legerőteljesebb csökkenés: az egy évvel korábbihoz képest mintegy felére esett vissza a lakásépítés volumene, és az összes lakásnak csupán az egyharmada épült ebben a régióban. Budapesten a csökkenés még ennél is drasztikusabb: 65 százalékkal kevesebb lakás építését fejezték be, mint a tavaly ilyenkor. A többi régióban átlagos vagy annál kisebb volt a visszaesés, sőt Észak-Alföldön, Nyugat-Du- nántúlon és Észak-Magyaror- szágon éppenhogy a lakásépítések növekedését regisztrálta a statisztikai hivatal. A községekben átlagos volt a csökkenés, a megyei jogú városokban viszont 41, a többi városban 5 százalékkal nőtt a használatba vett lakások száma. Épített lakások (első negyedév, darab) 6617 2008 2009 2010 2011 2012 VG-GRAFIKA FORRÁS: KSH A közeljövő tendenciáit jelző építési engedélyek száma ugyan nem érte el a 2200-at, de itt a megépült lakások számához képest mérsékeltebb - tíz- százalékos - volt a csökkenés. Az egy évvel korábbi 51 százalékos zuhanással szemben ez az adat már némi optimizmusra adhat okot. A községekben gyakorlatilag változatlan számban kértek új engedélyt, a városokban a fogyás átlagos mértékű volt. Budapesten viszont 34 százalékkal esett vissza a kiadott engedélyek száma. A megyei jogú városokban azonban 14 százalékkal több lakás építését engedélyezték, mint egy évvel korábban. Az adatok arra utalnak, hogy az új lakások több mint fele családi házban épül (45-ről 53 százalékra nőtt az arányuk), ezzel párhuzamosan viszont visszaesett a többszintes, többlakásos épületben épített lakások aránya (47-ről 42 százalékra). A lakóparki otthonok aránya pedig az egy százalékot sem éri el. Az év első három hónapjában felépült lakások átlagos alapterülete 97 négyzetméter volt, négy négyzetméterrel nagyobb, mint korábban. Kissé növekedett a 100 négyzetméteresnél nagyobb lakások aránya, az összes új otthon több mint harmada tartozik ebbe a kategóriába. ■ VG 7 Három és fél milliárdos beruházás Várpalotán ötven új munkahelyet hoz létre az Inotal Zrt. Várpalotán három és fél milliárd forintos beruházással 2013. februárig. Az új projekt legnagyobb eleme egy durvahu- zal-gyártó sor, ami a hozzá tartozó infrastruktúrával együtt kétmilliárd forintba kerül. A beruházáshoz az Új Széchenyi Terv keretében 914 millió forint vissza nem térítendő támogatást nyert el a társaság, az efölötti összeget a tulajdonosok 900 millió forintos befizetéséből és banki hitelből fedezik. A cég 2011-ben nettó 21,8 milliárd árbevételt ért el, létszáma 305 fő volt. Csődvédelmet kért a Hey-Ho gyártója csődvédelmet kért a Hey-Ho gyümölcsleve- ket gyártó Első Magyar Gyümölcsfeldolgozó és Gyümölcslégyártó Zrt. - számolt be a Gazdaság.hu. A társaság 2010-ben még nyereséges volt, forgalma meghaladta a 3 milliárd forintot. Jelenleg több végrehajtás folyik ellene, egyiket az adóhatóság indította. A társaság 1992-ben alakult, több mint húsz éve gyártja a Hey-Ho gyümölcsleveket, amelyekből évente 30 millió litert értékesít belföldön, és exportál 16 országba. Komoly leépítés a Lufthansánál A NÉMET LUFTHANSA a következő években 3500 alkalmazottját bocsátja el takarékos- sági programja részeként, hogy ismét nyereségessé tegye a légitársaságot. A létszámleépítés az adminisztratív személyzetet érinti. „Hosszú távon csak úgy tudjuk megőrizni a munkahelyeket, ha átszervezzük az adminisztratív részlegeket, és belenyugszunk, hogy most munkahelyek szűnnek meg” - mondta Christoph Franz vezérigazgató. A Lufthansa szerda este közölte, hogy az első negyedévben 381 millió eurós üzemi veszteséget szenvedett el, ami több mint kétszerese az egy évvel korábbinak. Felemás évkezdet a Metro Csoportnál a düsseldorfi székhelyű, több mint 2200 áruházat (Magyarországon 34-et) működtető Metro Csoport árbevétele 2,2 százalékkal - 15,6 milliárd euró fölé - nőtt az idei első negyedben, ám nettó vesztesége a 2011 elejei 3 millióról 82 millió euróra romlott, jóval felülmúlva a Bloomberg által megkérdezett elemzők átlagvárakozását. A bevételbővülésben komoly szerepet játszott a kelet-európai régió, melynek forgalma összességében 3,7 százalékkal erősödött, míg a nyugat-európaié (Németország nélkül) 1,2 százalékkal gyengült. A csoport további versenyképesség-javító beruházásokat tervez az idén, beleértve mintegy száz új üzlet nyitását, amelyből eddig 15 valósult meg.
