Tolnai Népújság, 2012. május (23. évfolyam, 102-126. szám)
Vasárnapi Tolnai Népújság, 2012-05-20 / 19. szám
4 2012. MÁJUS 20., VASÁRNAP gyermekkor A büntethetőségi korhatár csökkentése politikai válasz szakmai megoldás helyett. A társadalom valódi megoldást vár a gyermekbűnözés megfékezésére. Alapvetően hibás az életkort és a büntetést a fókuszba helyezni. Az intézetben nem szembesülnek tettük súlyával. HÁBORÚ A MINIBŰNÖZŐK ELLEN A HÉT TEMAJA Tizenkét éves korra csökkenhet hamarosan a büntethetőség korhatára. Az egyértelműen politikai üzenet kiengedte a szellemet a palackból: a társadalom ugyan valóban megoldást vár a gyermekbűnözés problémájára, a szakemberek szerint viszont a választott út költséges és hatástalan: alapvetően hibás az életkort és a büntetést a fókuszba helyezni. Kun J. Viktória A Blaha Lujza téren tomboló „minibűnöző” lett az egyik emblematikus figurája a büntethetőség korhatárának csők kentéséért küzdőknek. Az azóta Romániába visszatoloncolt fiú hetekig tartotta rettegésben a környéket az életkora miatt tehetetlen bűnüldözők szeme láttára. Nem sokkal később két 13 éves fiú vert meg brutálisan egy 81 éves asszonyt a Haj- dú-Bihar megyei Nádudvaron. A néni gyümölcsöt adott nekik a kertjéből, de egy gereblyével ütni kezdték, majd megrugdosták, mobiltelefonját és lakáskulcsát pedig elvették. Szinte egyetlen ép rész sem maradt Várhatóan 12 év alattiakat vonnak majd be a bűncselekményekbe, így még fiatalabb, a morálisan döntésképtelen gyermekek kerülnek a bűn közelébe a testén, azonnal kórházba., vitték. Bordája eltört, fejét ösz- szevarrták, agyrázkódása volt. A két gyereket szinte azonnal elfogta a rendőrség. Beismerték a verést, de a rendőrség nem vehette őrizetbe őket, mert még gyermekkornak. Terménytolvajok, a pénzért akár idős emberekkel is kíméletlen „gyerekszörnyetegek”, bűnmaffiákba szántszándékkal bevetett 10-11 évesek történetei sokkolják folyamatosan a közvéleményt. Készek a sztereotípiák, na meg jönnek a politikai válaszok. Ennyire közel ötven éve, vagyis a büntethetőség korhatárának 14 évre emelése óta nem voltunk ahhoz, hogy újra 12 éves kortól lehessen bíróság elé citálni a gyerekeket. A héten végső vitára bocsátott büntető törvénykönyv tervezete tartalmazza a büntethetősé- gi korhatár leszállításának rendelkezését bizonyos bűncselekmények - így a szándékos emHIRDETÉS II TEiiim Kocsis Zoltán jótékonysági koncertje a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat javára 2012. május 30., 20 óra Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem (MÜPA) Mozart és Richard Strauss művei Közreműködnek: Berkes Kálmán - klarinét, Lakatos György - Erkel Ferenc Kamarazenekar Vezényel: Kocsis Zoltán tagolt jegyek 25 000 Ft/db egységáron vásárolhatók a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat irodájában: 1066 Budapest, Teréz krt. 24. Tel.: 475-7000, Fax: 302-4136 Adószám: Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat Magyar Egyesület 19622158-1-42 E-mail: gabos@gyermekmento.hu www.gyermekmento.hu Médiatámogatók: MTVA axel springer m közszolgálat közösen * ua läSS, Q rnlij metr@pot A minőségi napilap ríMZEDCa Gyermekmentő SedígAi/i NÉPSZARADSÁG Mérlegeljen! berölés, az erős felindulásból elkövetett emberölés, valamint az életveszélyt vagy halált okozó testi sértés - elkövetésekor, ami a gyermek bűnösségének megállapítása esetén akár a szabadságelvonás szankciójával is járhat. Szabó Máté szerint az ENSZ Gyermekjogi Egyezményéből és a kapcsolódó kommentárokból az következik, hogy a gyermekközpontú igazságszolgáltatás célja a nevelés, a segítés, a társadalmi visszailleszkedés. Eszerint a szabadság elvonása csupán végső eszközként és a lehető legrövidebb ideig alkalmazható. „A deviáns gyerekek problémáját nem elsődlegesen büntetőjogi szankciókkal, hanem a gyermekekkel foglalkozó szakmákkal (gyermekvédelem, oktatás, egészségügy) összefogva, a megelőzést és a gyermekek jogait előtérbe állítva szükséges kezelni" - fogalmazott a biztos. De nagyjából ugyanígy gondolkodik valamennyi problémás gyermekekkel foglalkozó szakember is. így a fiatalkorú bűnelkövetők mentális állapotának vizsgálatával foglalkozó dr. Sófi Gyula gyermekpszichiáter Is, aki szerint leginkább politikai üzenet, semmint hatékony eszköz ez az elképzelés, ráadásul nagyon helytelen sztereotípiákból kiindulva született. „A 14-18 év közötti bűnelkövetők száma az utóbbi években, ha kis mértékben is, de csökkent. Éves szinten körülbelül 30000 olyan bűncselekményről tudunk, melyet 7-8 000 fiatalkorú követ el. Ehhez képest a 14 évnél fiatalabb körben mintegy 3500-4000 gyermek szerepel. A vizsgálatok alapján a fiúk 60 százaléka, a lányok 45 százaléka átlagos, teljes családban nevelkedik a bűnelkövetés pillanatában. Elgondolkodtató, hogy amíg a fiatalkorú bűnelkövető fiúk 13 százaléka a bűn- elkövetés időpontjában egyik szülőjével sem élt, a lányoknál ez az arány a 35 százalékot is meghaladja” - mondja a szakember, aki szerint az is figyelmeztető, hogy az elkövetők 60- 70 százalékának legalább egy olyan pszichés betegsége van, ami összefüggést mutat a bűnelkövetővé válással. Ha a betegséget még a bűncselekmény után sem kezelik, akkor nem várható, hogy az elkövető ne essen vissza. A bűnelkövető fiataloknál ráadásul leggyakrabban olyan magatartászavar fordul elő, amire a legjellemzőbb az állandó vitatkozás, ellenkezés, mások hibáztatása, a felelősség alóli kibújás, a szokványos nevelési eszközökkel szembeni ellenállás. A második leggyakoribb probléma a kezeletlen figyelemzavaros hiperaktivitás. „A családnak mint rendszernek nagyon komoly funkciói vannak, amelyeket ha nem tölt be, nem is várható, hogy a gyermek mindenféle gond nélkül „túlélje” a gyerekkort. A pszichés problémákat a családok egy része elbagatellizálja, nem veszik azokat komolyan, néha nem is foglalkoznak a gyermek viselkedési zavarával. Talán a legemlékezetesebb az első szakértői esetem volt, amikor igazságügyi elmeszakértőnek rendeltek ki egy 14 és fél éves fiú mellé, aki ellen emberölési kísérlet volt a vád. Megdöbbentett a bűncselekmény értelmetlensége: a fiatal fiú társaival megtámadott egy hasonló korú fiút, csupán azért, hogy pár értéktárgyát megszerezze. A sértettet több késszúrás érte, élete csupán a szerencsén múlt. Látszólag érthetetlen eset, pedig a bűncselekménynek már komoly előzményei voltak, amivel nem foglalkozott senki.” - mondja a szakértő. Abban valamennyi szakember egyetért: a téma egyértelműen szociálpolitikai, mintsem büntetőjogi kérdés. Ott viszont hiányoznak az eszközök, sok esetben a hozzáértés. „Az interjúk során szinte mindig kiderül, hogy a családban valami nem stimmel, hogy megoldatlan problémákat jeleznek a gyerekek a „Pontosan tudnia kell, hogy nem szabad ölni” a kormány szerint a nagyobb szigorúsága legfontosabb elve a parlament előtt fekvő új terveknek, a polgárok biztonság- érzetének javítása, a rend helyreállítása volt a cél. Papcsák Ferenc, a Fidesz jogi kabinetének vezetője szerint elementáris társadalmi igény van egy nagyon szigorú Btk. bevezetésére, egy 12-13 éves embernek például pontosan tudnia kell, hogy nem szabad egy társát vagy valaki mást megölni. Vannak, akik nemhogy túl keménynek nem tartják a jelenlegi állapotot, hanem még lejjebb szállítanák a büntethetőségi korhatárt: „Mi lesz azzal a gyerekkel, aki büntetlenül lép tovább egy ilyen ügy után, majd ugyanabban a környezetben folytatja nagyjából ugyanúgy az életét? csupán rossz példát lát maga körül, senkitől semmiféle segítséget nem kap, egészen biztos, hogy a sorsa itt meg van pecsételve” - érvelnek. Szilágyi György képviselő, a szigorítás egyik híve azt mondja, az ötlet éppen hogy „európai”, hiszen „ha körülnézünk, a kontinensünkön is van jó pár ország, ahol a fiatalabbakat is előveszik”. „A nagy különbség viszont az, hogy ott segítenek is ezeknek a gyerekeknek. Ml NEM BÖRTÖNÉRT kiáltunk, hanem egy speciális intézményrendszert szeretnénk, ahol foglalkoznak ezekkel a fiatalokkal, esélyt kaphatnak, hogy más életet éljenek, s ne váljanak garantáltan bűnözőkké.” bűnelkövetéssel, a büntetés pedig épp ezért nem is érheti el a célját, hiszen nem az alap- problémára keresi a választ. A gyerek-bűnelkövetés ugyanolyan probléma, válasz, mint a deviancia, az alkohol vagy a drog” - mondja már dr. Gyurkó Szilvia kriminológus, az Unicef gyermekjogi referense, aki szerint a mostani megoldás és hozzáállás cinikus, s nem az a megoldás, hogy a problémát áttolom egyszerűen egy másik rendszerbe. „Alapvetően elindult a társadalomban egy folyamat, a gyerekkor relativizálása, a gyerekkorral szembeni érdektelenség. Nem a felelősségre vonást vitatjuk, csupán két elvárásunk lenne: ne legyen megbélyegző és ne okozzon akadályt a gyerek képzésében, a normális élethez való esélyeiben. Ez az egész nem „jó fejség” kérdése és nem a gyerekek sajnálata, hanem szakmailag is tökéletesen értelmetlen. Pénzbe kerül, és hatástalan ez a fellépés, ráadásul semmilyen norma- követést nem tanulnak meg a gyerekek. A hosszas procedúra miatt pedig esélye sincs, hogy a bűnelkövetés után szembesüljön a tettével” - mondja Gyurkó Szilvia, aki szerint egyébként évente legfeljebb két ilyen nagyon súlyos eset történik, döntően lopás, illetve vagyon elleniek a bűntettek, tehát a szabályozásnak döntően ezekből, és nem az extrém példákból kellene kiindulnia. Acél Anna gyermekvédelmi szakember, pszichológus, aki korábban javító-nevelő intézetet vezetett, pontosan látja és ismeri a gyerekekben játszódó folyamatokat. Szerinte a rendszernek fel kellene időben figyelnie az ordító jelzésekre, ha pedig a baj megtörténik, legyen lehetősége azt azonnal jóvátenni. „Bekerülnek az intézetbe, s itt mindennel foglalkoznak, csak azzal nem, mit is tettek valójában. Nem tudnak szembesülni tettük súlyával és azzal, mit élt át az áldozat. Mire megkapja a bírósági ítéletet, annyi idő eltelik, hogy már egy egészen más gyerek áll a bíróság előtt, akitől az egész cselekmény nagyon eltávolodott” - mondja a szakember, aki egyébként megdöbbentőnek tartaná, ha 12-13 éves gyerekekkel töltődne föl a jelenlegi javítóintézeti rendszer, azzal ugyanis a jövőjük biztosan megpecsételődne. Az első magyar - és Európában is mérföldkőnek számító - Csemegi-kódex 1878-ban 12 éves korban határozta meg a büntethetőség alsó korhatárát, ami egészen 1961-ig hatályban volt. Sajnos ma is vannak csoportok, amelyek a büntethetőség kikerülése érdekében 14 év alattiakat is bevonnak a bűnelkövetésbe, és várhatóan ezek a csoportok 12 év alattiakat vonnak majd be a cselekményekbe, így még fiatalabb, a morális kérdésekben döntésképtelen életkorú gyermekek kerülhetnek a bűn közelébe. t 4