Tolnai Népújság, 2012. május (23. évfolyam, 102-126. szám)
2012-05-15 / 113. szám
5 2012. MÁJUS 15.. KEDD GAZDASÁGI TÜKÖR A Rudolf család hétfőn, a szeles, hideg időben nem tudott mézet pörgetni, de munka mindig akad szezonban a méhészetben, mondta Rudolf József Megfázott az akác virága méhészek A hársban és a napraforgóban bíznak még a szakemberek TŐZSDE A kukoricát és a repcét keresték A Budapesti Értéktőzsde árupiaci szekciójában április 26. és május 3-a között szolid kereskedés folyt A heti forgalom 30 kontraktusából húszat a takarmánykukoricára, tízet a repcére kötöttek. Májustól már csak az idei termésű malmi búzával lehet kereskedni az árupiaci szekcióban, ami továbbra is tartja az 52 ezer forintos tonnánkénti árat. A többi termény határidős ára csökkent. A takarmánykukorica legkorábbi lejáratra szóló jegyzése 54,5 ezer, a novemberi lejáratúé 47,5 ezer Ft/tonna volt. A takarmánybúza és a takarmányárpa havi jegyzése tartja a tonnánkénti 50 ezer forintot megközelítő árszintet. A napraforgómag októberi lejáratra szóló jegyzése 127 ezer Ft/tonna, 4000 forinttal esett vissza egy tonna repcemag augusztusi, 6000 forinttal a jövő márciusi ár. A chicagói árutőzsdén is lefelé mozdultak az árak, egy tonna búzát 223, a kukoricát 253 dolláron jegyezték. Termény Időszak Ft/ár Malmi búza 2012. Vili. 52 000 2012. IX. 53 000 T.búza 2012. Vili. 49 500 T.kukorlca 2012. VII. 54 500 2012. XII. 48 000 T.árpa 2012. VIII. 49 500 Napraforgó 2012. X. 127 000 Repce 2012. Vili. 138 000 2012. IX. 141 000 FORRÁS: AKI Szekszárdi siker a bormustrán Immár 13. alkalommal mérettek meg a legjobb hazai borok a nagy presztízsű borversenyen, a Pannon Bormustrán, Pannonhalmán. A versenyre összesen 299 borminta érkezett, négy kategóriában hirdettek eredményt. A vörös csúcsborok kategóriában kapott helyet a szekszárdi Baron von Twickel Szőlőbirtok Chateau Kajmád 2009-es évjáratú cuvée bora, a Mészáros Borház két bora, 'a 2009-es Bikavér reserve és a 2009-es Hidaspetre cabernet franc reserve, valamint a Posta Borház 2009-es kadarkája. A kiváló borászok a díjátadó gálán elismerő oklevelet vehettek át. ■ I. M. Április első napjaiban még úgy tűnt, az idén sok akácvirágra számíthatnak a méhészek, majd egy fagyos éjszaka elvitte a reményeket. A helyzetet tovább rontotta, hogy a múlt hét végén megérkezett a hidegfront. Mauthner Ilona A laikus a vidéket járva még pár nappal ezelőtt is azt látta, virágzik az akác, sok helyen teljes pompában vannak a fák. Valójában azonban alig akadt eddig is olyan akácfavirág, melyből a méhek gyűjteni tudták a nektárt. Megfázott a fa, hiába a szép virág, nincs benne nektár, mondta Rudolf József szekszárdi méhész, aki ilyenkor vándorolni szokott a méheivel az ország különböző akácosaihoz.- Egyszerre volt virágzásban az ország legtöbb részén - már ahol a fagy nem pusztította el - az akác. A múlt héten, a napsütésben is kevés volt a hordás, bár a virágok szép látványa ígéretesebb volt a valóságnál, mondta a méhész. A drága fuvarköltségek miatt döntött úgy a család, hogy a bizonytalanért nem utaznak az ország másik felébe, mondta Rudolf József. A Szálkán lévő telephelyük mellett Sötétvölgybe is elmentek, naponta ügyelték a kaptárakat, a múlt hét végén, az utolsó meleg napokon 1-2 kiló mézet gyűjtöttek össze, naponta, kaptáranként a méhek. Jobb időben ez a teljesítmény 20 kiló körül alakult. Az akác pénteken még olyan állapotban volt, amikor a méhek a legkönnyebben látogatják, a szakemberek ezt úgy mondják, a virágja olyan, mint a pattogatott kukorica. A méhészek már akkor attól tartottak, a hidegfront elsöpri az utolsó reményüket is arra, hogy idén akácmézből feltölthetik a hordóikat. Sajnos ez be is igazolódott, a szombat este megérkező hidegfront és erős szél lesöpörte az akácvirágokat a fákról. Bross Péter, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) elnöke is az április 10-i fagyot kárhoztatja a jelenlegi helyzetért. Az Alföldön teljesen elfagytak az akácfák, így innen a méhészek oda vándoroltak, ahol több volt a remény, így Tolna megye is tele volt vándorméhészekkel, noha a helyieknek is kevés volt idén az akácvirág. Az országos elnök szerint a szokásos évi 10 ezer tonna akácméz helyett az idén jó, ha lesz 2- 3 ezer tonna, ugyanakkor a hazai ellátás nincs veszélyben - mondta Bross Péter -, hiszen vannak tartalékok. Az akác után jön a hárs, Rudolf József szerint egyelőre sok a virágbimbó a fákon, reméli, hogy a 4-5 évente mézelő hárs az idén hozza a formáját. A napraforgóban is bíznak a méhészek. A laikusok nem tudják, hogy az sem mindegy, milyen fajtát vetett a gazdálkodó, mert van olyan napraforgó, mely nem mézel, hiába szép a virága. A vádorméhészek közül többen gesztenyevirágra is vitték a méheiket, ennek a méze is nagyon keresett a piacon. Több mint nyolcszáz növényfajról gyűjtenek mézet hazánkban a méhek hazánkban több mint nyolcszáz növényfajt látogatnak a méhek. Fajtamézről akkor beszélünk, amikor a nektár túlnyomó része a megnevezés szerinti növényről származik. Vegyes virágméz: színe rendkívül változatos, általában sötét árnyalatú, barnás színű, jellemző a gyors kristályosodás. Akácméz: világos, zöldessárga színű. íze kellemesen lágy. Jelentős gyümölcscukor-tartalma miatt akár 1-2 évig is tiszta, átlátszó marad. Facéliaméz: kissé opálos, áttetsző méz. Kellemes zamatú, könnyen emészthető, ezért a gyengébb gyomaiaknak is ajánlott Fenyőméz: gazdag ásványi anyagokban, légúti és húgyúti gyulladások gyógyítására alkalmas. Gesztenyeméz: Színe a borostyánsárgától a sötétbarna színig terjed. Magas az ásványianyag tartalma. Kimerültség, étvágytalanság, vérszegénység ellenszere. Hársméz: erős hárs illatú, jó görcsoldó és fertőtlenítő. Napraforgóméz: nagyon gyorsan kristályosodik. Savassága miatt ez a mézfajta Jelzi” leginkább a szuvas fogakat Repceméz: gyorsan sűrűsödő, kristályosodva hófehér színű méz. Általában a sütőiparban használják. Selyem- ßmöz: más néven vaddohány méz. Kiváló aromájú, fűszeres ízű csemege. Kellemes, erős illatú fajtaméz, igazi hungari- kumnak számít. ■ Az alföldi méhészek is Tolnába jöttek. A vergődés időszaka után állattartás A takarmányok ára nagyon magas lett Az osztatlan közösből az állam fizeti a kimérést Az elmúlt öt év élőállat-értékesítésének árait vizsgálva megállapítható, hogy a vergődés időszakát élték át a termelők. Ennek oka: magas takarmány- és energiaárak. Míg a vágósertés kilójáért átlagosan 2007-ben 337,50 Ft, 2009-ben 422,40 Ft, 2010-ben 395,90 Ft, addig 2011- ben 381, 90 forintot adtak a feldolgozók. A vágójuh esetében is hasonló a tendencia: 2007-ben 561.60 Ft, 2010-ben 596,30 Ft, tavaly 519,30 Ft volt az átlagár. A borjúhús ára emelkedett: 2007-ben 730,70 Ft, míg tavaly 819,20 Ft-ot adtak kilójáért. A csirkehús is drágult, 2007-ben 581.60 Ft-ot, tavaly 690,90 Ft-ot adtak kilójáért. ■ Mauthner Évről évre drágult a csirkehús, míg a vágósertés egyre olcsóbb lett Mintegy 2 millió hektár rendezetlen, osztatlan közös tulajdonú termőföld van hazánkban, ami közel 272 ezer földrészletet és 2 millió tulajdonost jelent. Tolna megyében 24 ezer hektár körüli az osztatlan tulajdonú termőföld, ez 8700 földrészletet érinthet. Jelentős változást hozhat, hogy az Országgyűlés idén januárban módosította a földrendezésről és földkiadásról szóló törvényt. A jogszabály kimondja, hogy a 2012. június 1-jéig kérelmezett fóldmeg- osztás költségét az állam viseli. Az önálló ingatlan kialakítása iránti kérelmet tehát ez év június 1-jéig lehet benyújtani a körzeti földhivatalhoz. Ennek elmulasztása jogvesztő, tehát a határidő lejárta után már csak saját költségen lehet a mérést kérvényezni. Az osztatlan közös földtulajdon rendezésével könnyebb a föld értékesítése, hasznosítása, támogatás igénylése. A rendszerváltás után a termelőszövetkezetek által használt termőföldek nagy része, mintegy 2,5 millió hektár osztatlan közös tulajdonba került Az elmúlt 20 évben, a múlt év végéig csak 240 ezer tulajdonos (500 ezer hektáron) kérte a tulajdoni hányadának megfelelő, önálló ingatlan kialakítását. ■ M. I. ■ Megéri most a földet kiméretni. A terv szerint júliustól jön a fordított áfa a mezőgazdasági áfacsalá- sok megakadályozása érdekében a kormány benyújtotta a fordított adózással kapcsolatos törvények módosításáról szóló előterjesztését. Erre azért van szükség, mert a becslések szerint Magyarországon csak a gabonaágazatban a feketegazdaság aránya 30 százalék körüli. Az államot évente több mint tízmilliárd forint kár érte a be nem fizetett áfa miatt. A változások a tervek szerint július 1-jé- től léphetnek hatályba. Kékfrankos borverseny lesz idén is Sopronban idén hetedszer rendezik meg május végén a nemzetközi kékfrankos borversenyt. A mintákat május 21- én és 22-én fogadják a szekszárdi hegyközségnél is. A verseny bírái hazai és nemzetközi hírű szakemberek lesznek. A kiadott díjak száma nem haladhatja meg a nevezett borok harminc százalékát. A nagyhírű borversenyt kétévente rendezik meg Sopronban. Megkezdték a szőlő permetezését a termelők A szekszárdi és a tolnai borvidéken már túl vannak az első permetezésen a szőlőtermelők. A szakemberek szerint a lisztharmat első tünetei május 15-e körül már megjelenhetnek a leveleken. Az első védekezésnél az atkákra és a szőlőmolyra is figyelni kell. Itt az ideje a gyomirtásnak is, hiszen a meleg, majd a csapadék hatására nemcsak a szőlő hajtása, de a gyomok is gyorsan nőnek. Az elmúlt hét végéig a heti átlaghőmérséklet mind két borvidéken 17 fok körül alakult. Permetezni kell a szőlőt Az eső jól jött, de ászéi nagy kárt okozott május eddig nem okozott csalódást, hiszen a megyében 60-80 milliméternyi eső hullott, és még csak a hónap felénél tartunk. A múlt hét végén a megye északi felében kevesebb, 10- 14 milliméter, míg a déli felében közel 20 milliméternyi friss csapadék hullott. A hidegfront azonban erős, közel 90 kilométeres sebességű széllökésekkel érkezett, ami nagy kárt okozott a szőlőben és a gyümölcsösökben is. A friss hajtásokat, ágakat, gyümölcs-kezdeményeket letörte, lerázta a fákról. Továbbiak a TEOLhu hírportálon »
