Tolnai Népújság, 2012. május (23. évfolyam, 102-126. szám)
2012-05-03 / 103. szám
4 2012. MÁJUS 3., CSÜTÖRTÖK KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK Ott akar lenni az IPOSZ is a gazdasági döntés előkészítésénél Padlón a faipari vállalkozások visszaesés Nincs megrendelés, emberek kerülnek az utcára vagy mennek külföldre ipartestület A vásárlók eltűntek a piacról. így összegzi a jelenlegi gazdasági helyzetet Antal Márton, a Völgységi Ipartestület elnöke. A bonyhádi vállalkozó általános visszaesést tapasztal. Szerinte nincs olyan cég, amelyiknek nem megy rosszabbul, mint 2-3 évvel ezelőtt. Legföljebb azoknak fiit a szekerük, amelyek külföldi piacokon is jelen vannak. Meglátása szerint nálunk mélyül a válság, miközben mások kilábalnak belőle. Ezért hagyja el kisvállalkozók tömege az országot. Bonyhádon, ahol sokan németajkúak, már minden harmadik-negyedik családnak vannak nyugaton dolgozó tagjai. Azt is fájlalja az ipartestületi elnök, hogy a gazdasági érdek- képviseleteket - az iparkamara kivételével - nem vonják be a kormányzati döntések előkészítésébe. Erről szerinte részben az ipartestületek gyűjtőszervezete, az IPOSZ is tehet. Ebben a hónapban tartanak küldöttgyűlést, melynek napirendjén szerepel majd a hathatósabb érdekképviselet megszervezése. ■ W. G. Pangó gazdaság: a lakosság is óvatosabbá vált kamara Az építőipar helyzetén mérhető le leginkább a gazdaság állapota. Ha nincs mozgás ebben a szektorban, akkor minden leül - a fuvarozástól a bútorgyártásig. Dr. Fischer Sándor, a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke arról számol be, hogy összességében, az építőipar teljesítményét illetően, nem volt gond Tolnában 2011-ben. A statisztikai adatok szerint 11 százalékos növekedés történt. Ám ez elsősorban a tavaly létesített könnyű- szerkezetes építményeknek, iparcsarnokoknak köszönhető. Lakások alig épülnek. A lakossági jövedelmek nem növekednek, a hitelfeltételek szigorodnak, és óvatosabbak is lettek az emberek. Nem vágnak bele bizonytalan dolgokba, félnek az eladósodástól. A kamarai elnök szerint hosz- szabb idő kell még ahhoz, hogy a magyar gazdaság magára találjon, és elinduljon egy általános vállalkozásélénkülés. ■ W. Y. A bútorok és a nyílászárók gyártása is drámai módon visszaesett. A faipari kisvállalkozók még kisebb vállalkozók lesznek, vagy tönkremennek. Tolnában, az eddig is szűk piac tovább zsugorodott. Wessely Gábor Itt a tavasz, de nem virágzik a faipar. A szakma, a termelőegységeket illetően, két részre osztható: az épületasztalos és a bútor- asztalos vállalkozásokra; Tolna megyében mindkét területen nagy a keresletcsökkenés okozta visszaesés. Csak azok a faipari cégek tudnak szinten maradni, amelyek kereskedelemmel is foglalkoznak: olcsó alapanyagot importálnak keletről, és a nyugati piacon értékesítenek. A hazai piac vészesen zsugorodik, megélhetést nem biztosít. A faipar is építőipar-függő. Ha nincsenek beruházások, építkezések, akkor nincs szükség se nyílászárókra, se bútorokra. Dr. Márkus István szemlélteti így a helyzetet. A szekszárdi cégvezető 1966 óta van a szakmában. A rendszerváltás előtt a helyi bútoripari vállalat főmérnöke volt, aztán létrehozta saját vállalkozását, a Valum Kft.-t. Később fia is hasonló profilú üzemet indított, s ketten 56 alkalmazottat foglalkoztattak, két műszakban. A visszaesés három éve kezdődött. Ma már két műszakról szó sincs; 23 dolgozót tudtak megtartani. A gazdasági környezet - dr. Márkus István szerint - a megszorítások dacára is bizonytalan. Semmi garancia nincs arra, hogy ha ezt az évet kibírjuk, akkor jövőre jobb lesz. Annak idején, az állami bútorgyárak fél évre előre tervezhették a munkákat és a bevételeket, ma mindennapos küzdelem folyik a másnapi, esetleges megrendelésekért, és a pénzek is akadozva érkeznek. A magyar bútoripar termelése az utóbbi három év során az egyharmadára esett vissza. Tolna megyében is ez a helyzet. A Valum Kft. éves forgalma „csak” 40 százalékkal csökkent; a válság előtti időszak 60 százalékára zsugorodott. Tapasztalt, régi cégvezető a bonyhádi Herner Ádám is. NyíHerner Ádám (elöl) modern asztalosműhelyt működtet Bonyhádon. Negyven éve iparos, de ilyen lászárókat gyárt, tíz alkalmazottal, negyven éve. Az mondja: a Herner Kft. ilyen keserves időszakot még nem élt át. Helyben szinte semmi munka nincs. Járnak a Balatonhoz és Budapestre, de a munkabérek, a közterhek és az üzemanyag kifizetése után alig marad haszon. Új építkezés nincs, csak felújítás, 2-3 nyílás- zárócserével. Egyetlen céljuk a túlélés. Több asztalosüzem bezárt már a környéken, mert nem bírták az elképesztő elvonásokat. Tulajdonosaik, alkalmazottjaik külföldre mentek dolgozni; itthon, a háromhavi munkanél■ Az iparitanuló-képzésből sincs hasznuk manapság a vállalkozóknak. küli-segélyen kívül senki, semmivel nem kínálta volna meg őket. Az iparitanuló-képzésben is részt vesz Herner Ádám évtizedek óta. Azon a területen is átgondolatlan, lehangoló döntések születtek szerinte mostanában. Az ösztöndíj állami támogatása 35 ezerről 15 ezerre, az ebédtámogatás 16 ezerről kétezer forintra csökkent. Ettől nem kapnak kedvet a gyerekek a szakmatanuláshoz, se az iparosok ahhoz, hogy tanulókkal foglalkozzanak. Saját zsebből egészít- getik ki a juttatásokat. A legrosszabbul, a régi vágású Tolna megyei faipari vállalkozók közül Pál Antal járt. Magánéleti problémák is sújtották - haláleset történt a családjában -, és cégvezetőként is kapott jópár mélyütést a kis magyar szorító- ban, ahol nincsenek mindenkire vonatkozó szabályok és következmények. Elmúlt hetvenéves, elég volt neki, befejezi. A több mint húsz éve alapított szekszárdi Pál-Fa Kft. felszámolás alatt áll. Minden évben 6-7 milliós kintlévőségek keletkeztek, a kaput a az egyik neves skanzen tette be, ahol Pál Antalnak 15 millió forintot nem fizettek ki az elvégzett munkáért. Fénykorában 25 szakmunkást és 8-10 tanulót foglalkoztatott a cég. A munkaügyi központ is odaküldte az átképzősöket, mert kiválóak voltak a termelés feltételei; mindez semmivé lett. Az embereket el kellett küldeni, a gépeket lefoglalta az adóhivatal, aztán felszólították a vállalkozót, hogy rendezze tartozásait. De miből, ha nincs kivel, mivel termelni? - teszi fel a kérdést Pál Antal. Szerinte ez olyan, mintha arra köteleznék, hogy biciklizzen, bicikli nélkül. A számláján inkasszó van, a még esetleg becsorgó pénzt azonnal leemelik róla. Már beletörődött; tart, amíg tart ez az állapot. Vannak olyan felszámolások is a látókörében, amelyeknél ő az egyik hitelező, s nem jut a pénzéhez már öt éve. így működik a magyar gazdaság, a faiparos szemszögéből. Regisztrált bútorgyártók száma Tolna megyében Egy kézben a gyártás és az értékesítés gyógycipő Továbbképzés szükséges, a munka minősített szaktudást igényel A faanyag nemcsak áru, hanem befektetés is Nehéz találni olyan kisvállalkozást Tolna megyében, amelyik nem a nadrágszíj-összehúzás időszakát éli. Dr. Károlyi Dezső cége a ritka kivételek egyike. A Mediplusz Kft. gyógyászati segédeszközök kereskedelmével, s néhány termék - gyógycipők, fűzők - gyártásával foglalkozik. A vállalkozást a cégvezető édesapja alapította a kilencvenes évek végén. Központi üzletük Szekszárdon található, gyártóüzemük Felsőnánán. Nyolc személyt foglalkoztatnak. Ez a munka minősített szaktudást igényel. Nem elég a gyógycipő- készítéshez egy sima susztervégzettség. Az alkalmazottak tellát, szükség esetén továbbképKiss Frigyesné, a szekszárdi Mediplusz üzlet eladója egy víztisztító készülékkel. A gyógycipők mellett új termékekkel is próbálkozni kell zéseken, tanfolyamokon vesznek részt. A kft. működési területe alapvetően Tolna megye, de egy picit ott vannak a szomszédos Baranyában és Bács-Kiskunban is. A verseny, a konkurenciaharc kemény. Dr. Károlyi Dezső az előremenekülést tekinti megoldásnak. Fejleszteni kívánja a felsőnánai gyártókapacitást, más termékek előállítását is megszervezve. Az engedélyeztetési eljárás elég bonyolult, ám - meggyőződése szerint - ha a gyártástól az értékesítésig egy kézben van a rendszer, abból jobban lehet profitálni, mintha csak ezzel vagy csak azzal foglalkozik valaki. ■ R. Y. Új időszámítás kezdődött Sarok Tibor életében, amikor - 1992-ben - megszerezte cégének az importjogot. A Sarok-Fa Kft.-nek ezért nincs ma oka panaszra. Még picit mentegetőznek is más üzemek vezetői előtt, hogy nekik egyelőre nem megy olyan rosszul, mint azoknak, akik kizárólag a hazai piacon próbálnak boldogulni. A vállalkozás szlovák, ukrán, svéd, osztrák és német cégekkel áll kapcsolatban. Az import faanyagot - fűrészárut, gyaluárut - részben feldolgozva szállítják tovább a megrendelőknek: szakcégeknek, asztalosoknak, viszonteladóknak. Még ha nincsenek is nagy építkezések, deszkák, lécek, tömörfa-bútorlapok mindig kellenek. Fizetőképes kereslet Budapest és a Balaton környékén, illetve Baja és Paks térségében van. A Sarok-Fa Kft két telephelyen - Szekszárdon és Nagy- dorogon - tíz személyt foglalkoztat. Nemrég bővítették raktárbázisukat Egy speciális polcrendszernek köszönhetően a kiszolgálási idő is lerövidült Szükség van erre Sarok Tibor szerint, mert a megrendelőnek az anyag azonnal kell, s nem egy hét múlva. Másrészt: a faanyag nemcsak áru, hanem befektetés is a mai világban. ■ Wessely G. ■ Speciális polcrendszer gyorsítja a kiszolgálást.
